Új Mesterséges Intelligencia mesterszak indul az ELTE Informatikai Karán. Kozsik Tamás szerint az MI-t jelenleg a programtervező informatikus mesterképzés egyik specializációjaként tanulmányozhatják a hallgatók, de dolgoznak rajta, hogy hamarosan önálló mesterszakként is elindíthassák azt.

A szakember úgy gondolja, a mesterséges intelligencia (MI) legmélyebb és leggyorsabban érzékelhető hatásai nem gazdasági, hanem társadalmi jellegűek lesznek. Szerinte a legaggasztóbb, hogy a technológia lehetőséget ad megtévesztő tartalmak tömeges és gyors előállítására, ami minden online információval szemben aláássa a bizalmat, az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, a politikai döntéshozatalban, de még a személyes kapcsolatokban is.

Kapcsolódó

Az AI-rendszerek már most hatással vannak arra, mit olvasunk, mit látunk, kivel kerülünk kapcsolatba, vagy akár mit vásárolunk. Algoritmusok választanak helyettünk, miközben azt hisszük, hogy saját döntéseinket hozzuk

– állítja Kozsik Tamás.

Hozzáteszi, nem csupán kényelmet nyújtanak a személyre szabott ajánlórendszerek, hanem a világlátásunkat is beszűkíthetik. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy nem a mesterséges intelligencia „rossz”, hanem hihetetlenül gyorsan integrálódik a mindennapjainkba, a társadalmi, jogi és etikai környezetünk pedig ezt nem tudja ilyen ütemben követni.

Demokratikus agybiznisz

A szakértő a lapunknak a "vibe coding" kezdeményezéséről is kérdeztük. Ez egy, az Egyesült Államokban már egyre nagyobb teret hodító kezdeményezés, melynek lényege, hogy a mesterséges intelligencia segítségével beszédalapúvá, intuitívvá válik a programozás.

Kozsik Tamás kifejezetten reálisnak gondolja, hogy a jövő szoftveralkotói között, akik hangsúlyozottan nem programozók, egyre több lesz a művész, a bölcsész és a társadalomtudós.

De nem azért, mert megtanulnak kódolni, hanem mert az MI „olyan természetes nyelvű interfészeket kínál, ahol az emberi gondolat, szándék és történetmesélés kerül a középpontba, nem pedig a programkód.”

Vagyis ebben az esetben a gép alkalmazkodik az emberhez, amikor a természetes nyelvi instrukciókat feldolgozza, szemben azzal, amikor a programozó egy gép számára értelmezhető, vagyis programozási nyelven adja meg a kódot. Ugyanakkor mindennek nincs sok köze az informatikatudományhoz, és a felsőoktatásban elsajátított ismerethez sem, ez csak a felhasználói szintet érinti. Kozsik Tamás szerint a vibe coding az informatika szempontjából inkább egy új réteg, amely a felhasználók és a programkód közé ékelődik.

Kozsik Tamás
Kozsik Tamás
Kép: Index, Papajcsik Péter

Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a nagy, biztonságos, ipari rendszerek továbbra is mély informatikai szaktudást igényelnek, így a „nagymama is programozhat” vízió kisebb, kreatív projektekben válhat valóra, de a komoly fejlesztésekhez elengedhetetlen a szakmai háttér.

A szakértő szót ejtett arról is, hogy a Meta felvásárolta a Scale AI-t, melyet igen kritikus szemmel figyel. Az Economx-nak úgy fogalmazott, hogy a technológiai óriás azzal, hogy az AI számára adatokat címkéző vállalatban jelentős részesedést szerzett, jelentős befolyást szerezhet abban, hogy a mesterséges intelligencia hogyan „látja” a világot.

„Ez nem csak technikai kérdés. Ez a világértelmezés kérdése is: milyen adatokon tanul a gép? Ki dönti el, hogy mi számít fontosnak, veszélyesnek, elfogadhatónak? Milyen kulturális, politikai, gazdasági szűrők torzíthatják az algoritmus látásmódját?” – mondta Kozsik Tamás.

A szakértőt a túlzott MI-használatról is megkérdeztük annak kapcsán, hogy a ChatGPT egy olyan funkciót kap, ami rászól a felhasználóra, hogy tartson szünetet, továbbá, hogy az oktatásban egyre többen bízzák rá magukat a chatbotokra. Kozsik úgy fogalmazott, hogy ha a felhasználó teljesen kiiktatja a saját gondolkodását, kiszolgáltatottá válik a technológiának. Az OpenAI új pihenőidő-funkcióját szimbolikus, de fontos lépésnek tartja.

Úgy látja, az oktatásban a cél nem az MI kizárása, hanem az, hogy a tanulási és hibajavítási folyamat szerves részeként, tudatosan használják – az ember és a gép együttműködését előtérbe helyezve.

Az ELTE Informatikai Karának docense és dékánja az Economx AI Summit konferenciáján is megosztja gondolatait 2025. szeptember 8-án és 9-én.