Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Termékeny talajjal szolgálhatnak az új befektetésekhez az új EU-tagok, köztük Lengyelország, Csehország és Magyarország - írja elemzésében a Wall Street Journal. Az alacsony bérek, alacsony adók és az alulértékelt valuta potenciálisan olcsó hellyé teszik az új EU-országokat új üzemek, illetve szolgáltatóközpontok számára - állapítja meg a WSJ. A részvénypiacokon pedig a privatizációk és az IPO-k révén lehet keresni - teszi hozzá az amerikai befektetők számára mérvadó lap, kiemelve, hogy a cseh részvények az idén eddig 21 százalékkal, a magyarok 19 százalékkal, a lengyelek 7 százalékkal erősödtek.
Haszonnal kecsegtethetnek az érintett országokban már jelenlevő társaságokba, például az olyan bankokba való befektetések is, mint a Lengyelországban és Csehországban is érdekelt olasz Unicredito - idéz egy elemzőt a WSJ.
A New York-i tőzsde távol-keleti elektronikus kereskedési rendszerében az immár forinthónapi, agusztusi terminre 38,25 dollár körül mozgott a WTI nyersolaj jegyzése, ami nem jelent érdemi változást, pedig már volna rá alap.
A norvég olajmunkások egy csoportja ugyanis továbbra is sztrájkol, a világ harmadik legnagyobb exportőrének napi 3 millió hordós kitermelése már több mint 12 százalékkal csökkent. A megmozdulást szervező szakszervezet vezetői ma tesznek bejelentést a sztrájk kiszélesítéséről. Ennek pedig már drámai következményei lehetnek az ország kivitelére, becslések szerint a teljesítmény egymillió hordóval is visszaeshet. Tovább növeli a bizonytalanságot, hogy az Egyesült Államokban a harmadik legnagyobb olajipari vállalat, a ConocaPhillips átmenetileg leállította louisianai finomítóját.
A Magyarországon a tőzsdei kivezetés előtt álló három áramszolgáltatót birtokló E.ON Energie részt kíván venni a bolgár és a román villamosenergia-rendszer privatizációjában, idehaza pedig beszállna az erőműépítésbe.
A magyarországi, csehországi és szlovákiai jelenlét után tovább terjeszkedni Kelet-Közép-Európában az E.ON Energie AG. A társaság részt kíván venni a bolgár és a román villamosenergia-rendszer privatizációjában - jelentette be a cég müncheni sajtótájékoztatóján Johannes Teyssen igazgatósági tag. A vállalat a régióban több mint ötmillió fogyasztó számára évente 34 milliárd kilowattóra elektromos energiát szolgáltat és kilencezer főnek ad munkát.
A térség legnagyobb piaca jelenleg Magyarország: itt a három, tőzsdei kivezetés előtt álló áramszolgáltató - az Édász, a Titász és a Dédász - 2,5 millió ügyféllel áll kapcsolatban, együttes piaci részesedésük pedig 45 százalékra rúg. Az E.ON Hungária 2006-ig 250 millió eurót fordít a hazai infrastruktúra fejlesztésére, EBRD-hitelből. Ezen felül a társaság középtávon az energiatermelésbe is beszállna, ugyanis az erőműpark avulása és a fogyasztói igények bővülése miatt új erőművekre van szükség. Arról, hogy ezeket hol, milyen primer energiára alapozva, milyen partnerrel hoznák létre, még nem született döntés. Arról sem határoztak, hogy mikorra kellene az új villamosenergia-termelő egységeket felépíteni.
Július 1-től nevet változtat a német társaság három magyarországi áramszolgáltatója: az eddigi nevek elé a fő tulajdonosra utaló E.ON előtag kerül. Ezen a napon indul az egységes E.ON-arculat és -márkanév megismertetését, bevezetését szolgáló reklámkampány második része is. A váltásra - melynek részeként megújulnak az áramcégek ügyfélszolgálati irodái is - a villamosenergia-piaci liberalizációra való felkészülés részeként kerül sor, azaz a más termékek és szolgáltatások esetében már megszokott "márkásítással" az áram beszerzéséről a jövőben szabadon döntő fogyasztók lojalitásának növelése is cél.
Ha fél éven belül nem modernizálják flottájukat a légi teherszállító cégek, kénytelenek lesznek Ferihegy helyett más leszállóhely után nézni. Egy uniós direktíva kitiltaná ugyanis a korszerűtlen, túl zajos repülőket, ami a repteret működtető Budapest Airport Rt.-nek is veszteséget okozhat. Magyarország ez év végéig kért mentességet azon EU-s direktíva alól, amely csak akkor engedélyezi az 1970 előtti, illetve szovjet repülőgépek uniós légtérben való közlekedését, ha azok megfelelnek bizonyos követelményeknek, amelyek többek közt a zajkibocsátásra vonatkoznak - írja a Budapest Business Journal. Ferihegy teherforgalmának 45-60 százalékát a hangos IL-76-osokat működtető cégek adják, ám ezeket 2005 januárjától már nem fogadhatja a repülőtér.
A Budapest Airport (BA) reméli, hogy a flottákban nőni fog a követelményeknek megfelelő repülőgépek aránya, a társaságok folyamatosan korszerűsítik gépeiket, így nem számít szignifikáns, hosszan tartó forgalom- és bevételcsökkenésre.
A gépek üzemeltetői - amelyek főként volt szocialista országokban, szovjet utódállamokban működnek - a korszerűbb repülők beszerzése helyett ugyanakkor olcsóbb megoldást is találhatnak. Ilyen lehet, hogy régió nem EU-tagállamainak repülőtereit választják, de a kisebb magyar bázisok - Sármellék, Debrecen - is szóba jöhetnek, ezekre ugyanis nem vonatkozik az uniós direktíva. (Az előírás az évi 50 ezernél több le-, illetve felszállást lebonyolító repterekre vonatkozik, idehaza csak Ferihegy üti meg ezt a szintet.)
Virág István, az ukrán-magyar Hunair vezetője nem ilyen optimista: Sármelléken a nagy forgalom fogadására komoly fejlesztéseket kellene végrehajtani, Debrecenben pedig a reptér nagyon közel van a lakott területhez.
Szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy ha egy légifuvarozó társaság az EU előírásainak megfelelően modernizálja flottáját, nem feltétlenül tart ki Ferihegy mellett, hiszen a korszerűbb gépekkel akár közvetlenül Nyugat-Európát is megcélozhatja.
A Malév üzemi vesztesége április végéig 5 milliárd forint volt, 1 milliárddal kevesebb a tervezettnél.
A Malév 5 milliárd forintos üzemi veszteséget ért el az első négy hónapban, ami megegyezik az előző év hasonló időszakában produkálttal, de 1 milliárd forinttal kedvezőbb az üzleti tervben előirányzottnál - mondta Sándor László, a társaság elnök vezérigazgatója egy mai sajtóbeszélgetésen. A cég éves üzemi eredményterve egyébként 2 milliárdos veszteséget tartalmaz szemben a 2003-as, 4 milliárdos üzemi veszteséggel. A Malév az első 5 hónapban 30 milliárd forintos menetrend szerinti bevételre tett szert, ami 3,5 milliárddal haladja meg a bázisidőszakban elértet.
