Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A részvényesi összjövetelen nem korlátozták a szavazati jogot a Britton és a Pevdi esetében, a PSZÁF ugyanis nem mondta ki, hogy a határozata azonnal végrehajtandó. A közgyűlésen elhangzott, hogy a cégbíróság a héten hoz döntést. A két cég így külön-külön voksolhatott, vagyis ezúttal is 11-11 százalékkal szavaztak. (Emlékezetes, hogy Britton és a Pevdi együttesen mintegy 23 százalékos részesedésével kapcsolatban a PSZÁF a nyáron megállapította az együttes befolyásszerzést.)
Illéssy János, a Pannonplast vezérigazgatója az idei gazdálkodást összefoglaló beszámolójában elmondta: áprilisban új, 6 fős igazgatóság alakult, és a cégvezetés is átalakult. Különválasztották az elnöki és a vezérigazgatói posztot, ez a nyáron lezárult. Emellett a reorganizációs és stratégiai programról is elhangzott néhány szó, valamint a gazdálkodásban eddig bekövetkezett változásokról. Az utóbbi lényegében a III. negyedéves jelentés bővített bemutatása volt.
Karsai Béla a Pannonplast gazdálkodásáról szóló beszámolóval kapcsolatban elmondta, szerinte sok újat a beszéd a gyorsjelentéshez képest nem tartalmazott, sőt, egyes átszervezéseket beleszámítva az eredmény rosszabb lenne, mint tavaly.
A közgyűlésen ismét felmerült, hogy akár cégbezárásra is sor kerülhet a költségcsökkentési projekt keretében. A tagvállalatok elkészítették 3 éves stratégiai tervüket, s ezt a holding hamarosan véleményezni fogja. A 12 millió eurós hitel refinanszírozása szintén szóba került. A szóban forgó kölcsönt csak technikailag tudták meghosszabbítani, mivel a cég körüli bizonytalanság egyelőre csupán ezt tette lehetővé.
Karsai Béla úgy vélekedett, hogy az illegitim igazgatóság miatt van a bizonytalanság, s az igazgatóság pozitív üzenetei is hagynak kívánni valót maguk után. A Britton egyik ügyvezető-tulajdonosa, Kerék Csaba levezető elnök kijelentette, hogy csak Karsai szerint van illegitimitás. Karsai több kérdést tett fel, s az idei 1,6 milliárdos Moldin beruházást is firtatta, pontosabban a beruházás megtérülésére volt kíváncsi. Karsai érdeklődött még a decemberben meglévő 3 százalékos sajátrészvény-állományról, ám erről az it-ből később visszahívott Fehér Erzsébet nem kívánt nyilatkozni. Derültségre adott okott a megjelentek körében, hogy Fehér arra nem tudott válaszolni, befolyt-e a vételár.
Bár Illéssy további bizalmat kért a jelenlegi vezetésnek, és felelősségteljes tulajdonosi döntést sürgetett, az igazgatóság hat tagjából hármat visszahívtak, s helyükre csupán két jelölt került.
Fehér Erzsébetet 52,85 és a brittonos Kerék Csabát 51,28 százalékos többséggel visszahívták az igazgatóságból, Illéssy az igen szavazatok 94 százalékos többségét megszerezve maradt, miközben Újlaki Gábor (Budapest Alapkezelő) menesztése csak egy hajszálon múlt. Mészáros János kikerült a testületből, a brittonos javaslatra tavasszal bekerült Pázmándi ugyanakkor továbbra is it-tag.
Illéssy azt javasolta, hogy Fehér Erzsébetet vegyék fel a lehetséges it-tagok közé, ám a tulajdonosok mégsem szavazták be a testületbe a cég volt elnök-vezérigazgatóját. A CA Alapkezelő javaslatára 3 évre it-tag lett Zoltán Csaba, befektetési szakember és Molnár László, a GKI Rt. igazgatója. A Karsai által favorizált Várhegyi Miklósra nemet mondtak a részvényesek, s ugyanígy járt Heimann Zoltán, a Bábolna Rt. volt vezérigazgatója is. (A közgyűlésen megjelenő Várhegyit áprilisban a Karsai Holding javasolta it-tagnak, de nem választották be, majd ezt követően nyáron távozott a Pannonplasttól. Várhegyi a tőzsdei cég alkalmazottja volt, de a Britton helyett a Karsaihoz "húzott a szíve".)
Kerék Csaba, aki Karsai és a CA delegáltjai ellen emelt szót, szintén kimaradt az it-ből, s a visszahívott Mészárosnak sem sikerült visszajutnia.
Az igazgatóság ezzel öttagúra fogyatkozott, ám így is működőképes, viszont érdekes, hogy mivel egyetlen brittonos (az elvileg független Pázmándi) maradt benn, a kistulajdonosok vették át a hatalmat a Pannonplastnál.
Hajszálon múlt tehát, hogy a Pannonplastnak végül lett it-je, hiszen ha a CA Alapkezelő nem kettő, hanem csak egy tagot javasol, mint tette azt tavaly a Budapest Alapkezelő, nem jött volna össze a minimálisan szükséges ötfős létszám.
Nagy meglepetésre ezzel a Karsai-Britton-párharcból nevető harmadikként az intézményi befektetők, azaz az alapkezelők kerültek ki nyertesként. Az igazgatóság összetétele ugyanis nincs összhangban a tulajdoni aránnyal, hiszen az alapkezelők összesen mintegy 30 százalékos részesedéssel rendelkeznek, ám a testület 5 tagjából 3-at sikerült delegálniuk, azaz itt a súlyuk 60 százalékra rúg.
A tulajdonosok az eredeti tervekkel ellentétben nem hívták vissza a három főből álló felügyelő bizottság tagjait. Mivel az alapszabály négytagú fb-ről rendelkezik, s Karsai sem jelölt új személyeket, Kerék Csaba Fehér Erzsébetet javasolta a testületbe, ám a tulajdonosok ezt is leszavazták. Így az az ellentmondásos helyzet alakult ki, hogy a Pannonplast elnöke - a cég élén eltöltött 25 év után - vezető pozíció nélkül maradt.
A szokásoktól eltérően a közgyűlés után nem tartott sajtótájékoztatót a cég. Illéssy János vezérigazgató a részvényesi összejövetel után azt mondta, hogy a jelenlegi helyzet kissé váratlanul érte őket, így a közgyűlést követően az új it tagjai megtartják első ülésüket. A nagy kérdés az, hogy Fehér Erzsébet után ki lesz a testület elnöke. Arra a felvetésre, miszerint Illéssy töltse be ezt a tisztséget is, a cégvezető kijelentette: ez értelmetlen lenne, miután az áprilisi közgyűlés az elnöki és a vezérigazgatói poszt szétválasztásáról döntött.
