Az államtitkár szerint jövő májusig befejeződhet a jogharmonizáció
- Államtitkár úr, a magyar jogrendszer mennyire áll készen az európai uniós csatlakozásra?
- Ha mindenképpen számszerűsíteni akarjuk, azt mondhatnám, már körülbelül kilencvenöt százalékos „megfelelési állapotban” vagyunk. A jogharmonizációs program felülvizsgálatát és aktualizálását elvégző kormányhatározat egyébként úgy ütemezi a hátralévő jogalkotási feladatokat, hogy 2004. május elsejéig eleget tudjunk tenni a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeinknek.
- A csatlakozás új lehetőségek tárházát vonultatja majd fel a jogorvoslati téren. Mit jelent ez a gyakorlatban?
- A közösségi jog létrejöttétől fogva része a tagállamok területén alkalmazandó jognak. A közvetlenül hatályosuló jogszabályokra pedig a természetes és jogi személyek jogvitáikban a tagállami bíróság előtt is hivatkozhatnak. Új jogorvoslati fórumról beszélhetünk továbbá, a strasbourgi az Európai Bíróságról, itt fél lehet a magyar állam, természetes és jogi személyek, bizonyos esetekben pedig a nemzeti bíróságok is kérhetik az előzetes döntéshozatalt.
- Számíthatunk-e a bíróságok terheinek növekedésére a csatlakozást követően?
- A bírósági ügyszám tekintetében nem várható különösebb növekedés. A csatlakozás ugyanakkor „terheket” ró a bírákra, hiszen napi szinten kell ismerniük a közösségi joganyagot. Ami az ő felkészítésüket illeti, az már 1998 óta zajlik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács keretén belül.
- Várható-e, hogy a csatlakozás után - elsősorban a fogyasztóvédelem és a versenyjog területére gondolok - a kereskedelemben tisztábbak lesznek a viszonyok?
- A jogharmonizációs folyamat során eddig is sokat tettünk a kereskedelmi viszonyok átláthatóságáért. Már a társulási megállapodás 68. cikke külön nevesítette azon területeket, amelyek esetében különös figyelemmel kell lenni harmonizációs kötelezettségeinkre. Ide tartozik például a társasági jog, a szerzői jogok védelme, a versenyjogi szabályok, az élelmiszerrel kapcsolatos paragrafusok, továbbá a fogyasztókat védő rendelkezések, a szabványok joga, de a fogyasztói érdekvédelem, a termékfelelősség, műszaki szabályok és szabványok területe is ide sorolható. Már maga a társulási megállapodás is alkalmazta a közösségi integrációs normákat például a versenyszabályokat illetően: az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket azzal a kitétellel, hogy Magyarország a szabályozás bevezetésére három év türelmi időt kapott.
- A tagországokból érkező ügyvédek milyen feltételekkel tevékenykedhetnek majd Magyarországon, illetve a magyar ügyvédek milyen módon vállalhatnak majd munkát?
- A csatlakozás után az uniós állampolgárok négyféle módon végezhetnek ügyvédi tevékenységet a Magyar Köztársaság területén. A saját tagállamukban élő, ott bejegyzett ügyvédek eseti szolgáltatást nyújthatnak. A saját tagállamában bejegyzett, Magyarországon letelepedett ügyvéd saját szakmai megnevezését használva folyamatosan végezhet ügyvédi munkát. Az európai közösségi jogászok a Magyar Ügyvédi Kamarába akkor kérhetik felvételüket, ha legalább három évig folyamatosan ügyvédi tevékenységet végeztek az országban, illetve akkor, ha diplomájukat a megfelelő eljárás keretében elismertetik.
Szerző(k):
Kummer Krisztián