Keresés

Három fronton támad a hitelválságra az amerikai kormány

Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter azzal kezdte az új kormány pénzügyi intézkedéseinek bemutatását, hogy átkeresztelte a tavaly elfogadott 700 milliárdos csomagot. A bedőlt hitelekre utaló Troubled Asset Relief Program (TARP) második 350 milliárdos részletét már Financial Stablity Plan (FSP) név alatt fogják elkölteni. A korábbi hírekkel ellentétben nem hoznak létre egy úgynevezett rossz bankot, amely felvásárolná a kockázatos hiteleket, hanem a magántőke és a kormány együttműködésével akarják megszabadítani a bankokat "mérgező" követeléseiktől. A közös alapba (Public Private Investment Fund) indulásként 500 milliárd dollár kerülne, ami folyamatosan nőhetne. Sajtóértesülések szerint az alapösszeg tizede lenne közpénz. Geithner szerint az alap célja, hogy megteremtse a pénzügyi válság kiindulópontját képező rossz lakás-jelzáloghitelek piacát. Az új intézkedéscsomag másik pillére a mindennapi kölcsönök nyújtását segítő hitelezés bővítése. A programban a Fednek eddig 200 milliárd dollár állt rendelkezésére arra, hogy olyan hitelekhez nyújtson forrást, amelyek biztosítékai AAA minősítésű autó-, diák-, hitelkártya- és kkv-kölcsönök. A cél az, hogy ezzel közvetve ösztönözze az utóbbiak kibocsátását. A kormány részben bővíti a biztosítékok körét - például a kereskedelmi ingatlanokra adott jelzáloghitelekkel -, részben 1000 milliárd dollárra emeli a keretösszeget, aminek sajtóértesülések szerint szintén tizede terhelné a költségvetést. Folytatódik a bankok feltőkésítése is, de ezt alapos kockázatelemzés előzi meg, hogy kiderüljön, melyik banknak milyen a valóságos tőkeellátottsága. Az így szerzett információ nyilvános lesz, ezáltal a pénzintézetek egymás iránti bizalmának helyreállítását is szolgálja. Emellett a korábbinál szigorúbb feltételekhez kötik az állami befektetést: elvárják, hogy a közpénz a bankok rendelkezésre álló forrásain felüli hitelkihelyezést generáljon. Mindezek mellett a kormány ígéretének megfelelően segíteni fog az otthonuk elárverezésével fenyegetett lakástulajdonosoknak.

Ettől lettek rosszul New Yorkban

Az amerikai pénzügyi rendszernek további kormányzati segítségre van szüksége ahhoz, hogy elkerülje az összeomlást, ami a gazdaságot is letarolná - mondta az USA pénzügyminisztere. Timothy Geithner át is keresztelte a tavaly elfogadott 700 milliárdos csomagot. A bedőlt hitelekre utaló Troubled Asset Relief Program (TARP) második 350 milliárdos részletét már Financial Stablity Plan (FSP) név alatt fogják elkölteni.

Ráront a pénzügyi rendszerre a kormány

Az amerikai kormány több fronton fogja "támadni" a pénzintézeteket.

A legrosszabbat eddig megúszták az amerikai vállalatok

Bár az utóbbi hetekben-hónapokban többen is tartottak attól, hogy még mindig túl optimisták a vállalati eredményvárakozások - és éppen ezért lesznek még lendületes visszaesések -, a gyorsjelentési szezon folyamán több cég is rávert az elemzői várakozásokra.

Két év recessziót jósol a japán jegybank

A japán jegybank (BoJ) tegnapi ülésén változatlanul hagyta 0,1 százalékon álló alapkamatát, és a döntést követően kiadott közleményében megállapította, hogy a gazdasági helyzet jelentősen romlott, zsugorodott a foglalkoztatás, csökkentek a profitok és visszaesett a háztartások jövedelme. A bank októberi előrejelzésében még gyenge GDP-növekedést prognosztizált, most azonban már bő egyéves recessziót jósol. A márciusban végződő folyó pénzügyi évben 1,8, a következőben 2 százalékos GDP-csökkenésre számít, a 2011-esben azonban már 1,5 százalékkal bővülhet a GDP. A BoJ a következő két évben deflációra számít: a 2010-es és a 2011-es költségvetési évben 1,1, illetve 0,4 százalékkal mérséklődhetnek az árak. A jegybank a pénzkínálat növelése érdekében egy hónapon belül elkezdi a vállalati kötvények vásárlását. Összesen 3 ezer milliárd jen (33,8 milliárd dollár) értékben fog vásárolni maximum három hónapos futamidejű, A1 minősítésű vállalati váltókat, illetve kötvényeket. Az erős nyomás alatt lévő ingatlanpiac támogatása érdekében ingatlanbefektetési alapok adósságát is elfogadják biztosítékként. Emellett vásárolnak hitelkártya-adósságokkal garantált értékpapírokat is. Szakértők megjegyzik, hogy ez minden óvatosság ellenére azt jelenti, hogy a BoJ piaci hitelkockázatokat vállal. A bank közleménye szerint ezek a lépések kivételesek és rövid időre szólnak, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében csak az említett besorolású és futamidejű értékpapírokból vásárolnak.

Keresi a megoldást a Fed a hiteláramlás megindítására

A Federal Reserve szakértői új lehetőségeket keresnek a hitelkamatok leszorítására, miután nem hozta meg a várt eredményt a bank irányadó kamatának 0,25 százalékra csökkentése. A cél az lenne, hogy közelítsen egymáshoz a kockázatosabb fogyasztói és a vállalati kölcsönök kamata, illetve a biztonságosabb befektetést kínáló államkötvények hozama. A lényegében nullára mérséklődött jegybanki alapkamat ellenére például a 15 éves fix kamatozású jelzáloghitelek kamata a múlt héten még mindig 5,06 százalék volt, ami 2,59 százalékponttal magasabb a 10 éves állampapírok hozamánál. 2003-ban, amikor a Fed 1 százalékra mérsékelte alapkamatát, mindössze 0,88 százalékpont volt ez az eltérés. Az elmúlt hetekben a befektetési kategóriába tartozó vállalati kötvények kibocsátóinak 6,03 százalékos felárat kellett (volna) fizetniük hitelezőiknek az államkötvényhozamokon felül, miközben ez a különbség az elmúlt tíz évben átlag 1,23 százalék volt. Ben Bernanke, a Fed elnöke különösen nagy veszélynek tartja, hogy a következő hónapokban várható kedvezőtlen makroadatok, vállalati hírek, esetleges bankcsődök tovább fokozzák a befektetők óvatosságát, kockázatkerülését, ami tovább hűtheti az amúgy is fagyos hitelpiacot. A Fed ezt mindenképpen el akarja kerülni. Az újabb beavatkozási lehetőségek egyike az, hogy a Fed saját forrásainak, illetve a kormány 700 milliárd dolláros pénzügyi segélycsomagjából (TARP) megmaradt 350 milliárd dollár egy részének felhasználásával felvásárolják a bankok rossz követeléseit. Ezzel megszabadíthatják őket attól az egymás számára láthatatlan, mérgező eszközállománytól, ami miatt bizalmatlanok egymással szemben. E lépéssel a Fed és az új adminisztráció visszatérne a pénzügyi csomag felhasználásának eredeti tervéhez, ugyanakkor senki sem tudja a választ arra a kérdésre, hogy mekkora összegre lenne szükség a felvásárláshoz. További lehetőségként a Fed javasolhatja, hogy a TARP terhére alakítsák át a lakáskölcsöneik törlesztésével bajlódok hitelkondícióit, hogy az adósok elkerülhessék a csődöt, otthonuk elárverezését. A jegybank emellett kiterjesztheti a fogyasztói és a kisvállalkozói hitelek nyújtásának előmozdítására tavaly novemberben meghirdetett programját is. Ebben 200 milliárd dollár értékben kínál fel hitelt olyan kötvénytulajdonosoknak, amelyek nemrégiben kibocsátott diák-, autó-, hitelkártya- és kisvállalkozói hitelekkel garantált, AAA minősítésű értékpapírokat vásárolnak. A Fed közvetve ezzel ösztönzi az ilyen papírokat fedező kölcsönök nyújtását. A jegybank egyébként a héten megkezdte a novemberi program másik elemének a végrehajtását, azaz elkezdte vásárolni az USA legnagyobb lakáshitel-finanszírozói, a Fannie Mae, a Freddie Mac és a Ginnie Mae jelzáloghitelekkel fedezett értékpapírjait. Erre a célra, illetve a három intézmény kötvényeinek felvásárlására 600 milliárd dollárt költ a Fed.

Emlék marad csupán a nullás áruhitel

Az ünnepek előtti utolsó néhány napban a tavalyinál erősebb volt az érdeklődés az áruhitelek iránt, ám összességében a decemberi áruhitel-forgalom 10 százalékkal alatta maradt a 2007. évinek - summázta a piacvezető Magyar Cetelem tapasztalatait a Napi Gazdaságnak Lendvai János elnök-vezérigazgató.

Kikopóban a nullás áruhitel

Az ünnepek előtti utolsó néhány napban a tavalyinál erősebb volt az érdeklődés az áruhitelek iránt, ám összességében a decemberi áruhitel-forgalom 10 százalékkal alatta maradt a 2007. évinek - summázta a piacvezető Magyar Cetelem tapasztalatait lapunknak Lendvai János elnök-vezérigazgató. A szakember szerint az idei trend is annak bizonyítéka, hogy egyre jobban összeszűkül a karácsonyi áruhitelszezon. A korábban meglévő partnereknél a 2007-esnek megfelelő forgalmat mérte a Credigen Bank, ám ahogy azt Fekete Csaba vezérigazgató elmondta, a társaság új partnereinek köszönhetően csaknem megduplázta az év végi áruhitel-kihelyezését. A Credigennél a karácsony előtti utolsó napokban nem volt nagy felfutás, ezt a vezérigazgató azzal magyarázta, hogy a finanszírozó társaság a kedvezményes, nullás teljes hiteldíj mutatós akcióit a hónap első két hetére időzítette kereskedelmi partnereivel. Ezekben a kampányokban ugyanakkor a korábbi átlagos napi hiteligénylési forgalomnak nemegyszer 700-1000 százalékos növekedését tapasztalták. A korábbi évekhez képest komoly változást jelent, hogy ezek az akciók valóban akciók voltak, amelyek néhány napra, maximum két hétre voltak érvényesek - hívta fel a figyelmet Fekete. Lendvai szerint a Cetelem az idén nem hirdetett meg nullás akciókat, szerinte a jelenlegi helyzetben nem volna célszerű az ilyen kölcsönök kockázatát felvállalni. A Cetelem talán rá sincs szorulva arra, hogy ilyen akciókkal kockáztasson: az elnök-vezérigazgató szerint a bank az év első 8-9 hónapjában olyan jó eredményeket ért el, hogy az év végi visszaesés ellenére is 10 százalék körüli mértékben képes meghaladni a 2007. évi kihelyezéseit. A húzótermék már régóta inkább a hitelkártya és a személyi kölcsön, semmint az egyre inkább "kopogtatóterméknek" számító áruhitel. Akár a "nullás" hitelből is "kitermelhető" olyan ügyfél, akinek a későbbiekben eladhatóak lesznek további, a társaság számára már profitot hozó termékek; a megszerzésnek ez az ára sokkal kisebb, mint ha hirdetések útján keresnénk új ügyfelet - védi az akciós ajánlatokat Fekete Csaba.

Áttörés előtt a hitelkártyaüzlet

Az amerikai szövetségi szabályozó hatóságok által hozott új szabályok elsöprő változásokat eredményezhetnek a hitelkártyák piacán, a díjakra és kamatokra vonatkozó új határértékek 2010-ben lépnek hatályba. A pénzintézetek panaszkodnak, a fogyasztói szervezetek még szigorúbbak lettek volna.