Papp Zoltán

Külföldi kézbe is kerülhet a Jukosz-egység

Az orosz vagyonügynökség nem zárja ki, hogy külföldi vállalatok vegyék meg a Jukoszhoz tartozó Juganszk többségi tulajdonrészét, melyet az állam az adótartozás miatt kínál eladásra, mégpedig jóval a valós érték alatti áron.

Román autópályát épít a francia Vinci

A francia Vinci SA, a világ legnagyobb építőipari vállalata 700 millió eurós megbízást kapott a román kormánytól egy 40 kilométeres autópálya-szakasz megépítésére és üzemeltetésére. A szerződést Jean-Pierre Raffarin francia kormányfő bukaresti látogatása idején írták alá. A 40 kilométeres szakasz a Bukarestet és Brassót összekötő autópálya egyik része lesz, a beruházás 2007 közepére készül el, a megtérülést a huszonöt éves üzemeltetés alatt befolyó díjak jelentik a Vinci számára. Az autópálya csatlakozni fog az Erdélyből Magyarországig vezető sztrádához. Szintén a Raffarin-vizit idején írták alá a szerződést arról, hogy a Gaz de France SA többségi tulajdonrészhez jut a román Distrigaz Sud gázszolgáltatóban. A francia társaság két hónapja győzött a privatizációs tenderen – a másik szolgáltató, a Distigaz Nord a német Ruhrgas tulajdonába kerül (NAPI Gazdaság, 2004. augusztus 19., 2. oldal) –, akkor azonban nem véglegesítették a pénzügyi részleteket. A tegnapi szerződés szerint a Gaz de France 128 millió eurót fizet a Distrigaz Sud 30 százalékos tulajdonrészéért, majd további 183 millió euróért az újonnan kibocsátandó részvények megvételével 51 százalékosra növeli érdekeltségét a 2,5 millió ügyfelet kiszolgáló vállalatban. Született egy harmadik szerződés is, ennek értelmében a francia Alcatel SA 60 millió euró értékben berendezéseket szállít a román államvasutaknak a jelzőrendszer korszerűsítéséhez. Az aláírási ceremónián Adrian Nastase román miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy Franciaország az egyik legnagyobb külföldi befektető Romániában, a vegyesvállalatok száma meghaladja a 3400-at.

Negyvenmilliárd font a brit cégek kára

A brit vállalatoknak évente legalább 40 milliárd fontjába kerül a gazdasági bűnözés – állítja az RSM Robson Rhodes könyvvizsgáló és tanácsadó cég jelentése. Az összeg a brit bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékának felel meg, forintra átszámítva 14 400 milliárdot tesz ki, a magyar GDP több mint kétharmadát. A RSM a belügyminisztériummal együttműködve száz vállalatra kiterjedő felmérést végzett, s ennek alapján arra az eredményre jutott, hogy a gazdasági bűnözés 32 milliárd font kárt okoz egy évben, s a cégek további 8 milliárdot költenek a bajok orvoslására. A leggyakoribb bűncselekmények sorában a hűtlen kezelés, a csalás, a pénzmosás és a megvesztegetés szerepel, de nem ritka a csekkekkel és bankkártyákkal elkövetett károkozás sem, és egyre terjed az internetes bűnözés is. A vállalatok többsége igyekszik titokban tartani, hogy bűncselekmény áldozata lett, a hatóságokat nem egész 40 százalék értesíti az ilyen esetekről, ami az RSM szerint nemcsak a felelősségre vonást nehezíti meg, hanem a megelőzést is.

Orosz érdek diktálja a dél-afrikai aranybányák fúzióját

A világ legnagyobb aranyvállalata jöhet létre, ha a dél-afrikai Harmony Goldnak sikerül keresztülvinnie nagyobb hazai riválisának, a Gold Fieldsnek tett fúziós ajánlatát. Az utóbbi legnagyobb részvényese, az orosz Norilszk Nyikel támogatja az ügyletet.

Újabb rekordon az olajár

Tegnap napközben újabb csúcsra emelkedett az olajár, New Yorkban az észak-amerikai könnyűolajat 55,33, Londonban a Brentet 50,40 dolláron jegyezték hordónként a legközelebbi határidőre – igaz, délután mindkét piacon csökkent az ár, 54,76, illetve 49,80 dollárra. Az árat elsősorban az amerikai fűtőolajkészletek szűkössége hajtja föl, a legutóbbi statisztika szerint október 8-án a tartalékok 50 millió hordóra rúgtak, ami 14 százalékkal alacsonyabb az elmúlt öt év átlagánál. A kitermelő országok gyakorlatilag nem tudják növelni kapacitásukat, így a téli hónapok közeledtével egy esetleges iraki, nigériai vagy orosz termeléskiesés komoly ellátási gondokat okozhat. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tegnap felfelé módosította a világ idei olajkereslet-növekedésére vonatkozó becslését, az új számítás szerint a kereslet napi 2,6 millió hordóval nő, ami 110 ezer hordóval magasabb a korábbi becslésnél. A kartell ugyanakkor az ellenkező irányban korrigálta a 2005-re vonatkozó prognózist, e szerint jövőre a kereslet csak napi 1,61 millió hordóval emelkedik, szemben a korábbi előrejelzésben szereplő 1,74 millió hordóval. Az OPEC a módosítást azzal indokolja, hogy a világgazdaság növekedése lassabbnak ígérkezik a vártnál, és a magas árak is fékezik a keresletet. Az 1,61 millió hordós növekményprognózis egyébként még mindig magasabb a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által várt 1,45 millió hordónál.

Rekordhiány az USA-ban

Rekordnagyságú, 413 milliárd dolláros deficit keletkezett az USA költségvetésében a szeptemberrel zárult pénzügyi évben. A kiskereskedelmi forgalom váratlanul erősen nőtt a múlt hónapban, a fogyasztói bizalmi index azonban romlott.

Veszített lendületéből a Samsung

Éves összehasonlításban 46 százalékkal, 2690 milliárd vonra növelte nettó nyereségét a harmadik negyedévben a dél-koreai Samsung Electronics Co., Ázsia legnagyobb tőzsdei értékű technológiai vállalata, ám az eredmény jócskán elmarad a második negyedévi 3130 milliárd vontól (1 dollár=1144 von). A 14 340 milliárd vonos árbevétel 27 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, de szintén visszaesést jelent a második negyedévi 14 980 milliárd vonos rekordhoz képest. A nettó nyereség jobb a 2410 milliárd vonos piaci konszenzusnál, az üzemi eredmény azonban nem éri el a várakozásokat. A világ legnagyobb lapostévé-, második legnagyobb chip- és harmadik legnagyobb mobiltelefon-gyártója az előbbi két üzletágban a kereslet gyengülésével, az utóbbiban pedig az árverseny erősödésével – mindenekelőtt az ágazatvezető finn Nokia Corp. árcsökkentő akcióival – szembesült a harmadik negyedévben. A vállalat 22,7 millió mobiltelefont adott el az időszakban, ez éves viszonylatban másfélszeres növekedést, az előző negyedévhez képest azonban stagnálást jelent. Az üzletág árbevétele év/év alapon 29 százalékkal, 4820 milliárd vonra nőtt, a 610 milliárd vonos üzemi nyereség viszont 18 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól és 23 százalékkal a második negyedévitől. A 4740 milliárd von forgalmat lebonyolító félvezetőgyártó üzletág 1950 milliárd vonos üzemi eredménye a tavalyinál 74 százalékkal magasabb, a második negyedévinél azonban 9 százalékkal gyengébb, ami főként a flash memóriachipek árának csökkenésével magyarázható. Drámai az eltérés a folyadékkristályos képernyők gyártásában, ahol a 230 milliárd vonos üzemi nyereség éves összehasonlításban csak 3, a második negyedévhez képest ellenben 72 százalékos visszaesést jelent.

Botrány a biztosítási szektorban

Globális botrány van kibontakozóban a biztosítási szektorban, miután a New York-i főügyész beperelte az ágazat néhány vezető szereplőjét.

Deficitcsökkentésről döntött a cseh parlament

A cseh parlament alsóháza pénteken első olvasatban jóváhagyta a jövő évi központi költségvetés tervezetét. Eszerint a kiadási főösszeg 908,4 milliárd, a bevételi 824,8 milliárd korona lesz (1 euró = 31,48 korona). Stanislaw Gross augusztusban hivatalba lépett hárompárti kormányának egyfős többsége van a 201 tagú alsóházban, a szavazáson 194-en jelentek meg, közülük 99-en voksoltak igennel, 94-en nemmel, ketten pedig tartózkodtak. A tervezet megszavazásához 98 igen kellett. A további két, novemberben sorra kerülő szavazáson a sarokszámok már nem változhatnak, csak az egyes fejezetekre vonatkozó előirányzatok. A szenátus a költségvetés ügyében nem illetékes. A 83,6 milliárd koronás deficit látszólag drasztikus csökkenést jelent az ez évre előirányzott 115 milliárdhoz képest, csakhogy a 2005-ös büdzsé az ideivel ellentétben már nem tartalmazza az állami konszolidációs ügynökség 19 milliárd koronás hiányát, ráadásul idén az előirányzottnál 10-12 milliárd koronával kisebb deficit várható. A pénzügyminisztérium a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékos növekedésével számol 2005-re, ennek alapján a költségvetési hiány 2,9 százalékos lesz, a teljes államháztartási hiány viszont 4,2 százalék, ami 0,4 százalékponttal alacsonyabb az ez évre tervezettnél. Az uniós konvergenciaprogram szerint az áht-deficit 2006-ban 3,4, 2007-ben 3,3 százalékra, 2008-ban pedig 3 százalékra csökken, s így Csehország 2010-ben bevezetheti az eurót. A jövő évi kiadási főösszeg egyébként 2,5 milliárd koronával magasabb a konvergenciaprogramban foglaltnál, de a kormány e csekély eltérés miatt nem tart dorgálástól Brüsszel részéről. A tervezet szerint Csehország jövőre 31 milliárd koronát fizet be a közös EU-kasszába, és 47 milliárd koronát kap az uniós alapokból, a többlet így alig félmilliárd eurónak felel meg.