Napi Gazdaság

Az Alstomon veszít nagyot a Bouygues

A Bouygues SA francia építőipari csoport 1,4 milliárd euró veszteséget ír le az Alstom SA-ban lévő részesedése miatt − jelentette be tegnap a Bouygues, amelynek közleménye szerint a leírás nem érinti a készpénzállományt és a működési eredményt. A veszteséget a tavalyi negyedik negyedévre számolták el.

Hamarosan indulhat a Bankia eladása

A spanyol állam által megmentett Bankia privatizációjának első lépéseként öt-tíz százalékos tulajdonrészt értékesíthetnek intézményi befektetőknek − mondta egy vasárnap megjelent interjúban José Ignacio Goirigolzarri, a bank elnöke. A szakember kiemelte, hogy a teljes, 68,4 százalékos állami tulajdonrész eladása több lépcsőben mehet végbe a következő években. A legvalószínűbb, hogy Spanyolország hasonló modellt alkalmaz, mint Nagy-Britannia a Lloyds esetében − mondta a bankvezér. A brit kormány 2013 szeptemberében 3,2 milliárd fontért adta el hatszázalékos tulajdonrészét a bankban. A Bankia a spanyol pénzügyi válság szimbóluma lett azt követően, hogy 2012-ben 19 milliárd eurós veszteséget szenvedett el az ingatlanpiac összeomlása miatt, így a 41,3 milliárd eurós európai bankmentő csomag felét a pénzintézet talpra állítására fordította a kormányzat. Luis de Guindos spanyol gazdasági miniszter a múlt héten a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy egy kisebb tulajdonrész eladása elképzelhető már 2014-ben, azonban az állam még néhány évig többségi tulajdont szeretne a Bankiában. Az Európai Unióval kötött megállapodás szerint a spanyol államnak 2017-ig kell eladnia a tulajdonrészét. A pénzintézet részvényei nem reagáltak hevesen a privatizációról szóló hírre, hétfő reggel enyhe mínuszban nyitott az árfolyam, kora délutánra viszont már fél százalékkal pénteki értékük felett, 1,493 eurón kereskedtek a papírokkal.

Jól kezdte az évet a Volkswagen

Emelkedő eladásokkal kezdte az évet Európa legnagyobb autógyártója, a Volkswagen. A tizenkét márkát menedzselő német vállalat 798 100 autót adott el 2014 januárjában, 6,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A világ legnagyobb autópiacán, Kínában az eladások 11,6 százalékkal növekedtek éves alapon. Hosszú idő után ismét emelkedett a VW-k iránti kereslet Európában, amely újabb jele annak, hogy a régió sok szempontból túl van a válságon. Németországon belül is jelentősen nőttek az eladások, itt is 11,6 százalékkal több autót adott el a cég, mint 2013 első hónapjában. Az USA-ban viszont 13,4 százalékkal kevesebb VW gurult ki az üzletekből. A Volkswagen azt is bejelentette, hogy újabb 1100 átmeneti szerződéssel foglalkoztatott munkásának kínál állandó munkahelyet a német gyáraiban.

Az Apple lehet a Tesla komoly kérője

Bár törékeny alapokon áll, újra felvásárlási pletyka kering a Tesla körül. Az Apple talán alapítója álmát valósítaná meg a cég megvásárlásával.

Rezsicsökkentést követelnek a vállalatok Romániában

Nyílt levélben követelik az energiaárak csökkentését az ipari szereplők Romániában. Az államfőnek, a kormánynak és az IMF-nek címzett ultimátumban az érdekképviseletek azzal fenyegetnek, hogy áthelyezik külföldre a termelőkapacitásokat, ha tovább nőnek az árak. Az akció kezdeményezői szerint az energiapiac liberalizációja következtében az elektromos áram ára 2010 óta 21 százalékkal emelkedett, a romániai vállalatok átlagosan 80 dollárt fizetnek egy megawattóra áramért, miközben Németországban, Franciaországban vagy az Egyesült Államokban ugyanez a mennyiség 50 és 60, illetve 40 dollárba kerül. Az áram árának 30 százaléka továbbra is a megújuló energia támogatására megy Romániában, noha az európai normák már lehetővé tennék, hogy a 80-85 százalékos zöld illetékeket részben vagy teljesen eltöröljék.

Kezdődhet a 4G-s licit Szlovéniában

A szlovén hírközlési hatóság (AKOS) hétfőn megnyitotta a 4. generációs frekvenciapályázat első, ajánlattételi szakaszát, melynek keretében az érdeklődők a 800, a 900, az 1800, a 2100 és a 2600 MHz-es frekvenciasávokra adhatnak ajánlatokat. Az öt frekvencia minimális értékét 105 millió euróban határozták meg, amelyeket a nyertesek 15 évre kapják meg használatra. Az AKOS úgy számol, hogy az aukción részt vesz majd mind a négy, szlovén érdekeltségű társaság − a Telekom Slovenije, a Simobil, a Tusmobil és a T-2. Az EU-tagállamoknak 2013 elejéig kellett volna felszabadítaniuk a 800 MHz-es sávot a digitális telekommunikációs célokra, ám eddig mindössze néhány országnak sikerült mindez. Szlovákiában az Orange Slovakia, a Slovak Telekom, a Telefónica Slovakia, valamint a Swan vitték a frekvenciákat január közepén, összesen 164 millió euróért.

Hóvihar miatt álltak le a japán autógyárak

Több autógyár termelését is megakasztotta hétfőn az elmúlt 50 év legnagyobb hóvihara Japánban. A havas utak miatt nem tudtak eljutni munkahelyükre a Toyota, Honda és Suzuki gyárainak dolgozói a legrosszabban érintett régiókban a Honsú sziget déli részén. Az ítéletidő a gyárak ellátási láncait is megakasztotta, ami miatt több napra is lelassulhat a termelés. A Toyota vezetői azt nyilatkozták, a négy érintett gyárból háromban várhatóan keddre visszaáll a gyártás normális üteme. A Suzuki három gyárában függesztették fel a termelést, a Honda pedig két üzemből jelentett elakadásokat. A havazás miatt több száz repülőjáratot törölni kellett és az utakon is százak vesztegelnek a kocsijukban az autópályákon. A hóviharnak eddig legalább 11 halálos áldozata is van.

Lejtőn a reálbérek Szlovéniában

Éves átlagban nominálisan 0,6 százalékkal, 997 euróra nőtt tavaly a nettó havi átlagbér Szlovéniában, reálértéken azonban 1,2 százalékos a csökkenés − derül ki a ljubljanai statisztikai hivatal adataiból. A bruttó átlagbér 1523 euró volt, ami reálértéken 1,9, nominálisan 0,1 százalékos csökkenést jelent. A feldolgozóiparban 3 százalékkal, az energetikai szektorban 2,8 százalékkal nőttek a fizetések, a pedagógusok bére ezzel szemben 2 százalékkal csökkent. A közigazgatásban dolgozók bére 0,2 százalékkal zsugorodott, szemben a magánszférában regisztrált 1,1 százalékos bérnövekedéssel. Ennek ellenére a közalkalmazottak havi nettó 1132 euró átlagfizetése továbbra is magasabb a magánszektorban fizetett 922 eurónál.

Visszatérhet a kötvénypiacra Görögország

Közel négy év kihagyás után Görögország ismét kötvényeladóként jelenik meg a piacokon a második félévben. Ezt a görög pénzügyminiszter jelentette be hétfőn, egyben tisztázva, hogy alaptalanok azok a híresztelések, amelyek szerint már márciusban − a májusi helyhatósági és európai parlamenti választások előtt − piacra kerülnek az első görög kötvények. Görögország azóta nem ad el kötvényeket, hogy azok hozama rekordmagasságúra nőtt. Az állampapírpiacon ezért csak legfeljebb egyéves lejáratú kincstárjegyeket értékesít. Görögország legutóbb a napokban bocsátott ki három hónapos kincstárjegyeket, az adósságpapír átlagos hozama 3,60 százalékra csökkent a januári aukción kialakult 3,75 százalékról − emlékeztetett az MTI-Eco. A görög gazdaság tavaly 3,7 százalékkal zsugorodott és a hatodik egymást követő évben volt recesszióban.