Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az államháztartás elszámolásába az EU-módszertannak megfelelően bevonnák az MFB-t és az ÁPV Rt.-t is, s így érnék el a ciklus végére a 2,5 százalékos GDP-arányos hiányt. Az említett szervezetek feladatainak újrafogalmazását is ígéri a párt.
Az alrendszerek közül az egészségügyben 600 milliárd forintos konszolidációs programot hajtanának végre: az ápolók bérét még idén októberben 50 százalékkal növelnék, négyévente pedig az egyéves keresettel megegyező „hűségjutalmat” osztanak szét. Az egészségügynek szánt forrástöbblet számottevő részét egy új szervezeten, a Nemzeti Konszolidációs és Rekonstrukciós Egészségügyi Alapon keresztül juttatnák el. Az egészségügyi intézményeket társasági formában működtetnék a jövőben, a dolgozók közalkalmazotti foglalkoztatása megszűnik, az átalakulást pedig tevékenységi, költségelszámolási és adókedvezményekkel könnyítenék meg. A nyugdíjrendszerben a magán-nyugdíjpénztári tagdíj 8 százalékra emelését tartják fontosnak, az adott évi emelés kiszámítását az előző évi makroadatok alapján végeznék el.
Átalakítanák az önkormányzatok támogatását is: az szja mellett a települések részesülnének a büdzsé áfa- és esetleg társaságiadó-bevételeiből is, megszűnne viszont a normatív alapon történő támogatás legtöbb eleme. A jelenlegi 5 százaléknál magasabb, 10-15 százalékos helyben maradó szja-bevételt ígérnek, továbbá a cél- és címzett támogatási rendszer gyökeres átalakítását, régiós szintre helyezését.
Az adórendszerben a bérterhek jelentős mértékű csökkentését ígérte az MSZP, ez főleg az átlagos vagy annál alacsonyabb jövedelmű munkavállalók, valamint a kis- és középvállalkozók számára lesz előnyös. A minimálbérig fizetendő szja-t 13, a középső adókulcsot 25 százalékra mérsékelnék. Maradna a legmagasabb, 40 százalékos adókulcs, ám azt kezdetben 2 millió forinttól, majd az időszak végén már csak az átlagjövedelem kétszeresétől alkalmaznák. A munkavállalók döntő többségére legfeljebb 25 százalékos adókulcs lenne érvényes. Az adójóváírás havi 3000 forintról 5000 forintra nő és csak 1,9 milliós jövedelemnél szűnik meg teljesen. A gazdasági programban a ciklus végére ígérték, hogy az adójóváírás eléri a minimálbér adóterhét, ám ezt a programpontot már idén meg akarják valósítani. Az átalányadózás lehetőségét az egyéni és a társas vállalkozások számára - létszám- és árbevételhatárhoz kötve - kiterjesztik, sőt az általános forgalmi adóra nézve is alkalmaznák. Az egységes vállalkozási adót a maximum 10 millió forint éves bruttó árbevételű cégek körében vezetik be már 2003-tól, az adókulcs legfeljebb 15 százalék lenne.
A járulékreform legfontosabb elemeként 2003-2004-ben fokozatosan eltörlik a tételes munkáltatói egészségügyi hozzájárulást. A vállalkozások esetében ma meglévő, 30-40 jogcímet összevonják és megszüntetik az ugyanennyiféle számlára való utalás kötelezettségét. Az egészségügyi finanszírozásban az egyéni járulékok szerepe növekszik meg (ez havi 2000-2500 forintos fix és 5-6 százalékos, jövedelemtől függő részből állna), míg a munkáltatók 11 százalékos járulékot fizetnének.
Ami a monetáris politikát illeti, Medgyessy Péter leendő miniszterelnök múlt héten úgy nyilatkozott, hogy meg kell állítani a forint erősödését. Medgyessy szerint az MNB-nek ehhez minden eszköze megvan, de ha kell, meghatározható egy implicit szűkebb sáv a jelenlegi +/-15 százalékos sávon belül, amelyből az MNB nem engedi ki a forintot. A jegybank elnöke gyorsan reagált Medgyessy nyilatkozatára és azt hangsúlyozta, hogy nincs szükség a monetáris politika megváltoztatására.
Medgyessy határozott kiállása a gyengébb forint mellett azért volt meglepő, mert Járai Zsigmond MNB-elnök csütörtökön tett egy halovány lépést az MSZP monetáris politikai elképzeléseinek irányába, amikor az eredeti elképzelésekhez képest egy évvel kitolta a várható EMU-csatlakozás dátumát. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a szigorú maastrichti kritériumnak - vagyis annak, hogy egy évig a három legalacsonyabb inflációjú tagország átlagos fogyasztói árindexe alatt tartsuk a hazai inflációt - nem 2004, hanem csak 2005 márciusától kell megfelelni. Ez a célkitűzés az eredeti terveknél lassabb inflációcsökkenést és az eddiginél kicsivel gyengébb forintot is megenged.
Az MSZP szociálpolitikájának deklarált célja, hogy megszüntesse a szülők jövedelme szerinti különbségtételt a gyermekek utáni támogatások elosztásakor. Az ígéretek szerint minden egyes ellátási formánál kiszámítható lesz a juttatások értéke, mivel azt vagy a GDP növekedéséhez, vagy az előző év inflációjához kapcsolnák. A családpolitika alapja az alanyi jogon járó - és az első lépésben 20 százalékkal emelt - családi pótlék lesz. A párt véleménye szerint e támogatást kombinálnák a gyerekek utáni adókedvezménnyel, azaz e „szerzett jogokat” nem csökkentenék. Azok a családok, amelyek nem képesek - alacsonyabb jövedelmük miatt - a maximális adókedvezményt kihasználni, az államtól támogatásként kapnák meg a különbözetet. Emellett bevezetnék a kiemelt összegű családi pótlékot is azon családoknak, amelyek nem rendelkeznek munkajövedelemmel.
A gyermekgondozási segélyt (gyes) kétszer - 2003-ban és 2006-ban - havi ötezer forinttal növelnék, ezzel csökkentve a gyes és a gyed közötti különbséget. 2006-tól az éves emelés mértékét a minimálbér változásához kötik. Az MSZP bevezetné a főállású szülő intézményét a három és több gyermeket nevelő szülők, illetve a kétgyermekes egyedülálló szülők számára, a gyermekek 3 és 14 éves kora közti időre. Ez a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű támogatást és nyugdíjjogosultságot jelentene. Az unoka nevelését vállaló nagyszülő nyugdíj mellett is igénybe veheti majd a gyest.
A szocialisták szerint a mezőgazdaságban válságkezelési programra lesz szükség, ami óriási időveszteséget jelenthet az európai uniós felkészülésben. Az MSZP nem tűri a földspekulációt, ezért a földtörvényt azzal egészítik ki, hogy a földvásárlás feltétele lesz a tartós helyben lakás és a kellő szakértelem. A hosszú távú földbérleti szerződéseken keresztül segítenék az ésszerű birtokkoncentráció kialakítását. Az agrárprogram alapeleme, hogy esélyegyenlőséget teremtsen a különböző gazdálkodási formák között, illetve hogy olyan árak és jövedelmi viszonyok legyenek a mezőgazdaságban, amelyek biztosítják az agrártermelők számára a megélhetést. Ehhez új agrárrendtartási törvény kell, de az eladósodás miatt szükség lesz válságkezelési programra is. A szocialisták növelik az őstermelők támogatottságát, 500 ezer forintra emelik az adómentesség határát, a hatmillió forintos kistermelői adókedvezményt kiterjesztik a többi őstermelőre is. A garantált felvásárlási árak növelését is kilátásba helyezték.
A vasúti személyszállítás színvonalának emelése és a vállalkozó vasút fuvarpiaci pozícióinak megtartása érdekében jelentős segítséget adnak a vasúttársaságok járműállományának megújításához, ám emellett a MÁV-nak új szerződéses és pénzügyi konstrukciókat is kell keresnie a vontatójármű-parkjának megújításához - áll a szocialisták programjában. A gazdasági társaságok önállóságának és versenyhelyzetének fenntartása, megerősítése mellett az MSZP véget vetne a gazdaságilag indokolatlan privatizációnak. A pályavasút jelenlegi szervezete minimális átalakítással, gyorsan alkalmassá tehető az önálló gazdálkodásra. Az MSZP szerint a mellékvonalak üzemeltetését a nyugat-európai országokhoz hasonlóan magánvállalkozások is végezhetik.
Annak érdekében, hogy az ország lakossága minél nagyobb arányban részesüljön a gyorsforgalmi utak nyújtotta előnyökből, a később kiépítendő autópályák nyomvonalán félautópályák építését tervezik. A 4-es, 5-ös és 8-as főközlekedési út sürgető fejlesztését is hasonlóan célszerű megoldani. Ezek mellett a sztrádák határig történő építése is szerepel a párt programjában.
A közforgalmú közlekedési tarifákat a lakosság teherviselő képességéhez mérten állapítanák meg. Mind a helyközi, mind a helyi forgalomban meghatároznák az állam és az önkormányzatok felelősségi és hatáskörét, az ezzel összhangban álló finanszírozási kötelezettségeket, és biztosítanák azok forrását. Az MSZP stratégiai döntést sürget a Malév Rt. sorsáról, beleértve a csatlakozást egy jól működő globális stratégiai szövetséghez. Megvizsgálnák a belföldi repülés beindításának lehetőségeit, hatását a régiók fejlődésére. A légi közlekedésre vonatkozó liberalizációs csomag - a Malév védelmében - csak átmenetekkel vehető át.
Az MSZP önálló informatikai minisztérium létrehozását tervezi, mind ez idáig azonban nem dőlt el, hogy az új intézmény hatásköre pontosan mire terjedjen ki: csak az informatika területét felügyelje és szabályozza, vagy pedig a távközlést és az innovációt is. Az MSZP elképzelései szerint folytatják a számítástechnikai és informatikai eszközök vámszintjének csökkentését, illetve az eddigi kormány internet-hozzáféréshez és számítógéphez jutást segítő tevékenységét, de a felhasználók ezentúl maguk dönthetnék el, hogy a rendelkezésre álló pénzt milyen berendezésekre és szolgáltatásokra költik. Továbbra is lesznek kedvezményezett célcsoportok, mint például a pedagógusok, a köztisztviselők, illetve a kis- és középvállalatok (kkv). A kkv-k a dolgozóik eszközbeszerzéseinek költségét jóváírhatnák az adójukban. Új, az internetet szabályozó törvény alkotását nem támogatja az MSZP. A szocialisták szerint a nyomtatott sajtóra vonatkozó írott és etikai normákat kellene az internetes újságírásra is alkalmazni. Az MSZP mindenkinek alkotmányos jogként biztosítaná az egységes elektronikus aláírást. Az MSZP szerint a távközlési piac fejlődése érdekében az eddiginél bővebb és egységes jogszabályra lenne szükség.
