Bognár Máté

Már Szlovákiáig ér a magyar Parmalat-ügy

Példa nélküli döntést hozott a Fővárosi Bíróság, amely – helyt adva a székesfehérvári Parmalat Hungaria Tejipari Rt. által bejelentett felszámolás iránti kérelemnek – jogerős végzésében a Csabaholding Kft.-t jelölte ki a szlovákiai Parmalat SK utódjaként működő Lieko S.R.O. felszámolójává, a szlovák vállalat ugyanis tartozott a magyar társaságnak. A Lieko kereskedőcégként az olasz és a magyar Parmalat termékeit értékesítette. A Fővárosi Bíróság június 14-én nevezte ki a Csabaholdingot a Lieko felszámolójaként – tájékoztatott Csia László, a Csabaholding ügyvezetője. (Az Európa Tanács 1346/2000 számú rendelete foglalkozik a határokon átnyúló fizetésképtelenné vált vállalatokkal kapcsolatos eljárásokkal. A május elsejétől módosított hazai csődtörvény szerint ebben a konkrét esetben a Fővárosi Bíróság az illetékes.) Csia László lapunknak elmondta, hogy legelőször fel kell mérnie a cég vagyonát, el kell készíttetnie a zárómérleget, majd értékesítenie kell a vagyont. A mintegy 22 millió szlovák koronára rúgó tartozások meghaladták a társaság vagyonát, s többek között ezért vált szükségessé a felszámolása. A NAPI Gazdaságnak nyilatkozó szakemberek szerint a hazai felszámolói szakma, s így a Felszámolók Országos Egyesülete is nagy érdeklődéssel figyelik majd a történéseket, hiszen az új EU-országok körében eddig egyedülálló döntést hozott a Fővárosi Bíróság ezzel a bejelentéssel. (Az új EU-országokban májustól alkalmazható ET-rendelet kihirdetése óta a határokon átnyúló cégfelszámolási ügyek nem érték el a százat az EU régebbi tagállamaiban sem.) Csia László megjegyezte, hogy a fővárosi és a pozsonyi bíróságok között nincs vita az ügyben; a felszámolási eljárás a magyar jogszabályok szerint zajlik majd, minden más a szlovák jogrend szerint történik. A magyar Parmalattal kapcsolatos további hír, hogy a pénteki hitelezői találkozón megalakult a hitelezők választmánya, amelynek elnöke Istvánfalvi Miklós, a Pusztavámi tejszövetkezet elnöke lett. A találkozón elhangzott: a Parmalat Hungaria Rt. válsághelyzetét többek között az okozta, hogy a cég nem tett időben eleget fizetési kötelezettségeinek, s a határidő-módosításokat is csak garanciákkal tudta elfogadtatni. A csődhelyzetet pedig az idézte elő, hogy a korábbi menedzsment későn ismerte fel a likviditási problémákat, s elmaradt a kapacitások átcsoportosítása – mondta el Somogyi Ferenc felszámolóbiztos. Tavaly a vállalat átlagosan havi 240 millió adósságot halmozott fel, amely az utolsó hónapokban 300 millióra nőtt. A társaságnak ma összesen 1,165 milliárd forint követelése van, miközben 6,6 milliárd forinttal tartozik a hitelezőknek. Az idei üzleti tervben megfogalmazottak szerint eddig megoldották a vezetési válságot, a folyamatos termeléshez pénzügyi forrásokat biztosítottak a Raiffeisen Bank támogatásával, növelték a feldolgozott tejmennyiséget is: míg januárban napi 65 ezer, addig júliusban 95 ezer litert dolgoztak föl.

Eladók a Parmalat Hungaria olasz vezetőinek budapesti lakásai

Nyilvános pályázaton kívánja értékesíteni a Parmalat Hungaria Tejipari Rt. felszámolója a társaság közvetlen termeléshez nem kapcsolódó ingatlanjait - tudta meg a NAPI Gazdaság. A felszámoló TM-Line Kft. több értékes budapesti ingatlant hirdetett meg, ám a későbbiekben eladná a társaság tulajdonában lévő, jelenleg bérbe adott tatabányai tejipari üzem épületét, s tervezi a Fejér megyei Cecén lévő egykori tejbegyűjtő csarnoképület értékesítését is - mondta lapunknak Somogyi Ferenc felszámolóbiztos. A Cégközlöny legújabb számában közzétett felhívás szerint Budapesten, a XI. kerületi Számadó utca 19. szám alatt lévő három lakást és ugyanitt négy garázst hirdetett meg a felszámoló. Ezek együttes irányára bruttó 158 millió forint, ám külön-külön is lehet ajánlatot tenni. Az értékes budapesti ingatlanokban információink szerint a tejipari társaság egykori olasz vezetői - így például Cristiano Villani korábbi elnök-vezérigazgató - laktak magyarországi tartózkodásuk idején. Az ajánlatokat július 22-én 12 óráig lehet benyújtani a felszámolónak. A bontásra az ezt követő nyolc napon belül kerül sor. Megfelelő és azonos értékű pályázatok esetén versenytárgyalást tart a TM-Line - tette hozzá Somogyi.

Aranybánya a Velencei-tó mellett?

Elvi kutatási engedélyt kapott a Velencei-tó melletti területen való nemes- és színesfémérc-kutatásra egy angol tulajdonú vállalat a veszprémi bányakapitányságtól – értesült a NAPI Gazdaság. A 3 millió forint jegyzett tőkéjű, tavaly év végén létrehozott Eastmine Bányászati Kft. egy angol magánszemély, Andrew Ronald McMillan Bell és a Nagy-Britanniában bejegyzett St. Istvan Gold Plc tulajdonában van. A budapesti székhelyű Eastmine fő tevékenysége a cégbírósági adatok szerint színesfémérc bányászata; emellett többek között máshova nem sorolt egyéb bányászattal, illetve nem fém ásványi termékek gyártásával is foglalkozik. Bányászati szakemberek szerint a Meleg-hegy térségében tervezett kutatás csak az első lépéshez érkezett el az elvi kutatási engedély kiadásával. Ezután a cégnek még számos kutatási folyamatot meg kell tervezni, azokat ismét el kell bíráltatnia az illetékes hatóságokkal, majd egy kutatófúrást követően - ha az eredmények igazolják a föld ércgazdagságát - bányatelek-fektetést kell kérvényeznie. Ha megkapták az ehhez szükséges környezetvédelmi engedélyeket, akkor egy műszaki üzemi tervben le kell írni a kitermelés tervezet fázisait, s ha ezt is elfogadták a hatóságok, akkor elkészül egy műszaki határozat, amely után elindulhat a területen lévő ingatlanok megvásárlása. A Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyar Geológiai Szolgálat adatai mellett a könyvtárakban is számos adat van arra, hogy a Velencei-tó térségében 1950–1960 között is folytattak már kutatást és bányászati tevékenységet. A korabeli bányafektetési térképek szerint például a Pátka melletti területen működő bányák voltak. Az 1970-es évek közepén folytatott kutatások során pedig a felszín közelében fémeket (például ólmot és rezet) találtak. Információink szerint a Mol Rt. számos kutatást folytatott egy, a térségben megépíteni kíván föld alatti gáztároló létesítése miatt, ám a földtani szerkezet miatt végül kutatófúrásoknál nem jutottak tovább. A közelmúltban pedig a földtani intézet elkészített a területről egy kiadványt – vélhetően az abban szereplő adatok ismeretében döntött az Eastmine az elvi kutatási engedély kérvényezése mellett. Ha minden hatóság elfogadja az arra vonatkozó terveket, akkor információink szerint 2005 közepén kezdődhetnek meg a területen a kutatófúrások. Megkerestük az Eastmine angol ügyvezetőjét is, aki munkatársa útján közölte: nem kívánnak nyilatkozni.

Magyarországra hozza európai központját az Emerson

Hollandiából Magyarországra költözik az Emerson Process Management cégcsoport évi 80 millió dolláros forgalmat produkáló, főként tömegárammérők gyártásával foglalkozó Brooks Instrument üzletágának európai központja. Az amerikai Emerson-csoport meghatározó üzletágának számító Process Management egyik részvállalatcsoportját jelentő Brooks Instrument a gyártási folyamat legfontosabb elemét, a tömegárammérők beszabályozását is a székesfehérvári Videoton Ipari Parkban lévő gyárába költözteti, így innen tudják majd ellátni ázsiai és amerikai piacaikat. Juhász Miklós, az Emerson Process Management Hungária Kft. ügyvezető igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a teljes európai átszervezés 4 millió dollárba kerül, ebből 3 milliót a magyarországi beruházásokra költenek. A fejlesztés során a jelenleg meglévő 2700 négyzetméteres csarnokhoz hozzáépítenek egy 900 négyzetméteres gyártócsarnokot, amely várhatóan az év végéig készül el. A Brooks fehérvári laboratóriumában ma 100 ember dolgozik, terveik szerint a létszámot a következő másfél évben negyven munkatárssal bővítik. A magyar Brooks-gyárban évente 700-800 ezer alkatrészt gyártanak. A fehérvári gyártásfejlesztést követően egy új világszabadalmat, a Quantim tömegárammérőt is a Fejér megyei városban fognak majd gyártani. A Brooks Instrument által előállított tömegárammérő és áramlásmérő műszereket főként italautomatáknál és a gyógyszeriparban használják, de partnereik közé tartoznak a legnagyobb hazai olajipari és vegyipari cégek is.

Mégis Parmalat marad a Parmalat?

Alig három hét múlva, július 13-án tárgyalja a Fejér Megyei Bíróság azt a keresetet, amelyben két részvényes azt kéri, hogy változtassák meg a Parmalat Hungaria Tejipari Rt. április végén megtartott tulajdonosi közgyűlésének azt a döntését, amely a cég nevét Fejértej Rt.-re módosította – tudta meg a NAPI Gazdaság. Gieszné Boda Orsolya, a bíróság szóvivője elmondta, hogy a per tárgya egyedül a névhasználat lesz. A felszámolási eljárás elrendelése és jogerőre emelkedése után a Parmalat Hungaria Tejipari Rt. többségi tulajdonosai, az olasz Parmalat S.p.A. képviselői egy általuk kezdeményezett, majd április végére összehívott tulajdonosi közgyűlésen döntöttek a cégnév Parmalat Hungaria Rt.-ről Fejértej Rt.-re történő megváltoztatásáról. A NAPI Gazdaság által megkérdezett, névtelenséget kérő jogászok – általánosságban nyilatkozva – elmondták, hogy egy felszámolási eljárásban, miután az eljáró bíróság jogerősen elrendelte a felszámolást az adott vállalatot érintő ügyekben, kizárólagosságot élvez a felszámoló, s csak ő dönthet a céget érintő bármilyen kérdésben. (Így, mivel a vállalat korábbi közgyűlése felszámoló jogerős kinevezése után döntött, a Fejér Megyei Bíróság akár már július 13-án ítéletet hirdethet a jelenlegi cégnév, azaz a Parmalat Hungaria Tejipari Rt. használatáról.) A Parmalat márkanév használatáról szóló egyeztetéseket közben eltérően értékelik a felek. Somogyi Ferenc, a felszámolásra kijelölt TM-Line Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, közel van a megállapodás, ezzel szemben az olasz anyavállalat illetékesei szerint még van néhány tisztázandó kérdés. Enrico Bondi, a Parmalat csődbiztosa nemrégiben beterjesztette az anyacég megmentési tervét Antonio Marzano olasz ipari miniszternek. Olasz lapjelentések rámutatnak, hogy Marzano szerint a Parmalat kilábal a válságból. Lesznek még veszteségek, de ezek jócskán csökkennek, s 2005–2006-ban már erős forgalom várható – idézi a szakminisztert a FigyelőNet az MTI-Ecóra hivatkozva. A terv egyébként a Parmalat nem stratégiai vagyonának értékesítését is előirányozza úgy, hogy a megújult Parmalat csak a korábbi kulcsüzletágakat foglalja magában, amelyek továbbra is Olaszországban maradnak. Marzano a tervet várhatóan ma ismerteti a Parmalat dolgozóival. Jól értesült források szerint a terv teljesíti az olasz kormány kettős célját, azaz a cég újraindítását és a munkahelyek védelmét. Bondi májusban még azt mondta, hogy a 32 ezer Parmalat-dolgozó számát világszerte 17 ezerre csökkentik, s a 132 termelőüzemből 77 marad. Az elbocsátások Magyarországot is érintik, ahol csoportos létszámleépítés keretében elküldik a székesfehérvári Parmalat-üzem 129 alkalmazottját.

Székesfehérváron bővít a Denso

Az európai piacokon mutatkozó dízelmotoros személygépkocsik iránti kereslet növekedése miatt bővíti dízeladagoló-gyártó üzemegységét Székesfehérváron a japán Denso Corporation. A 24 milliárd forint értékű beruházás során augusztus végéig felépül egy új gyártócsarnok a csoport magyar leányvállalata, a Denso Magyarország Kft. székesfehérvári telephelyén. A Sóstó ipari parkban épülő új üzemrészben a Ford- és a FIAT-motorokba beépülő dízeladagolókat gyártják majd. A fejlesztést a gazdasági tárca vissza nem térítendő támogatással segítette, a beruházási érték 10 százalékát jelentő támogatásról szóló megállapodást tegnap Csillag István miniszter és a Denso Magyarország elnöke, Yukisama Ohoka írta alá. A vállalat vezetője a megállapodás aláírását követően elmondta: a termelés beindítása több mint ezer új dolgozó alkalmazását igényli, így a Denso Magyarország alkalmazottainak száma 2005 végére meghaladja a 2500-at. Elmondása szerint a gyártás felfutása az éves árbevétel növekedését is eredményezi, a tavalyi 133 millió euróról 2006-ra 320 millió euróra nőhet a forgalom. A japán Denso-csoport egyike a világ 4 vezető gépjárműipari beszállítóinak. Éves árbevétele 18 milliárd dollár, adózás utáni eredménye a 2002-es üzleti évben 914 millió dollár volt. A cég vállalatai a világ 31 országában 90 ezer embert foglalkoztatnak. Magyarországi leányvállalatukat 1997-ben hozták létre Székesfehérváron, e cég legjelentősebb vevői a Toyota, az Isuzu, a Nissan, a Volkswagen és az Audi motorgyártói, de szállít termékeiből a Land Rover, a Ford, a Jaguár, a Peugeot és a Lamborghini autóiba is.

EU-s piacokon terjeszkedik az Albacomp

A tíz vállalatot magában foglaló Albacomp-cégcsoport 2003-ban 18 milliárd forint, az Albacomp Rt. 13,1 milliárd forint árbevételt ért el - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Laufer Tamás, a székesfehérvári Albacomp Rt. vezérigazgatója. A társaság az idén direkt beszállítói státust kíván kialakítani az EU-ban, ezért stratégiai szövetséget tervez több európai it-vállalattal. A cégcsoport már több éve jelen van az uniós piacokon: tavaly egy kiskereskedelmi láncon keresztül 4 ezer számítógépet adott el az unióban, az idén 10 ezer értékesítését tervezik. A vezérigazgató elmondta, hogy egyre növekszik az érdeklődés a cég által gyártott számítógépek iránt, a napokban egyebek mellett spanyol, cseh és francia területekről érkeztek megkeresések a vállalathoz.

Egy cégben Dunaújváros és a Donbass

Befektetőtársaságot alapít a Dunaferr magánosítási pályázatán győztes Donbass és Dunaújváros önkormányzata a foglalkoztatás bővítése és a térségfejlesztés érdekében - nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Kálmán András, Dunaújváros polgármestere. Az önkormányzat és a Donbass-Duferco konzorcium képviselői várhatóan még ebben a hónapban véglegesítik álláspontjaikat, s Kálmán reményei szerint augusztus végére-szeptember elejére maga a befektetőtársaság is megalakulhat. A polgármester megjegyezte, a Dunaferr Rt. privatizációs pályázata tartalmazott egy térségfejlesztésre és munkahelyteremtésre vonatkozó kitételt, melyről a pályázat benyújtásakor már tárgyaltak a Donbass-Duferco konzorciummal. Az erről szóló szándéknyilatkozatot a felek aláírták, s a befektetői konzorcium a múlt héten jelentkezett, hogy egyeztessenek az elvi megállapodás érdemi részéről. Az önkormányzat főként a munkahelyteremtésre, a Dunaferr barnamezős területeinek hasznosítására, a környezetvédelmi programokra és a turizmus fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Információink szerint a Dunaferr leendő tulajdonosa pályázni kíván a Mahart Cargóra, s ha e privatizációs pályázaton nyernének, az hatalmas lökést adhatna a dunai turizmus - s benne a dunaújvárosi Szalki-sziget - fejlesztésének. Az önkormányzat a két részből álló dunaújvárosi ipari park déli részének Duna melletti, a régi 6-os főút és a leendő autópálya közötti területét is fejleszteni kívánja.

Félmilliárd fölött a Parmalat

Meghaladja a félmilliárd forintot a Parmalat Hungaria Rt. idei első három hónapi vesztesége – derült ki a társaság hitelezőinek tegnapi fórumán. Somogyi Ferenc, a felszámolást végző TM-Line Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: július 16-án hitelezői választmányalakító és tájékoztató fórumot alakítanak, s addigra várhatóan elkészül a társaság második félévre szóló üzleti terve, amelyet a hitelezői találkozón már ismertetni is szeretnének.