Bana Péter

Hightech hamburger

Az amerikai csúcstechnológiai szektorból a munkahelyek egy része ugyan külföldre települ, de az alacsony képzettséget igénylő állásokat eddig nem fenyegette veszély, így a McDonald'snál munkát vállalni szerény, ám biztos megélhetést jelentett. Ez azonban gyökeresen megváltozhat, ugyanis a világ legnagyobb gyorsétteremlánca automatizálja az amerikaiak etetését. Chicagóban a McDonald's még az idén olyan éttermeket nyit, ahol a hűtőszekrényből emberi kéz érintése nélkül kerül a sütőbe a burgonya és a hamburger. A készülék, amelyet Svédországban fejlesztettek ki, csak az első a futurisztikus koncepciók közül. Elemzők azonban óvatosságra intenek a hatékonyságnövelés láttán, mondván, hogy még várni kell arra, amíg a marhák önként besétálnak a McDonald'sba az egyik oldalon, hogy a másikon jóllakott amerikaiak gyomrában távozzanak.

Javított jövő évi prognózisán az Ifo

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet a júniusi 1,5-ről 1,7 százalékra módosította a jövő évi gazdasági növekedésre adott előrejelzését, de nem változtatott azon az álláspontján, hogy az idén stagnál az eurózóna legnagyobb gazdasága. Az Ifo a kedvezőbb jövő évi kilátásokat a kormány mintegy 15,5 milliárd eurós adócsökkentési tervével és a 2004-es költségvetési tervezet számaival indokolja. Emellett természetesen figyelembe vette, hogy az Ifo-index júliusban immár a harmadik egymást követő hónapban utalt a nyugatnémet vállalatvezetők növekvő üzleti derűlátására. A világgazdaság élénkülése külföldről a növekvő exportkeresleten keresztül támogatja a kereslet növekedését, de a javuló belföldi befektetési környezet ugyancsak erősen hozzájárul az ipari termelés ösztönzéséhez - véli a tekintélyes intézet. Az előrejelzés az idén 27,5 dolláros, jövőre 26 dolláros hordónkénti olajárral, 1,10-1,25 euró/dollár árfolyammal számol, és feltételezi, hogy sem a Fed, sem az Európai Központi Bank nem változtat a kamatain. Az Ifo ez évre 3,6, a jövő évre pedig 3,2 százalékos GDP-arányos német államháztartási hiányt prognosztizál.

Egyelőre nem aggódik az OPEC

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tegnapi tanácskozásán nem nyúlt a napi 25,4 millió hordós névleges kitermelési kvótához, miután egyelőre az olajárak magasak és Irak nem képes érdemben növelni kitermelését és exportját. A kartell olajminiszterei, akik legközelebb szeptember 24-én találkoznak, az iraki termelés miatti aggodalmakat azért találták megalapozatlannak, mert a várakozások szerint az ország csak az év végére tudja felfuttatni termelését, maximum napi 1,8 millió hordóra. Ez még mindig jócskán elmarad a háború előtti 2,5 millió hordótól, így túlkínálatot nem jelent, annál is kevésbé, mivel e mennyiségből mintegy 1 millió hordót tehet ki az export. A kartell sokkal inkább tart attól, hogy jövőre gyenge marad a kereslet, mert a gazdasági fellendülés lanyha lesz. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint az igény növekedése az ez évi napi 1 millióról jövőre ugyan 1,1 millió hordóra emelkedik, de az OPEC olaja iránti kereslet az idei 25,3 millióról napi 24,6 millió hordóra esik vissza, mivel a kartellen kívüli országok növelik kitermelésüket.

Vegyes eredmények az eurózóna vezető bankjainál

Az eurózóna két legnagyobb bankjának negyedéves jelentései vegyes fogadtatásra találtak, mert a BNP Paribas nettó profitja csökkent, a Deutsche Banké viszont kilenc veszteséges hónap után ismét nőtt, de a francia bank eredménye felülmúlta a piaci várakozást, míg a vezető német banké elmaradt attól.

Sebességet váltott az USA gazdasága

Az USA gazdaságának motorja váratlanul felpörgött a második negyedévben, mert a lakossági költekezés szintje magas maradt, az üzleti kiadások is élénkültek és a kormány fél évszázada a legtöbbet fordította fegyverkezésre.

Meglepetésszerű kamatcsökkentés Prágában

A cseh jegybanknak a piacokat két hónapon belül másodszor sikerült meglepnie azzal, hogy ismét 25 bázisponttal, 2 százalékra csökkentette az irányadó kéthetes repokamatát, amely így újabb történelmi mélyponton áll és azonos az Európai Központi Bank (ECB) kamatával. A jegybank egyúttal a korábbi, egy évre előretekintő, 2,9-4,3 százalékos inflációs becslését 2,4-3,8 százalékra vitte le, az ez évi GDP-bővülési prognózisát pedig 2,3-2,9-ről 2,1-2,9 százalékra csökkentette. A bejelentések nyomán a korona valamelyest gyengült, az államkötvények hozama csökkent. Az infláció kedvező alakulásába vetett hit teremtett lehetőséget arra, hogy a gazdasági teljesítmény erősítése érdekében a jegybank rászánja magát a monetáris enyhítésre - vélekedett az RBC Capital Markets londoni elemzője. A lépés egyúttal azt is jelzi, hogy a jegybank nem aggódik a korona euróval szembeni árfolyamának másfél éves mélypontra esése miatt. A májusi stagnálás után júniusban a fogyasztói árak mindössze 0,3 százalékkal nőttek éves összevetésben, és a prágai pénzügyminisztérium szerint a lakossági költekezés lanyhulásával párhuzamosan emelkedő fogyasztási adók ellenére sem lódul meg az infláció.

Milliárdokkal csapták be a cseh államot

A magánosításban részt vevő üzletemberek 1,2 milliárd koronával (43 millió dollár) rövidítették meg a cseh államot a privatizáció során, mert a nemzeti vagyonalap nem tett meg mindent követelései érvényesítése érdekében - állapította meg a prágai állami számvevőszék. A szervezet szerint az alapnál néha még a minimálisan elvárható gondosság is hiányzott, hiszen úgy írtak alá privatizációs szerződéseket, hogy előtte nem bizonyosodtak meg a vételár biztosítékaként megjelölt fedezet létezéséről sem. Így aztán nem csoda, hogy 2001 végén a privatizációért felelős alapnak összesen 13,5 milliárd korona követelése volt. Ebből 7,8 milliárd korona már akkor lejárt: ez úgy keletkezett, hogy közel 120 magánosítás esetében a vevők egyszerűen nem fizették ki a szerződésben vállalt összeget. Jelenleg a privatizációs követelések 57 százaléka olyan, amit már régen ki kellett volna egyenlíteni, de az utóbbi években már nem keletkeztek ilyen fantomösszegek - nyilatkozta a vagyonalap szóvivője. A lejárt követelések 90 százaléka 1991-1994 közötti. A számvevőszék szerint a probléma gyökere, hogy a vagyonalap 30-90 napos határidőket szabott meg a vételárak kiegyenlítésére, ugyanakkor sok szerződés lehetővé tette, hogy az újdonsült tulajdonos egyetlen fillér befizetése nélkül megszerezze a vagyont. A határidőket gyakran meghosszabbították, de akkor már sok esetben valójában más volt a tulajdonos. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az alap többtucatnyi esetben még időben elállt a szerződéstől és mentett meg több milliárd korona értékű állami vagyont, de számos kisebb csaláshoz akaratlanul is asszisztált - írta a The Prague Post. Ilyen volt az Elektroodbyt Praha és a Tesla Pardubice 1992-ben és 1993-ban történt eladása 305, illetve 155 millió koronáért. A vevők az összegeket nem fizették ki, ellenben a cégek néhány év múlva tönkrementek. Az alap a neves cégek semmilyen vagyoneleméhez nem tudott hozzájutni, és erre most már nincs is semmi esélye. A számvevőszék szerint a lejárt követelések felgyülemléséhez az is hozzájárult, hogy a kilencvenes évek közepén a túlterhelt bíróságok fizikailag nem győzték a társasági ügyeket, és sok esetben elegendő információt sem kaptak.

Kincstári optimizmussal tekint a jövőbe a Unilever

A brit-holland Unilever Plc/NV az első hat hónapban éves összehasonlításban 14 százalékkal, 1,265 milliárd euróra növelte nettó nyereségét, ami így elmaradt az 1,36 milliárdos elemzői konszenzustól. A vállalkozás, amely a svájci Nestlé és az amerikai Kraft Foods mögött a világ harmadik legnagyobb gyártója a háztartási fogyasztási cikkek piacán - egyebek mellett a Dove, a Lux, a Lipton, a Knorr, a Bestfoods márkák tulajdonosa -, megerősítette, hogy teljesíteni tudja az egyszeri tételek és amortizáció nélkül számolt nyereség (BEIA) több mint 10 százalékos bővülésére vonatkozó célkitűzését. A csoport szerint a júniusi hőség már későn jött ahhoz, hogy érzékelhetően lendíteni tudjon a jégkrémeladásokon, de a részleg így is kiemelkedően teljesített. Ennél több jó hírrel a csoport nem is tudott szolgálni, még a június végi figyelmeztetésekor 400 vezető márkája értékesítése éves bővülési ütemére adott, az eredeti 5-6-ról 4 százalékra leszállított prognózisát is alulmúlta. Az árbevétel mintegy 90 százalékát adó 400 vezető márka forgalma ugyanis csak 3,1 százalékkal nőtt. Az év hátralévő részében azonban 5 százalékos javulásra számítva elérhetőnek tartják a 4 százalékos célkitűzést. Rudy Markham, a Unilever pénzügyi igazgatója szerint már azonosították a problémákat és megtették a szükséges lépéseket, így a kedvezőbb gazdasági kilátások nyomán teljesíthetőek a célok. A részvény árfolyama a tegnap délelőtti londoni tőzsdei kereskedésben egy százalékkal, 509 pennyre kúszott fel, ami egyúttal már mintegy tízszázalékos erősödést jelzett június vége óta.

Olcsó munkaerőt keresnek a nyugat-európai bankok

A nyugat-európai pénzintézetek alacsony bérű országokban kénytelenek munkaerő után nézni és az amerikai it-cégektől is külföldre vándorol a munkalehetőségek jelentős hányada. A költségcsökkentés egyik nagy nyertese Magyarország lehet, legalábbis egy új elemzés szerint.