Szoborkeringő egymilliárdért
Egy marad, egy odébb költözik, három pedig visszatér − röviden így néz ki a Kossuth téri szobrok forgatókönyve. Az eredeti helyén csak az 1937-ben avatott Rákóczi lovasszobor marad, míg József Attila bronzszobra a Duna felé \"araszol\" a Parlament elől. Két igazán nagy méretű, 12 méter magas szoborcsoport tér vissza az Országház két oldalára: Andrássy Gyula 1906-ban avatott lovas szobrának mása, illetve a Tisza Istvánt ábrázoló alkotás. A lovas szobor oldalán két dombormű is volt (Ferenc József megkoronázása és a Berlini Kongresszus ábrázolása), de az egészet beolvasztották a negyvenes évek végén. A szintén Zala György által készített Tisza-szobor két mellékalakcsoportja viszont ma is megvan − ezt csak rendbe kell hozni. Visszatérhet a térre a Horvai János által 1927-ben készített Kossuth-szoborcsoport is − ez most Dombóváron található, és a helyiek élénken tiltakoztak az elmozdítása ellen. Az Andrássy- és a Tisza-szobrot teljes egészében újra kell önteni, de mivel az eredeti tervek nem maradtak fenn, neves szobrászokat kértek fel az újjáformálásra. (Az Andrássy-lovasszoborhoz különleges belső acélvázat is kell tervezni, hogy biztonsággal álljon a talapzaton.) Minderre többlépcsős pályáztatás után kaphatnak megbízást az alkotók, az első becslések szerint a szobrok költöztetése, újraöntése, a talapzatok elkészítése együttesen egymilliárd forint körüli kiadással jár majd.
Szerző(k):
Szakonyi Péter