Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A dokumentum szerint a Monetáris Tanács áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatok alakulását. Értékelése szerint a forint árfolyamának elmúlt időszakban tapasztalt gyengüléséhez a korábbi közleményekben jelzett tényezőkön túl a nemzetközi befektetők kockázati prémiumelvárásainak növekedése is hozzájárult. Az árfolyam alakulását és a 2002. második felében és 2003-ban várható gyorsuló gazdasági növekedést is figyelembe véve a tanács szigorítást látott szükségesnek azért, hogy 2003. végére az infláció ne haladja meg a 4,5 százalékot. Így 2002. július 9-i hatállyal 50 bázisponttal 9,00 százalékról 9,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat.
A döntést követően Járai Zsigmond, az MNB elnöke kijelentette, hogy a kamatemeléssel a jegybank a piaci bizonytalanság oldásához kívánt hozzájárulni, a lépést alapvetően a forint elmúlt napokban bekövetkezett gyengülése, illetve a lengyel és a dél-amerikai pénzügyi helyzete indokolta.
Járai ezzel együtt szerencsétlennek nevezte a kamatdöntés időpontját, s hangsúlyozta, hogy a pénzügyi tárcával és annak vezetőjével is is nagyon jó az együttműködés.
Járai Zsigmond aláhúzta: a jegybank szerint 2003 decemberében elérhető az, hogy az infláció ne haladja meg a 4,5 százalékot, ami még összhangban van a 2007-re tervezett eurózóna-tagsággal.
A kamatdöntést megelőzően Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője úgy vélekedett, hogy a napokban kialakult 250 forintos euróárfolyam mellett nem érhető el a 2003 végére kitűzött inflációs célsáv felső szélét jelentő 4,5 százalékos fogyasztói árindex sem, azaz az MNB-nek lépnie kell. A szigorítás mellett szól az is, hogy a piac 0,5 százalékpont kamatemelést már beárazott a kötvényárakba - mutatott rá Kaposi Zsolt, az OTP Bank Rt. elemzője.
Voltak persze a kamatszint változatlanságára számító szakértők is, ám közöttük nem volt egyetértés a jegybankárok feltételezett motivációit illetően. Kovács György, a DZ Bank elemzője szerint a legutóbbi kamatemelés óta nem látott napvilágot olyan makrogazdasági adat, amely a kölcsönzés költségeinek emelését indokolná, a jövő év végi inflációs cél elérésére a jelenlegi feltételek mellett is van esély. Másképp vélekedett Nyeste Orsolya, a Postabank közgazdásza, aki szerint fundamentálisan ugyan indokolt lenne a kamatemelés, de feltételezhető, hogy az MNB döntéshozói inkább megvárják a Pénzügyminisztérium álláspontját a középtávú makrogazdasági pályával kapcsolatban. Akadt olyan szakértő is, aki korábban úgy vélte, hogy a jegybanknak ugyan minden oka meglenne a kamatok feljebb vitelére, a monetáris szigorítás eme fegyverét azonban kritikusabb időkre tartogatja az MNB, így ma még nem veti be.
