Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány tegnap a kötelező gondosság és az együttműködés hiánya, illetve a gazdálkodásban feltárt problémák miatt elutasította a PSZÁF beszámolóját. A kormány értékelése szerint a hiányos szabályozás és a nem kielégító ellenőrzési gyakorlat is hibás az elmúlt hónapok nagy visszhangot kapott problémáinak, mint az MFB 2002. évi 135 milliárd forintos hiánya, a K&H Equities-zel kapcsolatos visszaélélések, vagy az ingatlanszövetkezeti botrányok. A Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium jövő hét elejéig kapott időt arra, hogy a joghézagokat betömő módosításokat kidolgozza a hitelintézeti és tőkepiaci törvényhez.
A kormány javaslata szerint megváltozna a PSZÁF működési rendje is: az új szervezeti felépítés szerint a PSZÁF-ot egy szakmai testület irányítaná, melynek elnökét továbbra is az országgyűlés elnöke nevezné ki, tagjait pedig a köztársasági elnök. A hivatalt egy, a miniszterelnök által kinevezett főigazgató irányítná - köztisztviselői fizetéssel. A kormány döntése értelmében áttekintik a felügyeleti munka hatékonyságát növelő lehetőségeket, ebbe elvben beletartozhat a felügyelet rendeletalkotási jogköre is. A szervezeti átalakítással a PSZÁF elnöke elmozdíthatóvá válik, hiszen a törvénymódosításokhoz minden esetben ötven százalékos többség kell.
A jegybank úgy látja, hogy a felügyelet indokolatlan átszervezése nem erősítené a stabilitást, hanem éppen ellenkezőleg, inkább felesleges kockázatokat jelentene a pénzügyi rendszer biztonsága szempontjából. A PSZÁF a rendelkezésére álló eszközökkel eddig is megfelelően látta el a törvényben előírt feladatát, ezzel alapvetően hozzájárult a hazai bank-, biztosító- és tőkepiaci rendszer szilárd és stabil működéséhez. Az MNB véleménye szerint a jelenlegi helyzetben nincs szükség a PSZÁF átalakítására, inkább hatáskörét kellene növelni, és eszközeit megerősíteni.
Az ügyben a PSZÁF is megszólalt, a felügyelet szerint megtévesztő és több vonatkozásban is félrevezető a kormányszóvivőnek az intézménnyel kapcsolatos szerdai tájékoztatása. A felügyelet mindenkor maximálisan együttműködött a PM-mel és más intézményekkel is. A felügyelet következetesen konstruktív, szolgáltató volt minden esetben, azonban a törvényi előírásoknak megfelelően nem adhatták tovább a titokvédelmi szabályok alá eső adatokat. A PSZÁF szerint nem értelmezhető a kötelező gondosság elmulasztásáról szóló vád sem, a vizsgálatok egyike sem igazolta vissza ezt koncepciót.
A felügyelet közleménye hangsúlyozza, hogy számtalanszor nyilvánosan megcáfolták az MFB és a K&H Equities Rt. kapcsán ellene felhozott rágalmakat. A speciális állami fejlesztéseket végrehajtó, olykor össztársadalmi szempontok miatt veszteséget elszenvedő MFB-nél a Felügyelet célszerűségi vizsgálatot - ami a bank eredményességét, kontra állami érdekeket fürkészné - nem folytathat.
A K&H Equities-nél elkövetett szabálytalanságokat, bűncselekményeket a felügyelet tárta fel, megakadályozva a további visszaéléseket - hangsúlyozza a dokumentum.
Az ingatlanbefektetési szövetkezetek kapcsán a PSZÁF leszögezi, hogy a felügyelet volt az egyetlen intézmény, amely az elmúlt három évben rendszeresen felhívta a nyilvánosság figyelmét az ezen szövetkezetek működésében rejlő kockázatokra, és az egyetlen, amely törvénymódosítást kezdeményezett a kisbefektetők védelme érdekében, továbbá számos feljelentést tett, holott törvény nem teszi számára lehetővé e szövetkezetek felügyeleti ellenőrzését.
A felügyelet leszögezte: a kormányszóvivő tájékoztatóján több olyan ügyet rótt fel intézményünknek, amelyről Szász Károly elnök meghallgatása során szó sem esett az aznapi kormányülésen. Ilyen "elhallgatott" téma volt többek között az MFB, az ingatlanbefektetési szövetkezetek kérdésköre. Még súlyosabb problémának látja a PSZÁF, hogy a felügyelet struktúráját alapjaiban megváltoztató elképzelésekről nemhogy az elnök véleményét nem kérték ki, de jelenlétében említést sem tettek róla.
A PSZÁF szervezeti átalakítására vonatkozó - egyelőre csak vázlatosan ismertetett - kormányzati elképzelés a felügyelet szerint rombolja a pénzügyi szervezetek ellenőrzésének rendszerét és a nemzetközileg nagyon fontosnak tartott felügyeleti függetlenséget.
