A mai délelőtt a PM-ben a magyarázatoké volt, sajtótájékoztatón fejtették ki, mire is gondoltak a tegnapi áht.-számok közzétételekor.
Megerősítették, hogy az idei évre vonatkozóan az eredményszemléletű uniós elszámolás (ESA) szerinti, önkormányzatok nélküli 4,9-5,1 százalékos GDP arányos éves hiányprognózis van érvényben, azaz az előrejelzésben nem történt változás.
A minisztérium szerint a tegnap közölt 6,5 százalék a pénzforgalmi szemlélet alapján (GFS) számolt 6,3-6,5 százalékos sáv felső határértéke, s ez összhangban van az ESA szerinti 5,9-5,1 százalékos prognózissal. A 0,2 százalékpontos, mintegy 40 milliárd forintnyi különbség az áfa-kockázatok és más tényezők miatt szerepel az előrejelzésben.
Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: az ESA és a GFS szerinti hiány közötti különbség, a "pénzügyi híd" 1,2 százalékpontról 1,4-re nőtt. A bővülés oka egyrészt a korábban becsültnél nagyobb egyhavi importáfa-kiesés (ez csak a pénzforgalomban jelent mínuszt, az ESA-metódusban nem jelent kiesést), másrészt a 3G mobiltender bevétele, ami teljes egészében idénre számolható el. Mindkét tétel 0,1-0,1 százalékpontot magyaráz.
Folyamatban van azon jogszabály kidolgozása, amely a pénzügyi vállalkozásokat terhelő, 24 százalékos nyereségadóról rendelkezik. A PM ezért még nem tudja, mit tartalmaznak majd a paragrafusok, ám a kivételezettek köre már biztosnak látszik. A kormány szerdán bejelentett döntése szerint a vállalkozások által fizetendő társasági adó kétkulcsossá válik: a pénzügyi szolgáltató cégekre (idetartoznak a bankok mellett a biztosítók, a pénztárak és a lízingcégek, a befektetési vállalkozások is) 24, mindenki másra pedig továbbra is 16 százalékos kulcs lesz 2005. január 1-től érvényes. A szaktárca szerint az adóteher-növelés 30 milliárd forintot hozhat a költségvetésnek. A NAPI Gazdaság számításai szerint ezzel 10 százalékos mértékű kamatadó bevezetését sikerül elkerülni.
A Népszabadság mai cikke szerint a tevékenységi kör alapú adóztatás legnagyobb hátránya azonban az, hogy könnyen megkerülhető. A bank saját leányvállalatához - például tanácsadás címén - transzferálhatja profitját, ami végül a pénzügyi csoport konszolidált kimutatásában újra megjelenik. E kiskapu népszerűségét csökkentheti, hogy az APEH célkeresztjébe már korábban bekerültek a tanácsadói díjak, és a teljesítmény nélküli, pusztán az adó megkerülését célzó kifizetéseket bármikor semmissé nyilváníthatja.
László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adótanácsadásért felelős partnere a lapnak elmondta: a pénzügyi szolgáltatók valószínűleg ki fogják szervezni azokat a tevékenységeket, amelyek nem kötődnek a pénzügyi szolgáltatáshoz.
A Matáv anyavállalata, a Deutsche Telekom jelentős leépítéseket tervez kelet-európai leányvállalatainál.
A Financial Times Deutschland értesülései szerint Horvátországban 700 fővel mintegy 10 százalékkal mérsékelnék az álláshelyek számát, és hasonló nagyságú elbocsátás lenne a makedón telefonvállalatnál is. A múlt héten napvilágot látott, hogy a Matáv is 2000 fővel csökkenti a létszámot, a hírek szerint nálunk már meg is kezdődtek a tárgyalások a szakszervezettel.
A részvényesek védelme érdekében módosítani szeretné a vállalatirányítást szabályozó direktívákat az Európai Unió.
A változtatások között kiemelten kezelik majd azoknak a részvényeseknek a jogait, akik nem az adott vállalat tagországának lakói, ugyanis nekik is hasonló kontrollt szeretnének biztosítani, mint a belföldi befektetőknek. A Financial Times által is ismertetett javaslatok között szerepel, hogy akár virtuálisan is részt lehessen venni a társaság közgyűlésein, és akár elektronikus, akár postai úton is véleményt lehessen nyilvánítani.
Az egyre fokozódó tőkepiaci integráció miatt fontos a kisbefektetők védelme is, ami a határokon túl átnyúló üzletek esetében még inkább kiemelt jelentőséget kap.
A Zalakerámia Rt. október 18-ára újabb rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok személyéről, valamint alapszabály-módosításról döntetnek majd a részvényesek.
A közgyűlés előzménye, hogy júliusban megegyezett a két nagytulajdonos, az Általános Értékforgalmi Bank és a Lasselsberger-csoport, hogy a bank eladja 50,11 százalékos tulajdoni hányadát az osztrák szakmai befektetőnek. Az ügyletnek elvileg szeptember 30-áig kell lezárulnia, így a mostani közgyűlésen történik meg a cégvezetésben is a hatalomátvétel. Személyi kérdések a legutóbbi közgyűlésen is szóba kerültek, de ott éppen a folyamatban lévő tranzakció miatt nem döntöttek a tulajdonosok.
A Lasselsberger ezzel az ügylettel 90 százalék közelébe növelné tulajdoni hányadát, így egy újabb nyilvános vételi ajánlat után akár a kiszorítást is kezdeményezhetné a csempegyártó részvényeire.
A BorsodChem Rt. a tegnapi napon kérelmezte törzsrészvényeinek bevezetését a lengyel értékpapírpiacra - jelentette be a társaság.
A VCP a hét közepén indult londoni road showra, amely a múlt héten bejelentett BorsodChem-értékesítést előzi meg. A HSBC Bank szervezésében zajló kibocsátás során a borsodi cég legnagyobb tulajdonosa a Vienna Capital Partners az előzetesen jelzett mennyiség felső határát jelölte meg mennyiségi célként, az osztrák társaság a BC alaptőkéjének akár 67,9 százalékát megtestesítő részvénypakettől is megválna. Az akcióban összesen 47 millió részvényt ajánl fel a VCP (pontosabban két leányvállalata, a VCP Industries és a CE Oil & Gas), s igény esetén ezt a mennyiséget növelnék további 4,7 millió darabbal.
A BorsodChem már a bejelentéskor jelezte, a magyar cégek közül elsőként kezdeményezni kívánja részvényeinek bevezetését a varsói értéktőzsdére is, s szintén elsőként az akcióban eladandó GDR-okat (globális letéti igazolás) a londoni értéktőzsde kereskedési rendszerébe is felvetetnék. A varsói és a londoni kereskedési rendszerbe való belépés egyértelműen a potenciális befektetői kör kiszélesítését célozza.
A német termelői árak 2,2 százalékkal nőttek augusztusban az egy évvel ezelőtti értékhez képest, ami három éve a legmagasabb ütemű emelkedést jelenti - jelentette a német statisztikai hivatal pénteken. Ez lényegében megegyezett az elemzői becsléssel.
Az ok a magas olajár, amelyek nemcsak a termelői árakat, de az inflációt is magasba emelték, a fogyasztói áremelkedés üteme augusztusban már 2 százalék volt.
Bíróság elé kerül a kárpótlási jegyek ügye: Varga Tamás ügyvéd a Fővárosi Bíróság előtt igyekszik a kárpótlási jegyek pontos mennyiségét firtató kérdéseinek megválaszolására kényszeríteni a Pénzügyminisztériumot és a Központi Kárrendezési Irodát (KKI).
Az ügyvéd alapvetően azt igyekszik kideríteni, egy magánszemély megbízásából, hogy összesen mennyi kárpótlási jegyet adtak ki, ebből mennyit vontak be, tiltottak le közjegyzői úton, és – ebből valószínűleg következően – mennyi lehet ma forgalomban.
Bár tőzsdére bevezetett értékpapírok pontos darabszáma a világ más helyein nem szokott hosszú kutatás tárgya lenni, más államok szokták tudni, hogy a kötelezettségvállalásukat megtestesítő értékpapírokból mennyi van adott pillanatban forgalomban, ám a magyar kárpótlási jeggyel más a helyzet.
