Napi Gazdaság

További tízmilliárd dollárt fordít kutatásra 2020-ig a GE

További tízmilliárd dollárt szán kutatásra a General Electric (GE) − adta hírül a Bloomberg. Bár a multinacionális vállalat jövőbeli tőkeberuházásait nem hozza nyilvánosságra, a kutatásra elkülönített összeg alapján a befektetőknek már lehet elképzelésük arról, mik lesznek a cég prioritásai. A vállalat leggyorsabban fejlődő üzletágára támaszkodva szeretne a piac egyik meghatározó szereplőjévé válni. Az ecoimagination névre keresztelt programot, melynek keretében eddig 15 milliárd dollárt költöttek fenntarthatósági és környezetvédelmi projektekre, 2005-ben indították. Összesen 160 milliárd dollár árbevételt hozott, a víz- és emissziós költségeket több mint 300 millió dollárral csökkentették. A program jövőre zárult volna, de öt évvel meghosszabbították. A fókusz ugyanaz marad, ám nagyobb hangsúlyt kapnak az energiaprojektek, ezen belül alternatívák keresése a hidraulikus repesztésre és a gázturbinák hatékonyságának fejlesztésére. Előbbi a palagáz kinyerésének módszere, ám egyre többen tiltakoznak ellene az Egyesült Államokban, a palagáztermelés központjában. A lehetséges megoldások között van a széndioxiddal történő kinyerés: ez a technológia jelenleg jóval költségesebb.

Kapacitást és létszámot bővít a Strulik

Tovább bővíti és modernizálja gyártókapacitását a német Strulik GmbH többségi tulajdonában lévő, elsősorban fémtömegcikkek (füstcsövek), valamint hűtő- és légállapot-szabályozó berendezések gyártásával foglalkozó Strulik Zrt. A hódmezővásárhelyi ipari parkban a már meglévők mellé újabb 1500 négyzetméteres gyártócsarnokot épít. A program részeként korszerűsíti az üzem energiaellátó rendszerét is. A költségek csökkentését egy 137 négyzetméteres napkollektortelep is segíti majd. A Délmagyarország információi szerint a fejlesztéssel párhuzamosan 6 fős létszámbővítésre is sor kerül a jelenleg mintegy száz dolgozót foglalkoztató társaságnál. A több mint 154 millió forintos beruházás az Új Széchenyi terv keretében, 74 millió forint értékű uniós forrással valósul meg. A cég termékeinek nagy részét a külpiacokon értékesíti, tavalyelőtt 775 millió forintos nettó árbevétel mellett több mint 550 millió forint értékű árut exportált.

Egyre kreatívabbak a gazdasági bűnözők

Egyre változatosabb gazdasági bűncselekményeket követnek el Magyarországon a PwC legújabb felmérése szerint − az előző, 2011-es felmérés óta a beszerzési csalás és a kiberbűnözés önálló kategóriává vált, miközben egyre nagyobb károkat okoznak a gazdasági bűncselekmények. A két leggyakoribb bűncselekmény továbbra is a korrupció és a megvesztegetés. Az elmúlt két évben a magyar cégek 26 százaléka tapasztalt valamilyen gazdasági bűncselekményt működése során. Az esetek 63 százaléka volt hamis kezelés, 38 százaléka megvesztegetés, 25 százaléka pénzmosás és beszerzési csalás, 17 százaléka pedig kiberbűnözés. A magyar adatok részben kedvezőbbek, mint a regionális és globális statisztikák. Közép- és Kelet-Európában a cégek 38 százaléka, világszinten a 37 százaléka számolt be bűncselekményekről, szemben a magyarországi 26 százalékkal. A kiberbűnözés itthon jóval gyakoribbá vált az előző adatfelmérés óta.

Gyors támogatásra van szüksége Kijevnek

Aggasztónak nevezték a visegrádi országok külügyminiszterei tegnapi budapesti sajtótájékoztatójukon az ukrajnai regionális nyelvtörvény hét végi eltörlését. Ukrajna problémáira egy fenntartható konszolidációs folyamat lenne szerintük a megoldás.

Varga: Visszakerültünk az európai gazdaság élmezőnyébe

Újra az európai gazdaság élmezőnyébe tartozik Magyarország, a gazdaság kezdi visszanyerni a 2002-ben elveszített pozícióját − mondta a nemzetgazdasági miniszter Soltvadkerten a Material Plastik Kft. új üzemcsarnokának átadóján. Varga Mihály kiemelte: a magyar gazdaság tavalyi negyedik negyedévi 2,7 százalékos bővülése azt jelenti, hogy az Európai Unió 28 tagállama közül Magyarország produkálta a negyedik legnagyobb növekedést, és vezeti a visegrádi négyek mezőnyét is. Varga megalapozottnak nevezte azt, hogy a kormány mellett a nemzetközi szakértők is a magyar gazdaság dinamikus növekedésével számolnak. Varga Mihály kiemelte, hogy a magyar gazdaság fejlődési pályára állt, az export mellett a belső kereslet, a fogyasztás is egyre inkább húzza a növekedést. Hozzátette: szükség lesz az Új Széchenyi terv megújítására és szükség lesz az új energiastratégia megvalósítására is.

Időszerűtlen a kamarai hozzájárulás adóhivatali behajtása

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) − az ország legnagyobb területi kamarája − nem támogatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezését, amelynek következtében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megindítja az elmaradt kamarai hozzájárulás összegének behajtását, azt időszerűtlennek tartja.  A kérdésben Magyarország vállalkozásainak megközelítőleg egyharmada tekintetében illetékes, és mindent megtesz azért, hogy ne terhelje a behajtással járó többletköltségekkel a vállalkozásokat, ezért egyelőre nem kezdeményezi az adóhatóság eljárását − fogalmazott a BKIK az MTI-hez eljuttatott közleményében. A kamara szerint a NAV általi behajtás a legvégső eszköz, ezt a lépést meg kell előznie egyéb módszereknek, mint a vállalkozások tájékoztatása, illetve figyelmük felhívása a törvényi kötelezettségre − írja közleményében a köztestület.

Többen is távoztak a szövetségi vezetők közül

A takarékszövetkezeti szektor és a tagság érdekeivel ellentétesnek tartják az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) korábbi hónapokban folytatott negatív sajtókommunikációját azok a vezető állású tisztségviselők, akik az elmúlt napokban mondtak le − olvasható az integráció blogján közzétett közleményben. E szerint lemondott egy elnökségi tag, a felügyelőbizottság elnöke és egyik tagja, illetve felmentését kérte Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója. A blognak Sebestyén István, a felügyelőbizottság elnöke, Pénzes Lászlóné felügyelőbizottsági tag és Vida József elnökségi tag is megerősítette lemondásának tényét. Az elmúlt időszakban az OTSZ által ellátott érdek-képviseleti feladatok nincsenek arányban a takarékszövetkezetek összesen több száz millió forintos éves befizetéseivel − mondta Vida József, az OTSZ elnökségi tagja.

Ellenőrzések indultak az érintett megyékben

Tegnap megkezdődött a négy nyugat-magyarországi megyében a zsebszerződések ellenőrzése. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI megkeresésére azt közölte, Fazekas Sándor miniszter vasárnap jelentette be, hogy Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyében elrendeli a haszonélvezeti szerződések vizsgálatát. A földhivatalok a mezőgazdaság más szakigazgatási szervezeteivel együtt tekintik át a szerződéseket. A VM-nél azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a vizsgálatoktól nem várhatók gyors eredmények, mert − ahogy arra a vidékfejlesztési miniszter már korábban is utalt − több ezer szerződést kell átnézniük a szakembereknek.

Az alapdíjcsökkentés lesz a következő?

A közműszámlákon szereplő alapdíjak jelentős csökkentésének vagy teljes megszüntetésének vizsgálatát javasolja a Fidesz a kormánynak − mondta tegnap Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője szerint ez a tétel az áram esetében évi 2−3 ezer forint, a gázra vonatkozóan 10−15 ezer, a távhőnél pedig 57−84 ezer forint. Elemzők korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy az alapdíjak csökkentése negatívan érintheti az infrastruktúrát, mivel ez a tétel a hálózatos tevékenységek fix költségeinek finanszírozását szolgálja. A kormánypárt azt is szeretné, ha a mérőórák cseréjének − Rogán szerint akár 115 ezer forintra rúgó − költségét a szolgáltatók fizetnék, valamint azt is, hogy a mért és számlázott fogyasztás kerüljön szinkronba. Sok esetben ugyanis a számlázás alapjául szolgáló fogyasztási egység nem egyezik meg a mérőóra által mutatott értékkel. A javaslatok között szerepel a bekötési, bekapcsolási díjak és fejlesztési hozzájárulások felülvizsgálata is. Rogán úgy látja, mindezzel évente 100 ezer forintnál többet is spórolhatnak a fogyasztók. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár vasárnap beszélt arról, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalja, miként lehet valóban nonprofittá tenni a közműszolgáltatásokat. Szerinte a lakosságnak 25-30 százalékos "tartós rezsicsökkentés" jelenthet érezhető eredményt.