Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén augusztusban a fogyasztói árak egy hónap alatt átlag 0,3 százalékkal csökkentek, 2003. augusztushoz viszonyítva pedig 7,2 százalékkal nőttek – derül ki a KSH jelentéséből.. Az első nyolc hónapban átlag 7,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban.
A maginfláció augusztusban éves összevetésben 5,9 százalék volt, az első nyolc hónapban pedig tavaly decemberhez képest 4,9 százalékos volt a fogyasztóiár-emelkedés, amelynek kétötödét az áfa- és jövedékiadó-változások okozták.
Az augusztusi árszínvonalat havi szinten a szolgáltatások, az egyéb cikkek, üzemanyagoké, a háztartási energia és a szeszes italok, dohányáruk szekciója növelte, csökkentő hatással voltak viszont az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek ára, valamint a tartós fogyasztási cikkek.
A Napi Online-nak nyilatkozó elemzők szerint az infláció kis mértékben jobban alakult, mint ahogy várták. Dzsubák Attila, az MKB elemzője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a sertéshús ára emelkedett, és ha a szezonális termékek árának 1,1 százalékos csökkenését nem számítjuk, akkor az élelmiszerárak 0,6 százalékkal emelkedtek. Ha ez így folytatódik, az őszi hónapokban a vártnál gyengébb mutatókkal kell számolni.
Barcza György, az ING elemzője kiemelte, hogy a jövő évi 4 százalékos inflációs terv azonban csak akkor tartható, ha továbbra is erős marad a forint, és az olajárak nem emelkednek. Az őszi hónapokban az infláció nagy mértékben befolyásolhatja, hogy a kormány hogyan dönt az energia árak emeléséről. Havas László, a Credit Lyonnais elemzője úgy véli, ha a kormány jövő január helyett idén őszre előrehozza a hatósági áremelést, akkor aligha tartható a decemberre kitűzött 6,3 százalékos szint.
Ugyan alig egy hónapja emelte a Mol profitjával kapcsolatos várakozásait a Merrill Lynch, a befektetési bank ismét úgy érezte, emelnie kell a cég nyereségére vonatkozó előrejelzésén.
A Merrill meglátása szerint a magyar olajipari társaság az idén 165 milliárd forintos adózott nyereségről számol majd be, jövőre pedig 155 milliárdos profitot vár a cégtől.
A többi, az idei évre 120-130 milliárdos nyereséget jósoló elemzéssel szemben a Merrill a múlt hónapban 152 milliárd (részvényenként több mint 1400) forintra emelte az adózott eredményre vonatkozó várakozását, a jövő évre pedig 121 milliárdot jelzett előre.
Az Európa Bizottságnak Brüsszelben ma kell kiállnia a mintegy 10 milliárd fontos autóalkatrészpiac liberalizációjáról szóló törvényjavaslat mellett. Az alkatrészpiac liberalizációja heves viták tárgya az unióban. A tervet támogatják a fogyasztói szervezetek, illetve a független alkatrészgyártók, ugyanakkor hevesen ellenzik az autógyárak, bár Brüsszel úgy véli, a független alkatrészgyártók a piac kevesebb mint 15 százalékát vihetnék el. A liberalizáció csak a karosszériaelemekre terjedne ki.
Azokban az országokban, amelyek liberalizálták az alkatrészpiacot, az árak 10 százalékkal alacsonyabbak, mint máshol. Az autógyárak ugyanakkor a szakszervezetekkel egyetértésben arra hivatkoznak, hogy így évente 2,5 milliárd font bevételtől esnének el, és mintegy 50 ezer munkahely Európán kívülre, főleg Tajvanba telepítésével járna.
Elfogyott a német befektetők bizalma szeptemberben: a ZEW kutatóintézet indexe 38,4 pontra esett vissza az augusztusi 45,3-ról.
Az elemzők, alaposan melléfogva, 45-46 pont körüli értékeket vártak.
A német gazdaság lehetőségeibe vetett bizalmat főleg az olajárak emelkedése és a növekvő munkanélküliség vetette vissza.
Az Európai Unió piacán augusztusban nem egészen 804 ezer személygépkocsi kelt el, 1,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül az új uniós tagok autópiaca 7,6 százalékkal szűkült, a magyarországi eladások éves összevetésben 3,8 százalékkal csökkentek.
Bár az EU újautó-piaca a nyolcadik hónapban csökkent - éves összevetésben 1,6, havi összehasonlításban 36 százalékkal -, a január-augusztusi időszakban így is 1,8 százalékkal bővült, vagyis összesen 10,14 millió gépkocsi kelt el - derül ki az európai autógyártók szövetségének (ACEA) előzetes adataiból. Az új uniós tagországokban a nyolc hónap során közel 572,5 ezer autót adtak el, szemben az egy évvel korábbi, 560,2 ezres mennyiséggel. Az első nyolchavi adatok tekintetében majd mindegyik új tagállam autópiaca nőtt: a legnagyobb mértékben, mintegy negyedével Lettországé és Litvániáé, a legkisebb tempóban pedig a magyarországi eladások bővültek, 1,1 százalékkal. (A két balti államban a január-augusztusi időszakban összesen 13,2 ezer autót adtak el.) A cseh piac 8,1 százalékkal szűkült, vagyis az eladások 93,4 ezer darabra csökkentek.
Az ACEA adatai szerint augusztusban Magyarországon 16 ezer, az első nyolc hónapban közel 137,9 ezer új személygépkocsi talált gazdára. Az autó2 magazin által közölt első féléves adatok szerint a piacvezető gyártó - az eladott mennyiség 17 százalékos visszaesése mellett - a Suzuki volt, közel 18,3 ezer autóval. A második helyen a hasonló csökkenést felmutató Opel (10,4 ezer), a harmadikon az eladásait 11 százalékkal növelő Renault (10,3 ezer) állt, majd a Skoda (8,3 ezer, +7,1 %), a Volkswagen (8 ezer, +16,7 %) és a Peugeot (7,5 ezer, +8,8 %) következett. A Daewoo valósággal robbantott, több mint 50 százalékkal növelte eladásait, 7,3 ezerre, s ezzel a tavalyi 9. után a 7. helyet szerezte meg. A dél-koreai márka így megelőzte a Fordot, s a 11 százalékos eladás-visszaesést nyögő, a rangsor 7. helyéről a 10-re visszacsúszó Citroent is. A Toyota egyharmados növekedéssel 6,2 ezer autót értékesített, így egyetlen lépcsőfokkal feljebb lépve a 9. helyen végzett.
