A 2002. január elsején életbe lépett Tőkepiaci Törvény lehetőséget ad a korábban megalkotott értékpapír-kölcsönzési mechanizmusok megújítására, a korábbiaktól eltérő kölcsönzési módszerek bevezetésére. Ez a KELER számára is új lehetőségeket teremtett, s így -a piaci igényekkel összhangban- a jelenleginél jóval aktívabb szerepet vállalhatunk a kölcsönzési ügyeletek lebonyolításában.
A KELER-rel kötött kölcsönzési ügyletekre vonatkozó Egységes Szabályzat
2002. május 13-án lép életbe.
A jelen tájékoztatóban leírt új kölcsönzési rendszer mellett természetesen továbbra is működik a KELER korábban bevezetett "pool" alapú és "tri-party" (háromoldalú) kölcsönzési szolgáltatása is.
Az új koncepció lényege
- a KELER a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő fél közé áll
- a piaci szereplők anonimitása biztosított
- a KELER aktív közvetítő szerepet vállal, telefonos "lending desk"-et működtet
- a rendszer az Egységes Szabályzatban rögzített keretfeltételekkel működik, de a kölcsönzési kötjegyen módosítható paraméterek kellően rugalmassá teszik azt
- a KELER garanciát vállal a szabályosan megkötött ügyletek teljesítésére
- az ügyletek kapcsán felmerülő kockázatok kezelése érdekében aktív fedezetértékelést biztosítunk
- a kölcsönzés nem része a KELER Egységes Szabályzatában leírt tőzsdei nem-teljesítési mechanizmusoknak
A kölcsönügylet menete
A kölcsönzési rendszer működése VIBER üzemidőben, 8:15 - 16.00 óráig tart.
1. A kölcsönzési ügyletet mindig a kölcsönbe venni szándékozó fél kezdeményezi azzal, hogy jelzi kölcsönzési igényét a KELER Treasury-je (továbbiakban: Treasury) felé (elérhetőségek: 1. sz. melléklet). Megjelöli, hogy milyen értékpapírt, milyen futamidőre, milyen fedezet mellett, milyen maximális díjért szeretne kölcsönözni.
2. A Treasury a lehető legrövidebb időn belül megkeresi a potenciális kölcsönbe adó partnereket, és ajánlatot kér. (Amennyiben a Treasury rendelkezik a keresett értékpapírral - pl. magyar állampapír - akkor saját portfoliójából is adhat kölcsön.)
3. A Treasury kiválasztja a kölcsönbe vevő számára legkedvezőbb ajánlatot, és felajánlja részére.
4. Amennyiben a feltételek minden szereplő számára elfogadhatók, úgy a Treasury megköti az ügyletet az eredeti kölcsönbe adóval a saját számlájára, azaz maga veszi kölcsön az értékpapírokat és egy különálló tranzakció keretében továbbadja azokat az eredeti kölcsönbe vevő számára.
A Treasury csak akkor veszi kölcsön az értékpapírokat, ha annak továbbadása biztosított!
Partnereink kölcsönbe vételi szándékukat és kölcsönbe adási ajánlatukat a Treasury-nek telefonon jelentik be. A Felek által telefonon egyeztetett feltételekkel az érintett tagok kölcsön kötjegyet juttatnak el a KELER-hez titkosított faxon, vagy kézbesítő útján eredeti példányban.
A telefonos adategyeztetés alapján a Felek között az értékpapírkölcsön szerződés még nem jön létre! Az értékpapír kölcsön megállapodás a Felek között akkor jön létre, ha:
- a KELER elszámolási rendszerébe a Treasury is benyújtja az általa kiállított kölcsön kötjegyet és annak paraméterei párosíthatók a Partner által benyújtott kölcsön kötjegy adataival,
- a kölcsön kötjegyen meghatározott fedezet a kölcsönbe vevő fél számláján a kölcsönadó fél kedvezményezettségével zárolásra került,
- a kölcsönadó fél értékpapír számláján a kölcsön tárgyát képező értékpapír rendelkezésre áll.
Lényeges elem, hogy a KELER a kölcsönbe adók felé garantálja a kölcsönügyletet, mindent elkövet az értékpapírok visszaadása érdekében és végső esetben (amennyiben a papírokat kényszerbeszerzéssel sem lehet előteremteni), pénzügyi rendezést ajánl fel.
A kölcsön tárgya
A kölcsönügylet tárgya kizárólag tőzsdére bevezetett értékpapír lehet. Nem köthető kölcsönügylet olyan értékpapírra, amely az értékpapír kölcsön futamideje alatt lejár.
Annak érdekében, hogy egy konkrét ügylet során a Treasury a lehető legrövidebb időn belül megtalálja a megfelelő kölcsönbe adót, a KELER kéri a potenciális Partnereket, hogy a Treasury számára szíveskedjenek megadni az általuk kölcsönzésre felkínált értékpapírok körét, mennyiségét és -lehetőség szerint- minél konkrétabb feltételeit is. A megkapott listákat a KELER tájékoztató jellegűnek tekinti, de a kölcsönbe adó fél megkeresésekor kiindulási pontként kezeli. A kölcsönbe adóknak az ily módon előzetesen "felajánlott" értékpapírjait nem kell elkülönítetten nyilvántartaniuk, csak a konkrét kölcsönügylet megkötésekor szükséges azokat rendelkezésre bocsátaniuk
Addig az időpontig, amíg a kölcsön tárgyát képező értékpapírokat a kölcsönvevő fél a kölcsönadó félnek nem adja vissza, vagy a kölcsönadó félnek az értékpapír kölcsönből fakadó követelései teljes mértékben kielégítést nem nyernek, a kölcsönvevő fél köteles a kölcsön tárgyát képező értékpapírok bruttó hozamával (kamat, osztalék, stb.) illetve tőketörlesztésével megegyező összegű kompenzációt fizetni a kölcsönadó félnek. A kölcsönvevő fél a kompenzációt a hozam esedékességét követő 8 napon belül átutalással köteles megfizetni a kölcsönadó fél részére.
Fedezeti követelmények
Az értékpapír kölcsön biztosítékul szolgáló fedezet nem lehet olyan értékpapír, amely az értékpapír kölcsön futamideje alatt lejár.
Az értékpapír kölcsön fedezetének mértékéről és a fedezetül szolgáló befektetési eszközökről a felek külön megállapodásban, a kölcsönkötjegyen állapodnak meg. A szükséges fedezet számításának alapja a kölcsön tárgyát képező értékpapírok mindenkori tőzsdei záróára.
A fedezetül szolgáló befektetési eszközök értékelése a KELER saját befogadási kondíciói szerint történik. A kölcsönbe vevő fél felé jelentkező fedezeti követelményeket a kölcsönadó fél határozza meg. A biztosíték a kölcsönzés indulásakor csak magyar állampapír lehet (államkötvény, DKJ, KKJ, MNB kötvény), illetve azon Partnerektől, akik pénzszámlájukat a KELER-ben vezetik, a KELER a fedezetet HUF formájában is elfogadhatja.
Az év második felében várhatóan kiterjesztésre kerül a fedezetként elfogadott instrumentumok köre.
A KELER a KID rendszeren keresztül tájékoztatja az ügyfelet amennyiben az ügylet fedezete nem éri el a tolerancia mértékével csökkentett szükséges értéket.
A rendszer a lejáratig figyeli a fedezeteket, és a feleket szükség esetén fedezetpótlásra szólítja fel. Ez az információ a KID rendszeren keresztül jut el az ügyfélhez, automatikusan. Külön értesítés nincs, az Ügyfél a Kölcsönzési menüpont alatt láthatja saját paramétereit. A Partner csak akkor kap értesítést, ha a fedezete nem elegendő és azt pótolnia kell.
A kölcsönvevő fél jogosult a fedezetül szolgáló befektetési eszközöket más - a kölcsönadó által előzetesen elfogadott - befektetési eszközre cserélni. Ez a Biztosíték módosító kötjegy KID rendszeren történő benyújtásával történhet (Értékpapír-kölcsönzés / Megbízások / Kölcsönzés biztosíték módosítás).
A kölcsön lejárata
A kölcsönvett értékpapír visszaadása oly módon történik, hogy a KELER a rendszer működtetőjeként a lejárat napján automatikusan, délelőtt 11:00 órakor megpróbálja lejáratni az ügyletet. Ennek esetleges sikertelensége esetén délután 15:00 órakor is megkísérli megterhelni a kölcsönvevő fél megfelelő értékpapír számláját.
Amennyiben a kölcsön lejárata olyan napra esik, amely napon a KELER elszámolási szünnapot tart, úgy a lejárat napja a következő munkanap.
A kölcsönügylet visszahívására ennél a kölcsönzési fajtánál nincs lehetőség.
Ha a kölcsönvevő fél a kölcsön tárgyát képező értékpapírokat a lejárat napját megelőzően kívánja a kölcsönadónak visszaadni, úgy erre a KID rendszeren benyújtott instrukcióval van lehetősége (Értékpapír-kölcsönzés / Megbízások / Értékpapír-kölcsön visszaadása).
Az értékpapír kölcsön teljesítése során - a kölcsönadó és a kölcsönvevő eltérő megállapodása hiányában - részteljesítésre nincs lehetőség.
A kölcsönzés díja
A kölcsönzési díj két összetevőből áll. A kölcsönzési rendszerben való részvételért tranzakciónként 2.500,- Ft kölcsönnyitási díj fizetendő, mely a KELER, mint a rendszer üzemeltetője által, havonta kerül kiszámlázásra.
Ezen felül alkalmanként az ügylet után legkésőbb 8 nappal fizetendő az ügylet díja, amely tranzakciófüggő, így minden esetben egyedileg kerül meghatározásra. Erről a kölcsönbe adók, így a KELER Treasury is, külön számlát bocsátanak ki. Az ügylet díjának meghatározásakor a felek valószínűsíthetően a kölcsönbe adott értékpapírok piaci értékéből fognak kiindulni, ennek egy bizonyos százaléka lesz a fizetendő "piaci ár". Emellett minimum árak és fix összegű díjak is elképzelhetők.
A kölcsönadó fél abban az esetben is jogosult a teljes lejárati időre számított díjra, ha a kölcsönvevő fél a kölcsön tárgyát képező értékpapírokat a lejárati idő előtt adja vissza, vagy a kölcsön az eredeti lejárati idő előtt lejár (pl. késedelem miatti kölcsönadói felmondás).
