A külföldiek tartják életben a magyar kortárspiacot
Szinte tetszhalott állapotba került a magyar kortárspiac − állítják a galériák −, a hazai gyűjtők eltűntek, csak a külföldiek vásárolnak még úgy-ahogy. Már a nemzetközi vásárokat se mindenki tartja a túlélés zálogának.
Nem csak a grafikát értékelte az Arte közönsége
Az Arte galéria törzsközönsége körében tartotta szezonzáró árverését június 22-én, 60 százalékos elkelési aránnyal. A sokszorosított grafikai műfajokban a legtöbbet két rézkarcért adták: Aba-Novák Vilmos 1922-es szignált műve, a Pihenő a szabadban 100 ezer forintért, Kondor Béla ugyancsak szignált rézkarca, az 1968-as Kentaur − egy ötvenes sorozat 33. példánya − 75 ezer forintért kelt el. Az Arte legutóbbi árverésein rendre felbukkant néhány darab Lossonczy Tamás hagyatékából, most sem volt ez másként: az 1976-os Szertartás című olajképért hosszú harc folyt, árát 42 ezer forintról 180 ezerig tornázták fel. Szalay Lajost a modern magyar grafika megteremtőjeként tartják számon, most egy temperáját árverezték, amely 1950 körül készült. A Festő és modellje az argentínai években keletkezett, ára 95 ezerről 360 ezer forintig ment fel. Az egykori Glatz-tanítvány Petrich Kató életművét szélesebb körben alig ismerik, az Arte közönsége azonban igen, a galériában rendre felbukkannak munkái. Most a hagyatékából előkerült 1935-ös Kőszegi utca című festményét a kezdő ár csaknem háromszorosáért, 130 ezer forintért vitték el. A székesfehérvári Ujházi Péter tavaly kapott Prima Primissima díjat, az árverésen a Nadapi táj című farostra festett képe több licitlépcsőt emelkedve 160 ezer forintért kelt el.
Nem csak a grafikát értékelte az Arte közönsége
Az Arte galéria törzsközönsége körében tartotta szezonzáró árverését június 22-én, 60 százalékos elkelési aránnyal. A sokszorosított grafikai műfajokban a legtöbbet két rézkarcért adták: Aba-Novák Vilmos 1922-es szignált műve, a Pihenő a szabadban 100 ezer forintért, Kondor Béla ugyancsak szignált rézkarca, az 1968-as Kentaur − egy ötvenes sorozat 33. példánya − 75 ezer forintért kelt el. Az Arte legutóbbi árverésein rendre felbukkant néhány darab Lossonczy Tamás hagyatékából, most sem volt ez másként: az 1976-os Szertartás című olajképért hosszú harc folyt, árát 42 ezer forintról 180 ezerig tornázták fel. Szalay Lajost a modern magyar grafika megteremtőjeként tartják számon, most egy temperáját árverezték, amely 1950 körül készült. A Festő és modellje az argentínai években keletkezett, ára 95 ezerről 360 ezer forintig ment fel. Az egykori Glatz-tanítvány Petrich Kató életművét szélesebb körben alig ismerik, az Arte közönsége azonban igen, a galériában rendre felbukkannak munkái. Most a hagyatékából előkerült 1935-ös Kőszegi utca című festményét a kezdő ár csaknem háromszorosáért, 130 ezer forintért vitték el. A székesfehérvári Ujházi Péter tavaly kapott Prima Primissima díjat, az árverésen a Nadapi táj című farostra festett képe több licitlépcsőt emelkedve 160 ezer forintért kelt el.
A külföldiek tartják életben a magyar kortárspiacot
Szinte tetszhalott állapotba került a magyar kortárspiac − állítják a galériák −, a hazai gyűjtők eltűntek, csak a külföldiek vásárolnak még úgy-ahogy. Már a nemzetközi vásárokat se mindenki tartja a túlélés zálogának.
A túlkínálat uralta a tavaszi aukciós szezont
Jól tudott vásárolni a hazai tavaszi árveréseken az, aki nem azok népesebb táborát gyarapította, akik most már kénytelenek akár veszteséggel is túladni korábbi szerzeményeiken. Ez nem a csúcsárak szezonja volt, még az 50 milliós leütési árat is csak egy kép lépte túl.
A túlkínálat uralta a tavaszi műkereskedelmi szezont
Jól tudott vásárolni a hazai tavaszi árveréseken az, aki nem azok népesebb táborát gyarapította, akik most már kénytelenek akár veszteséggel is túladni korábbi szerzeményeiken. Ez nem a csúcsárak szezonja volt, még az 50 milliós leütési árat is csak egy kép lépte túl.
Beérik a Makláry Fine Art külföldi építkezése
Másodszor rendezték meg idén június 6−10. között Dél-Korea egyik legnagyobb városában, Busanban az Art Show Busant, amelyre a magyar Makláry Kálmánt is meghívták kiállítónak. Az Art Paris-n kerestek meg a vásár szervezői azzal, hogy szeretnének nyitni Európa felé, rendelkezésemre bocsátanak egy standot, jöjjek. Ebben közrejátszott, hogy képviselek egy koreai származású, Párizsban élő festőnőt, Hur Kyung Ae-t − mondta el lapunknak Makláry. Hur Kyung Ae és a galerista együttműködése eddig is sikeres volt: az év elején a brüsszeli Brafa vásáron a festőnő összes munkája elkelt Makláry standján, csakúgy, mint Londonban az A13 nevű új vásáron, illetve Párizsban, 4 és 15 ezer euró közti árakon. A magyar galerista rajta kívül két koreai vendéget is kiállított Busanban.
Beérik a Makláry Fine Art külföldi építkezése
Másodszor rendezték meg idén június 6−10. között Dél-Korea egyik legnagyobb városában, Busanban az Art Show Busant, amelyre a magyar Makláry Kálmánt is meghívták kiállítónak. Az Art Paris-n kerestek meg a vásár szervezői azzal, hogy szeretnének nyitni Európa felé, rendelkezésemre bocsátanak egy standot, jöjjek. Ebben közrejátszott, hogy képviselek egy koreai származású, Párizsban élő festőnőt, Hur Kyung Ae-t − mondta el lapunknak Makláry. Hur Kyung Ae és a galerista együttműködése eddig is sikeres volt: az év elején a brüsszeli Brafa vásáron a festőnő összes munkája elkelt Makláry standján, csakúgy, mint Londonban az A13 nevű új vásáron, illetve Párizsban, 4 és 15 ezer euró közti árakon. A magyar galerista rajta kívül két koreai vendéget is kiállított Busanban.
Távolabbra került Hongkong Budapesttől
Háromszor vett részt a budapesti acb Galéria az Art Hongkongon, amely szemük láttára fejlődött a mértékadó Art Basel színvonalára − képletesen és valóságosan is, hiszen az új tulajdonosi szerkezet nyomán idén már Art Basel Hongkong néven rendezték meg a 60 százalékban az Art Baselt szervező vállalkozás tulajdonába került vásárt. Erre azonban már nem jelentkeztek − mint Hegedüs Orsolya, a galéria munkatársa lapunknak elmondta, forrásaikat a megújulásra fordították. Felújították a régi galériát, új kiállítóteret nyitottak acb attachment néven; felfrissítik a programot is, még inkább felvállalják a politizáló művészetet, a társadalmi felelősség feszegetését. Az acb tavaly is társadalomkritikai programmal utazott Hongkongba, csatlakozva a szolidaritási trendhez (a megelőző évben a vásár idején tűnt el egy időre a kínai politikai renddel szemben álló Aj Vej-vej). Ottani megjelenéseik alkalmával sikerük volt az új médiumokban alkotó művészeikkel Várnai Gyulával és Halász Péter Tamással − Várnainak visszatérő hongkongi vevője is lett (Napi Gazdaság, 2011. június 4.) −, de az ázsiai piac ma már a nemzetközi sztárok és a helyi nagy nevek iránt érdeklődik, aki pedig őket nem tudja megfizetni, az a fiatal kínai művészeket keresi.
Távolabbra került Hongkong Budapesttől
Háromszor vett részt a budapesti acb Galéria az Art Hongkongon, amely szemük láttára fejlődött a mértékadó Art Basel színvonalára − képletesen és valóságosan is, hiszen az új tulajdonosi szerkezet nyomán idén már Art Basel Hongkong néven rendezték meg a 60 százalékban az Art Baselt szervező vállalkozás tulajdonába került vásárt. Erre azonban már nem jelentkeztek − mint Hegedüs Orsolya, a galéria munkatársa lapunknak elmondta, forrásaikat a megújulásra fordították. Felújították a régi galériát, új kiállítóteret nyitottak acb attachment néven; felfrissítik a programot is, még inkább felvállalják a politizáló művészetet, a társadalmi felelősség feszegetését. Az acb tavaly is társadalomkritikai programmal utazott Hongkongba, csatlakozva a szolidaritási trendhez (a megelőző évben a vásár idején tűnt el egy időre a kínai politikai renddel szemben álló Aj Vej-vej). Ottani megjelenéseik alkalmával sikerük volt az új médiumokban alkotó művészeikkel Várnai Gyulával és Halász Péter Tamással − Várnainak visszatérő hongkongi vevője is lett (Napi Gazdaság, 2011. június 4.) −, de az ázsiai piac ma már a nemzetközi sztárok és a helyi nagy nevek iránt érdeklődik, aki pedig őket nem tudja megfizetni, az a fiatal kínai művészeket keresi.
