Héthónapos csúcson a dollár
Az amerikai gazdaság erőteljes bővülése és az eurózóna gazdasági integrációjának várható lelassulása miatt a dollár héthónapos csúcsra erősödött a közös európai valutával szemben.
Héthónapos csúcson a dollár
Az amerikai gazdaság erőteljes bővülése és az eurózóna gazdasági integrációjának várható lelassulása miatt a dollár héthónapos csúcsra erősödött a közös európai valutával szemben.
Újra 52 dollár alatt az olajár
Az olaj ára az eseménytelen egyesült államokbeli hosszú hétvége és a dollár erősödése nyomán a reggeli nyitás után 13 centtel csökkent az ázsiai piacokon.
Megtorpant a globális félvezetőipar
Áprilisban megtorpant a globális félvezetőipar növekedése: a mikrochipgyártók teljes árbevétele az egy évvel korábbi időszakhoz képest mindössze 6,8 százalékkal, 18,15 milliárd dollárra növekedett, szemben a márciusi 12,8 százalékos éves bővüléssel. A félvezető-ipari statisztikákkal foglalkozó, a legnagyobb gyártókkal együttműködő szakmai szervezet (WSTS) jelentése szerint az áprilisi bevétel 1,2 százalékkal kisebb a márciusinál. A tavalyi évben az iparág 213 milliárd dolláros rekordbevételt ért el, de az elektronikus berendezések iránti kereslet visszaesése miatt várható volt, hogy 2005 jóval gyengébb év lesz. A Gartner Dataquest piackutató cég szerint idén az iparági bevétel mindössze 5,9 százalékkal nő majd a 2004. évihez képest – tavaly ez az adat ennek közel négyszerese, 23,4 százalék volt. A félvezetőipar bővülése jelentős regionális eltéréseket mutat. Európában az árbevétel-növekedés áprilisban a tavalyi év hasonló időszakához képest 3 százalékkal csökkent, ami a márciusi 7,3 százalékos bővüléshez viszonyítva komoly visszaesés ugyan, de még mindig magasabb a Japánban és az Egyesült Államokban regisztrált, mindössze 1 százalékos növekedésnél. Az Európai Félvezető-ipari Szervezet (ESIA) szerint a piac zsugorodása ellenére 2005-ben éves szinten ha nem is a korábbi ütemben, de nőni fognak a bevételek. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben az áprilisi forgalom éves összehasonlításban sokkal erőteljesebben, 14,4 százalékkal emelkedett, bár ez is elmarad a 22,4 százalékos márciusi adattól.
Nem sok jóval biztat az eurózóna gazdasága
A legfrissebb felmérések szerint romlott a gazdasági bizalom az eurózóna két legnagyobb országában. Németországban a Gfk gazdaságkutató májusi felmérése szerint immár második egymást követő hónapban csökkent a fogyasztói bizalom. A 2000 fő megkérdezésén alapuló index, amely a fogyasztói kiadások júniusban várható alakulását vetíti előre 4,4 pontra süllyedt az egy hónappal korábbi 4,8 pontról. A német lakosság optimizmusa eszerint a gazdaság első negyedévi – az elemzőket is meglepő – 1 százalékos bővülése hatására sem tért vissza. A 11,8 százalékos munkanélküliség, valamint a magas energia- és üzemanyagárak nem vásárlásra, hanem takarékosságra késztetik a lakosságot, amely az idén őszre előrehozott választások híréből is azt a következtetést vonta le, hogy a Schröder-kormány reformjai egyelőre nemigen fogják éreztetni hatásukat. Az üzleti bizalom szintén gyengült: az Ifo gazdaságkutató indexe az áprilisi 93,3-ról májusban 92,2 pontra süllyedt a múlt héten közzétett adatok szerint (NAPI Gazdaság, május 26., 2. oldal). Franciaországban májusban váratlanul 19 hónapos mélypontra süllyedt az üzleti bizalom. A statisztikai hivatal által számított index az áprilisi 97 pontról 96 pontra esett, noha a Reuters és a Bloomberg elemzői konszenzusa egyaránt 1 pontos emelkedést jósolt. A közelmúltban közzétett adatok vegyes képet mutatnak: a franciák áprilisban többet költöttek ugyan, mint márciusban, de az első negyedévben mindössze 0,2 százalékkal bővült az ország gazdasága. Nem ad okot bizakodásra az eurózóna folyó fizetési mérlegének állása sem. Az Európai Központi Bank (ECB) pénteki jelentése szerint a mérleg többlete, amely februárban még 6 milliárd, tavaly márciusban pedig 5,4 milliárd euró volt márciusban 2,3 milliárd euróra csökkent.
Másfélszeresére nőtt az Alitalia vesztesége
Az Alitalia SpA olasz légitársaság 812 millió eurós veszteséggel zárta a múlt évet, ez 60 százalékkal nagyobb a 2003-as veszteségnél, és több mint 80 százaléka a cég piaci értékének. Az eredményt a csőd szélére jutott légitársaság átalakítási programjával kapcsolatos kiadások rontották le. A terv részét képező, 5 ezer dolgozót érintő leépítés ellen a cég dolgozói többször is sztrájkba léptek, az áprilisi négynapos munkabeszüntetés miatt az Alitalia 1300 járatát kellett törölni. A szakszervezet végül októberben beleegyezett 3700 dolgozó elbocsátásába. A most jóváhagyott terv a következő négy évre összesen 1 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő. Az Alitalia, amelynek piaci részesedése két év alatt 60 százalékról 43 százalékra esett vissza, 2007-ig új repülőgépeket kíván vásárolni, és új járatok indítását tervezi. A légitársaság részvényárfolyama a kedvezőtlen eredmények ellenére pénteken csaknem 3 százalékkal emelkedett, miután az Ansa olasz hírügynökség közölte: az Európai Bizottság a január óta tartó vizsgálat nyomán június 7-én jóvá fogja hagyni a 62 százalékos állami tulajdonban lévő cég átszervezésének tervét. Az átalakítást az olasz kormány 400 millió eurós kölcsönnel támogatja, ennek azonban feltétele a brüsszeli jóváhagyás.
Kevésbé lassult az USA gazdasága
A washingtoni gazdasági minisztérium jelentősen módosította a GDP első negyedévi növekedésre vonatkozó adatát, eszerint a világ legnagyobb gazdasága az előzetesen megadott 3,1 százalékkal szemben 3,5 százalékkal bővült. Ez is elmarad azonban a tavalyi negyedik negyedévben elkönyvelt 3,8 százaléktól, de a Dow Jones és a Reuters 3,6 százalékos elemzői konszenzusától is. A tárca a módosítást azzal indokolta, hogy az import az egy hónappal korábban előrejelzett 14,7 százalék helyett csak 9,1 százalékkal nőtt. A készletek viszont az első, 80,2 milliárd dolláros becslésnél kisebb mértékben, csupán 68,4 milliárd dollárral bővültek. A GDP körülbelül kétharmadát adó lakossági fogyasztás az év első három hónapjában 3,6 százalékkal növekedett, ami magasabb ugyan a korábban prognosztizált 3,5 százaléknál, de elmarad a tavalyi negyedik negyedévi 4,2 százalékos bővüléstől. A személyi fogyasztás energia- és élelmiszer-kiadások nélkül számított indexe – a Fed döntéshozói szemében az egyik legfontosabb mutató – az új adatok szerint is 2,2 százalékkal emelkedett, szemben az előző negyedévi 1,7 százalékkal. A jegybank a gazdaság lassulását átmeneti jelenségnek nevezte, így várhatóan tovább folytatja a kamatemelést. Az adat közzététele nyomán a dollár héthónapos csúcsra erősödött az euróval szemben.
Csehországban is változatlan az alapkamat
A cseh központi bank tegnap a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az irányadó kéthetes repókamatot, amely így továbbra is 1,75 százalék. A cseh jegybanki kamat a legalacsonyabb a közös valutát az évtized végéig bevezetni tervező közép-európai országok közül és kisebb az ECB 2 százalékos kamatánál is. A fogyasztói árak áprilisban éves összehasonlításban mindössze 1,6 százalékkal emelkedtek, és a jegybank szerint az év folyamán az infláció további mérséklődése várható. Elemzők így azt sem tartják kizártnak, hogy a következő hónapokban kismértékű kamatcsökkentésre kerül sor, amennyiben az eurózóna gazdasága túlságosan gyengének, illetve a hazai valuta túlságosan erősnek bizonyul. A hét folyamán a lengyel és a szlovák jegybank ugyancsak változatlanul hagyta az irányadó kamatot, az előbbi 5,5, az utóbbi 3 százalék maradt. A régióban egyedül a Magyar Nemzeti Bank hajtott végre monetáris enyhítést: a hétfői döntés értelmében az irányadó kamat 0,25 százalékponttal, 7,25 százalékra csökkent.
Eladja veszteséges gyárait a Visteon
A Ford átveszi egykori leányvállalata, a Visteon veszteséges egyesült államokbeli és mexikói gyárait, hogy kisegítse a céget pénzügyi nehézségekből.
Folytatja a szállodeladást az InterContinental
A világ legnagyobb szállodaipari vállalata, az InterContinental, a Holiday Inn és a Crown Plaza szállodaláncokat üzemeltető brit InterContinental Hotels Group Plc. üzemi nyeresége – az árbevétel félszázalékos csökkenése mellett – az egy évvel korábbi másfélszeresére, 76 millió fontra nőtt az első negyedévben. Az eredményhez 15 millió fonttal járult hozzá, hogy a cég áttért a nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) alkalmazására, és ennek értelmében az eladásra kínált szállodák amortizációját nem kell figyelembe venni. Az InterContinental, amely az elmúlt két évben 123 szállodáját adta el 1,8 milliárd fontért, jelenleg 22 hotelt kínál eladásra, összesen 420 millió font értékben. Ezek közül a legértékesebb a 200 millió fontra tartott InterContinental Paris. Európában a cég további hét, az Egyesült Államokban négy, Ausztráliában, Új-Zélandon és a Fidzsi-szigeteken pedig összesen tíz szállodáját kívánja eladni. Ha sikerül, az InterContinental által működtetett 3500 szálloda közül csupán 52 marad a cég kizárólagos tulajdonában, de a közeljövőben ezek egy része is kalapács alá kerül. A szállodák eladásából származó bevételeket az InterContinental különleges osztalék és részvény-visszavásárlás formájában visszajuttatja a tulajdonosoknak.
InterContinental-adatok
(millió font) 2004. I. n.-év 2005. I. n.-év Árbevétel 536 533 Üzemi eredmény 51 76 Adózás előtti eredmény 47 65 Forrás: Dow Jones