A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI pénzügyi jelentése szerint 2025-ben dolgozónként átlagosan 1,5 millió dollár kompenzációval számolnak, amit befektői anyagok alapján szivárogtatott ki a Wall Street Journal.

Ez ez összeg inflációval korrigálva a többszöröse annak, mint amit a nagy technológiai cégek a tőzsdére lépés előtt adni szoktak, még az Alphabet és a Meta tőzsdei bevezetés előtti szintjeit is többszörösen felülmúlja.

A Quartz szerint brutális verseny folyik a generatív AI-hoz értő kutatók és mérnökök megkaparintásáért, emiatt az egyéni csomagok már inkább alapítói színtű ajánlatokra, sem mint alkalmazotti bérekre hasonlítanak.

A helyzetet a lap a játékelmélet fogolydilemmájának klasszikus példájaként írja le: ha a nagy szereplők közösen korlátozzák a béreket, akkor mind jobban járnak, de egyénenként nem engedhetik meg maguknak, hogy ne licitáljanak túl a többieken.

A versenyre tekintettel egyébként az OpenAI enyhítette saját részvényjuttatási szabályait, így a vesting megkezdése előtti kötelező 6 hónapos bent maradási időt is eltörölte.

Az OpenAI-nál jelenleg nagyjából 4000 alkalmazott dolgozik, és a részvényalapú kompenzáció már a vállalat éves bevételének mintegy 50 százalékát teszi ki, ami szokatlanul magas arány a nagy techcégek történetében.

Mesterséges intelligencia szivárogtathatja ki az adatainkat a munkahelyen

Nagy mértékben nő a mesterséges intelligencia-alapú chatbotok munkahelyi használatához köthető adatvédelmi problémák száma Hollandiában. A holland adatvédelmi hatóság szerint az ellenőrizetlen MI-használat komoly kockázatot jelent a személyes adatok védelmére.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.