Az MNB szeptember havi adatai szerint a megkötött fogyasztási hitelszerződések értéke 2 milliárd forinttal 22,6 milliárd forintra csökkent, miközben a lakáscélú hitelszerződések értéke negyedével 20 milliárd forint fölé emelkedett.
A fogyasztási hitelek aránya augusztusról szeptemberre 54,4 százalékról 38,9 százalékra csökken, míg a lakáscélú hitelek aránya 33,6 százalékról 34,7 százalékra emelkedett. Ebben nem csak az őszi fészekrakás játszik szerepet, ugyanis amíg a háztartási szektor esetében a folyószámlahitelek és a fogyasztási hitelek átlagos kamatlábai emelkedtek, addig a lakáscélú és az egyéb hitelek átlagos kamatlábai csökkentek. Az előbbiek átlagos értéke 20-22 százalék között mozgott, az utóbbié azonban 12,29 százalékra csökkent, sőt a 10 éven túli kamatfixálású hitelek átlagos kamatlába már csak 10,66 százalék volt. A betétek esetében a látra szóló valamint a legfeljebb két éves lejáratú lekötött betétek átlagos kamatlábai csökkentek, de a két éven túli lejáratra lekötött instrumentumoké már emelkedett.
A nem pénzügyi vállalati szektor esetében a folyószámlahitelek átlagos kamatlába szeptemberben 12,55 százalékra emelkedett, a folyószámlahiteleken kívüli hiteleké azonban 12,94 százalékra mérséklődött. A folyószámlahiteleken kívüli hitelek új szerződéseinek értéke a múlt hónapban 257,4 milliárd forintot tett ki, amely 19,6 milliárd forinttal magasabb az előző havi értéknél. A látra szóló és folyószámlabetétek átlagos kamatlába minimális mértékben nőtt, de még így is mindössze 3,11 százalékot tett ki.
Devizahitelhez is kérhető az állami kezességvállalás, amelynek segítségével a fiatalok minimális vagy akár teljesen önrész nélkül juthatnak majd lakáshoz - hangzott el Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott és Horváth Csaba, a parlament lakásügyi albizottságának elnökének közös sajtótájékoztatóján.
Csabainé hozzá tette, hogy a lakásvásárlásnál a sima bankhitelnél, ha az devizahitel, megfutják a hitelfelvevők az árfolyamkockázatot, de az állami kezességvállalással kapott többlethitel után nem érvényesíthetik az árfolyamrizikót a bankok.
Az MKB új nemzetközi kötvénykibocsátási programja keretében 250 millió eurónyi 5 éves kötvényt bocsátott ki október 21-én. A hozam az 5 éves mid swap felett volt 23 bázisponttal. A papírt hamarosan bevezetik a luxemburgi tőzsdére.
A kormány reményei szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács mai ülésén ma sikerül megállapodni a jövő évi béremelésről, illetve a 2005-ös minimálbérről. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnöksége és Csizmár Gábor közötti megbeszélés után a munkaügyi tárca vezetője a Népszava szerint elmondta: a megállapodás azért is sürgető, mert az adótörvények vitája a végéhez közeledik a parlamentben.
Borsik János, az érdekképviselet első embere is üdvösnek tartaná, ha ma megegyeznének a felek, de mint mondta, nincs kényszerhelyzet. Sok munkavállaló, sok vállalkozás várja, hogy mit mond az Országos Érdekegyeztető Tanács a bérajánlásról és a minimálbérről - tette hozzá a szakszervezeti vezető. Az érdekképviselet már korábban közölte elvárásait, amelyek szerint a bérek reálértékének 4 százalékos bővülését, a minimálbér összegének 62 ezer forintra történő emelését várják. A másik oldal utóbbit nem fogadja el, ragaszkodik 55,4 ezer forintos minimálbérhez.
A kormány a költségvetés benyújtásánál és az adótörvények tervezetében 57 ezerrel számolt.
