A forintot nem hatotta meg a vártnak lényegében megfelelő inflációs mutató, az adat nyilvánosságra hatása után 250,90-es euróárfolyamon volt üzlet.
Júniusban év/év alapon 7,5 százalék lett az infláció, hó/hó alapon 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak - jelentette a KSH. Ez a legalacsonyabb havi adat 2003 augusztusa óta. A NAPI Gazdaság konszenzusa az év/éves drágulásra 7,51 százalék volt, a havira 0,14 százalék. Az első félévben átlag 7,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Tavaly decemberhez képest 5,2 százalékos volt a fogyasztóiár-emelkedés, ennek valamivel több, mint egyharmadát az áfa és jövedéki adóváltozások okozták.
Az előző hónaphoz viszonyított árszínvonalat júniusban a szolgáltatások drágulása 0,09 százalékkal, az élelmiszereké és a szeszes italoké, dohányáruké egyaránt 0,02 százalékkal emelte, míg az egyéb cikkek, üzemanyagoknál bekövetkezett árcsökkenés 0,06 százalékkal, a ruházkodási és a tartós fogyasztási cikkeké pedig egyaránt 0,01 százalékkal mérsékelte.
Egy év alatt, 2003. júniushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagnál valamivel nagyobb mértékben, 7,8 százalékkal emelkedtek. Ebben a főcsoportban a 12 havi árváltozás 2002 májusa óta először volt az átlagnál nagyobb mértékű.
A tartós fogyasztási cikkek árai átlagosan nem változtak 2003. júniushoz viszonyítva. Az átlagosnál kisebb mértékben drágultak a ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok 12 hónap alatt. A szolgáltatások az átlagot kis mértékben meghaladó, 7,6 százalékos áremelkedésén belül a csatornadíj 19, a helyi tömegközlekedés 16, a szemétszállítás 15, az oktatási szolgáltatás 14, a társasházi közös költség 13, a kábeltelevízió-előfizetés 12, a testápolási szolgáltatások és a vízdíj egyaránt 11 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése az átlagosnál jelentősen magasabb volt.
Akár az euró árfolyama szempontjából is nagy jelentőségű lehet, hogy az Európai Bíróság megsemmisítette az EU pénzügyminisztereinek azt a novemberi döntését, amellyel felfüggesztették az eljárást a költségvetési korlátokat áthágó Franciaország, illetve Németország ellen. A pénzügyminiszterek határozata ellen az EU végrehajtó testülete, az Európai Bizottság apellált - a mostani fordulat jócskán megnövelheti erejét az európai döntéshozatalban.
A franciák, illetve a németek bűne az volt, hogy költségvetési hiányuk túllépte a stabilitási paktumban megengedettet, vagyis a GDP 3 százalékát.
Az európai autóeladások mintegy 3 és fél százalékkal bővültek az idei első félévben - közölte az európai autógyártók szövetsége. Összesen 8 284 850 autó talált gazdára - ebből 105 ezer Magyarországon -, 300 ezerrel több mint egy évvel ezelőtt.
A legtöbb autót, 1,66 milliót ezúttal is Németországban értékesítették, míg a leggyorsabban fejlődő, mintegy 30 százalékos javulást felmutatva a lett és a litván piac lett - derül ki az acea. de oldalról. A legtöbb autót a Renault adta el, mintegy 811 ezret, és jelentősen nőtt a koreai autók értékesítése, a Hyundai, a Kia és a Daewoo 20-30 százalékkal növelte a kiszállított darabszámot. A fellendülésből azonban nem mindenki profitált, a Peugeot, a Citroen vagy a Mercedes például kevesebb autót adott el mint egy évvel korábban.
Az elmúlt félévben Magyarországon 104 766 autót értékesítettek, ami 3 ezerrel, azaz 3,1 százalékkal több mint a tavalyi első hat hónapban. Júniusban már lecsengett a regisztrációs adó körüli mizéria, ebben a hónapban 18920 autó talált gazdára.
Nagyot ugrott a Philips Electronics profitja a második negyedévben: 616 millió euró lett, szemben az egy évvel korábbi 47 millióval, 11 százalékkal 7,28 miliárd euróra növekvő eladások mellett.
A vártnál sokkal jobb eredményhez nagyban hozzájárult a sikeres imázsfényezés, különösen az USA-ban, a tudatos elfordulás az alacsony megtérülésű üzletágaktól, a költségcsökkentés – még a sokáig nyűglődő chipgyártás is 143 millió euró üzemei eredménnyel zárta a negyedévet, szemben az egy évvel korábbi 139 milliós mínusszal.
