A mesterséges intelligencia előrejelzése szerint a balatoni élővilágra is veszélyt jelenthet a vízszint csökkenése, sőt az AI ökológiai válsághelyzetre figyelmeztet. Az előrejelzések nyomán már néhány év múlva érezhető lehet a változás.
Az AI azt tanácsolja, a Veszprém−Balaton térség fejlődéséhez elengedhetetlen lenne a megfelelő vízstratégia.
A Veol.hu szerint az AI úgy kalkulál:
10 éven belül egy egész Celsius-fokkal nőhet az átlaghőmérséklet, méghozzá hosszabb nyári aszályokkal tarkítva.
A program azt vetíti előre, a Balaton térségére is hatással lehet mindez, gyakoribb algavirágzásokat, vízszint-ingadozást és az ökoszisztéma felborulását okozva.
A prognózis szerint 2050-re már 2 fokkal nőhet a környék átlaghőmérséklete, miközben télen ritkábban, de annál nagyobb mennyiségben hullik majd a csapadék. A kánikula hossza is megduplázódhat, emiatt
akár 30-50 centiméterrel is zsugorodhat a tó vízszintje.
A mesterséges intelligencia számításai szerint ötven év múlva, 2075-re a tó átlagos vízhőmérséklete nyaranta már 26 fokos is lehet, így elkerülhetetlen az ökoszisztéma átalakulása, mely az invazív fajok megtelepedésével is járhat. A strandolási időszak akár októberig is kitolódhat, ennek ára pedig a vízminőség romlása lesz.
Az AI egyúttal megoldást is felvázolt: a nádasok visszatelepítése és zátonyok kialakítása és a környékbeli területeken záportározók kialakítása, továbbá a digitális vízszint-menedzsment valós idejű szenzorok alapján.
Konkrétan mi várható a következő húsz évben?
Az Economx is megkérdezte a ChatGPT-t, pontosan milyen jellegű természeti változások jöhetnek évtizedes távlatban a Balatonon, és hogyan hat majd mindez a mindennapi életünkre.
Úgy fogalmazott, az AI-modellezett előrejelzések és a jelenlegi trendek alapján többféle természeti és társadalmi hatás is várható. A részleteket ismertetve kifejtette, az alábbi természeti változások várhatók a Balatonon, 2025–2045 közötti távlatban:
- Vízszint-ingadozás és tartósan alacsony vízállás
A klímaváltozás miatt nő az aszályos időszakok hossza, csökken a befolyó víz mennyisége (különösen a Zala folyón keresztül). A párolgás mértéke nő a hőmérséklet emelkedésével, így kevesebb víz marad a tóban. - Part menti ökoszisztémák visszahúzódása
A sekély vizes élőhelyek – mint a nádmezők és mocsaras partszakaszok – eltűnhetnek vagy visszaszorulnak. Ez jelentősen csökkenti a madárvilág és más vízi fajok életterét, pl. a nádirigó, szárcsa vagy a teknősök populációja csökkenhet. - Vízminőség romlása
Alacsonyabb vízszint esetén a víz gyorsabban felmelegszik, ami kedvez az algavirágzásnak. Az eutrofizáció (tápanyagdúsulás) miatt oxigénhiányos állapotok alakulhatnak ki, különösen nyáron, ami halpusztulásokhoz vezethet. - Invazív fajok megjelenése
A megváltozott körülmények kedvezhetnek melegkedvelő, invazív fajok megjelenésének, amelyek kiszoríthatják az őshonos halakat és vízinövényeket (pl. amurgép, ezüstkárász).
Azt is felsorolta, milyen hatást gyakorol mindez a mindennapi életre és a régióra:
- Turizmus visszaesése
A strandok egy része használhatatlanná válhat az alacsony vízállás miatt (pl. a déli parton), ami csökkenti a látogatottságot. A kellemetlen szagok, algásodás és iszaposodás rontják az élményt. A turisztikai szolgáltatók, vendéglátósok és kiadók bevétele visszaeshet. - Ingatlanok értékcsökkenése
A vízparti ingatlanok vonzereje csökkenhet, ha a vízpart már kevéssé számít vízpartnak, hanem kiszáradt, iszapos terület. Ez az egész régió gazdasági értékére hatással lehet. - Helyi mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakulása
A tó vízgyűjtő területén zajló mezőgazdaság vízhiánnyal nézhet szembe. A vízfelhasználás (öntözés, halgazdálkodás) korlátozása is napirendre kerülhet. - Közösségi konfliktusok és szabályozások
A vízmegosztás (pl. vízkivétel, vízszintszabályozás) kérdése feszültségeket szülhet a helyi lakosság, turizmus és természetvédelem között. Az állami beavatkozás (pl. vízpótlás mesterséges módon) viták tárgya lehet.