Keresés

Kell-e egyáltalán a versenypiac?

Interjú Nagy Zoltánnal, a Gazdasági Versenyhivatal elnökével.

"Mind a pénzügyi, mind a többi felügyeleti szervezettel jó a kapcsolatunk"

- Az elmúlt időszak politikai döntései alapján úgy tűnik, mintha nem lenne igény a versenypiacra. Ön is így látja? - Ha a gazdasági hatékonyságot és a fogyasztói jólétet vesszük alapul, nem kérdés, hogy szükséges a verseny. Lényegében mindegyik ágazat szereplői tudnak olyan speciális érvrendszert felállítani, amellyel magyarázható a zárt piac kialakítása - elég például, ha a patikusokra gondolunk. Ezek becsületes szakmai érvek, de - hogy máshonnan vegyem a példát - nem húzhatja ki senki magát az adófizetés alól csak azért, mert olyan tevékenységet folytat, amellyel egyébként amúgy is hasznára van a társadalomnak. A hivatal tiszteletben tartja az ilyen aspektusokat, de csak addig engedi érvényesülni azokat, amíg nem nyomják el túlzottan a versenyt. - Sokak szerint a GVH nem egyformán mér. Volt, amikor azért büntettek meg céget, mert az apró betűs részt az autópályán a plakát mellett elhaladva nem lehet elolvasni, más esetben viszont még eljárás sincs azért, mert a plakáton lévő szép hús helyett valami elrettentőt kínál a bolt… - A GVH a fogyasztóvédelem néhány évvel ezelőtt megindult megerősítésével felépített egy új megközelítést. Akkor elsőként a gyógyhatású készítmények kerültek előtérbe. A pénzügyi termékek vizsgálatát a lakossági banki hitelezés felfutásakor kezdtük. A reklámok akkor egy irányba kezdtek ferdíteni. Nem maradhat pedig el már az első, figyelemfelhívó hirdetésből sem, hogy mi az a tulajdonság, amely kockázatot jelent az ügyfélnek az adott termék igénybevétele, megvásárlása esetén. Ez az a tétel, amit előszeretettel elhagytak, alkalmanként tudatosan. Az utóbbi időben jóval szorosabb lett a párbeszéd a versenyhivatal és a bankszövetség között. A szakmai szervezettel való kapcsolatépítés mellett a hivatal és a bankpiaci szereplők között is szorosabbá vált a közvetlen kapcsolat, mi magunk is kezdeményezünk párbeszédet átfogó témákban. Ha már a hivatal külső kapcsolatrendszerénél tartunk, akkor fontos megemlíteni, hogy a piac szereplői mellett a társhatóságokkal és a bíróságokkal is kiépülnek a határok. A bírósági döntések javarészt jóváhagyták a hivatali döntéseket - ahol pedig nem, nekünk kellett átvizsgálni a gyakorlatunkat. Igen, volt feszültség, de az egyensúly az évek során egyre jobban érezhető. Miközben képesek voltunk a piacra kényszeríteni egy magatartási modellt, azt is világosan kommunikáltuk, hogy nem az üzletet szeretnénk rontani. Tudathasadásos állapotok - El kellene dönteni, hogy a társadalmat mennyire tekintik felelősségteljesnek. - A vita javarészt ezen folyik. Ha megnézi a honlapunkat, látja az üzletpolitikánkat. Pontosan látszik, hol húzzuk meg a határokat a fogyasztók védelmében vagy akár az antitrösztmunkában. Próbáljuk belőni, hogy se magasra, se alacsonyra ne tegyük a mércét. - A versenyhivatali gyakorlatban túl sok a mérlegelési jogkör, a versenytanács tagjai akár a vizsgálók által hónapokig készített anyaggal szemben is jogosultak döntést hozni. Fellebbezés esetén a bíróságon ismét személyi felelősségen alapul a döntés. Mivel nincs erős, mérlegelési lehetőséget kizáró szabályozás, egy-egy büntetett cég joggal háborodik fel. Össze lehet rakni a rendszert úgy, hogy az ilyen anomáliákat ki lehessen szűrni? - Én elfogadom, hogy a rendszerünk hordoz bizonytalansági tényezőket. Azonban olyan ez, mint a demokrácia, jobbat nem talált ki senki mindeddig. A rendszerünk azonban sokféle belső kontrollt tartalmazó belső eljárási szabállyal rendelkezik, gyakorlatilag kizárja a nem tisztességes eljárást. - Nem kellene részletszabályokkal pontosítani a versenytörvényt? - Hogy lehet-e egy innovatív, gyorsan változó gazdasághoz minden területre kiterjedő, részletekbe menő, egyértelmű és kemény szabályozást illeszteni? Szerintem nem, ráadásul veszélyes, mert ezzel mindazt ölnék ki, amit eddig kialakítottunk. Például: viszonylag kevés erőfölényes ügyünk van, mert a jelenlegi rendszerben nem az a baj, ha valakinek erőfölénye alakul ki, hanem az, ha valaki visszaél vele. Szerintem nem baj, ha valaki erőfölényes helyzetbe kerül, a piaci lehetőségekből többet fölöz le, mert mögötte áll például az innováció. A kérdés, hogy ezt a többletet mi levágjuk vagy sem. Mi nem akarjuk, de például a német versenyhatóság másként gondolkozik. - Nem kötelezi törvény a versenyhivatalt, hogy a készülő önszabályozókat, kódexeket vagy a versenypiacot befolyásoló jogszabálytervezeteket láttamozza, véleményezze. De a mostani gazdasági helyzetben nem kellene markánsabban képviseltetnie magát a versenyhivatalnak az ilyen ügyekben, ahogyan tette ezt annak idején a kereskedelmi törvényben? - Szívesen veszünk részt ilyen ügyekben. A versenytörvény kötelezettségként írja elő a jogszabály előkészítésének már korai fázisában, hogy azokat a verseny érintettségének megítélése miatt a GVH-val egyeztetni kell. Az már más kérdés, hogy ezzel a lehetőséggel nem élnek és ezzel jogszabályt is sértenek. A kereskedelmi törvény megalkotása mintapéldánk, egy sikersztori, amiből minden érintett kihozta a maximumot, ha lehet így fogalmazni. Sok színtéren jelenünk meg, vannak zajosabb és kevésbé zajos periódusaink. - Miért nem "zajongtak" a 66 milliárd forintos kompenzációs díjnál, vagy most a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó, a köztársasági elnök által visszadobott törvénytervezetnél? - Az energiaügyben nyilvánosan nem szóltunk. Hivatalos levelet írtunk. Leírtam a miniszternek, hogy nem átlátható a szabályozás. Kifogásoltam, hogy olyan költségeket fizettet meg a szabadpiaci fogyasztók egy részével, amely nem ezen csoport fogyasztásához kapcsolódik. Most ott tart az ügy, hogy tárgyalások zajlanak a nagyfogyasztók és a minisztérium között. Szóval van más fórumunk, nem mindig megyünk a közvélemény elé. Az említett, az élelmiszerpiacot befolyásoló törvénytervezet esetében pedig talán kissé elkalibráltuk magunkat, mert annyira kidolgozatlannak tűnt a szabályozás, olyan rosszul volt összeállítva, hogy azt hittük, nem szavazza meg az országgyűlés. Azt terveztük, hogy nyáron felkészülünk és ősszel megtudjuk, hogy mit is szeretnének egész pontosan az alkotók és részt veszünk a munkában. A mezőgazdasági bizottság ülésén két hete felajánlottam, hogy a visszaadott törvényhez lenne egy tucat javaslatunk, hogy legalább részben el lehessen érni a törvény által kitűzött célt. Ezenkívül a múlt héten a törvény alkotóit is megkerestem. - Gyakran tudathasadásos állapotba kerülnek a felügyeleti szervezetek. Akinek nem dolga, fogyasztókat véd és akinek ez lenne a dolga, inkább piacot szabályoz. Megoldható lenne, hogy egy kézbe kerüljenek a területek, mert most mintha nem lenne érdemi együttműködés. - Lehet, hogy azért nem látja, mert nincs is így - de mindenki ezt akarja. Ettől függetlenül, mind a pénzügyi, mind a többi felügyelettel - legyen az a fogyasztóvédelmi hatóság, az energiahivatal vagy a hírközlési hatóság - jó a kapcsolatunk. Sokszor volt, hogy bizonyos szakmai kérdéseknél elmagyarázták, hogy miről is van szó és megértettük. Úgy vélem, hogy a GVH-ban olyan szintig kell ismernünk az adott szakmai kérdést, hogy ne nyúljunk mellé a versenyfelügyeleti eljárás vagy a versenypártolás során. Levél az MNB elnökének - Mégis, nem kockázatos, hogy nem delegálják a szakmai döntéseket az erre hivatottaknak? A PSZÁF gyökeresen más álláspontot képviselt a hitelkártyák esetében, mint a GVH. - Kétségtelen, volt komoly vitánk ezen a területen, de olyan komoly versenyalapú fogyasztóvédelmi problémát láttunk a hitelkártya-hirdetéseknél, hogy nem adtunk magunknak időt az elhúzódó szakmai egyeztetésekre. - Részt vettek az egyoldalú szerződések önkorlátozó kódexének a megalkotásában, érdekes módon ugyanakkor nem örültek túlzottan annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank hasonló önkorlátozó megállapodást szervez a devizahitelezés kordában tartása kapcsán. - Nem tagadom, nem tartjuk igazán jónak az efféle, önkorlátozáson alapuló megállapodásokat, mi a precíz szabályozást részesítjük előnyben, de ha egy közjót szolgáló célt csak így lehet elérni és a szakhatóság (jelen esetben az MNB) egyértelműen így látja, akkor - a korábbiaknak megfelelően - nem fekszünk keresztbe. Különösen, hogy versenykorlátozó elemet nem tartalmaz a javaslat. Ilyen tartalmú levelet küldtem az MNB elnökének. Öntörvényű PSZÁF - Korábban viszont megvétózták a Magyar Lízingszövetség hasonló céllal tervezett önkorlátozását. Az ott megfogalmazott korlátozások azután a PSZÁF egy vezetői körlevelében, majd egy többlet-tőkekövetelményt kilátásba helyező szabályozásban megjelenve ma mégis szabályozzák a piacot… - A lízingszövetség az önkorlátozó szabályozásra vonatkozó - megítélésünk szerint versenytorzító - javaslataival a hatóságok között támogatót keresett, aki felkarolja a kezdeményezését. A fenti okokból mi nem tudtunk az önszabályozás mögé beállni, a PSZÁF a saját szakmai megfontolásaiból azonban igen. A PSZÁF - a tudtunk nélkül, azaz a velünk való egyeztetés nélkül - adta ki a vezetői körlevelet és ugyan utólag kifogásoltuk náluk az egyeztetés hiányát, de az nem kívánatos, hogy az ilyen jellegű hiányosságok következményét a piaci szereplők szenvedjék el. Ilyen megfontolásokkal vettük tudomásul a lágy szabályozást jelentő körlevél versenytorzító tartalmát. Ugyanakkor arra azért szeretném felhívni a figyelmet, hogy sok olyan esetünk volt már, amikor a szabályozás legtöbb elemével egyetértettünk, de bizonyos pontok esetében éreztük és jeleztük is fenntartásainkat a verseny korlátozásával szemben. Hogy mást ne említsek: az élelmiszerkódex 94 pontjából tízet kifogásoltunk, 84 pontot pedig üdvözöltünk. A feladatunk az lehet a jövőre nézve, hogy még hangsúlyosabban vállaljunk szerepet a felvilágosító, tájékoztató munkában. Ennek célja, hogy segítsük a piaci szereplőket eligazodni abban, hogyan lehet jogkövető módon, a verseny fenntartásával elérni a társadalmilag elfogadott, a közjót szolgáló célokat. Ez a GVH szolgáltatói, tanácsadói jellegének erősítését kell hogy jelentse.

Olcsóbb számla hitelkártyával

Egyre jobban kirajzolódik, hogy a kártyakibocsátó bankok innovációra kényszerülnek annak érdekében, hogy az ügyfelek számára vonzóvá tegyék a hitelkártyákat. Korábbi cikkünkben (Napi Bankkártya, 2009. április 3.) már számot adtunk az úgynevezett pénz-visszafizetéses kártyák térhódításáról, ám mindig van új a nap alatt.

"Szolgáltatófüggetlen" kártya a BB-től

Prémium kategóriás Arany Hitelkártyát bocsátott ki a Budapest Bank. Az eddig már több mint 700 ezer kibocsátott plasztikkal bíró hitelintézet - amely a co-branded kártyák tekintetében piacvezetőnek számít - a prémium plasztikját úgy kalibrálta, hogy a kedvezmények mellett komoly hangsúlyt helyezett a társult szolgáltatók megválasztására is. Paragi Zoltán, a bank személyikölcsön- és hitelkártya-vezetője szerint az aranykártya előnyeit elsősorban azok az ügyfelek élvezhetik, akik utazásaik során gyakran használják hitelkártyájukat: hotelben, utazási irodában történő költés vagy éppen légitársaságok szolgáltatásainak igénybevételekor (például repülőjegy-vásárlás, utasbiztosítás stb.) a bank 3 százalékos kedvezményt biztosít a kártyahasználónak, míg az egyéb vásárlások után 1 százalékos a jóváírás mértéke. A plasztik újdonsága, hogy míg a prémium hitelkártyák általában egy-egy adott szolgáltatóhoz kapcsolódó kedvezményt nyújtanak, addig a Budapest Bank új hitelkártyája nem köti ügyfeleit.

SkyEurope-utasmentés: többet ésszel

Egymást taposták a versenyben maradt légitársaságok, hogy felajánlják segítségüket a SkyEurope hoppon maradt utasainak. A konkurensek azonban már "életének" utolsó évében újraosztották a csődbe ment cég piacát.

Menekülnek a hiteltől az amerikaiak

A fogyasztói hitelek éves összehasonlításban tíz százalékkal, 2500 milliárd dollárra csökkentek az Egyesült Államokban júliusban - jelentette a Fed. A visszaesés több mint ötszöröse az elemzők előrejelzésének és a hitelállomány hat hónapja tartó csökkenése a leghosszabb zsugorodást hozó periódus 1991 óta. A 21,5 milliárdos hanyatlásból 6,1 milliárddal részesedtek a hitelkártyakölcsönök és 15,4 milliárddal a hosszú távú adósságok, például az autóhitelek. Az ingatlanjelzáloggal fedezett kölcsönök nem szerepelnek a Fed statisztikájában. A váratlanul nagy csökkenés szakértők szerint azt jelzi, hogy a fogyasztók felülvizsgálják költekezésüket, illetve a bizonytalan gazdasági kilátások miatt kevésbé tolerálják a kockázatot, mint korábban. A kormány autóvásárlási támogatása csak egy héten át éreztette hatását a júliusi összesítésben - ez nem volt elég arra, hogy számottevően megdobja az autókölcsönök felvételét. Előrejelzések szerint a fogyasztói hitelek állománya további 20 százalékkal zuhan 2010 végéig, mivel a bankok továbbra is szigorú feltételekkel adják a pénzüket és egyre több ember fogja bankszámláról fizetni rezsijét hitelkártya helyett.

Egészségbiztosítás hitelplasztikkal

A Citibank daganatos megbetegedésekre szóló biztosítás értékesítését kezdte meg hitelkártyával rendelkező ügyfelei számára. Az új biztosítás egyösszegű térítést és 12 hónapon keresztül jövedelempótló támogatást nyújt. Az egyösszegű műtéti térítés abban az esetben jár, ha rosszindulatú női vagy férfi specifikus daganatos megbetegedést diagnosztizálnak az orvosok. Egyéb - nemtől független - rosszindulatú daganatos megbetegedéseknél csak az eseti egyösszegű térítés jár. A családi csomag választásakor a kártyabirtokossal közös háztartásban élő házastársra, illetve élettársra és a gyermekekre is vonatkozik a biztosítás. Alap- és kiemelt módozat választható. Az egyszeri egyösszegű térítés 1 millió vagy 2 millió forint, a jövedelempótló támogatás 12 hónapon át havi 50 ezer vagy 100 ezer forint, míg a műtéti térítés 200 ezer vagy 400 ezer forint női vagy férfi specifikus rosszindulatú daganatos megbetegedés esetén. Az egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén 200 ezer vagy 400 ezer forint egyösszegű térítés jár a betegség diagnosztizálása esetén. A terméket 18-55 év közötti Citibank-hitelkártya-birtokos ügyfelek igényelhetik. A biztosítás havi 800-tól 16 700 forintig terjedő díja attól függ, hogy az ügyfél hány éves korában vásárolja meg a biztosítást, illetve hogy alap- vagy kiemelt módozatot, egyéni vagy családi csomagot választ.

Egyre többször fizetünk bankkártyával

Az internetes és a külföldi kártyás vásárlás népszerűsége is jelentősen nőtt az elmúlt években - derül ki a MasterCard megbízásából 2009-ben készült kutatás szerint. A felmérés szerint havonta átlagosan öt alkalommal fizetünk bankkártyával a négy évvel ezelőtt mért 2-3 alkalommal szemben, a hitelkártya-birtokosok ugyanakkor havonta többször, átlagosan 7 alkalommal használják vásárlásra a kártyájukat. A legtöbbször továbbra is a nagy élelmiszerláncok és a benzinkutak környékén zajlanak a - jellemzően nagyobb összegű - fizetések, ám egyre többször húzzuk elő a plasztikot kisebb tételek rendezésére is gyógyszertárakban, drogériákban és más kereskedelmi egységekben. A megkérdezettek 63 százaléka tapasztalta a kártyaelfogadó kereskedők számának növekedését, ám még így is a kártyabirtokosok harmadának okoz gondot, hogy sok üzletben nem fogadnak el plasztikot. Gauder Milán, a MasterCard Europe Magyarországért, Horvátországért és Szlovéniáért felelős üzleti igazgatója szerint az elfogadói hálózat növekedését nagyban segítette a cég tavalyi kampánya, ahol a bankkártya-elfogadás kiterjesztését célozták. Ennek eredményeképp eddig több mint 1100 kereskedő csatlakozott a kártyaelfogadó hálózathoz. A megkérdezett kártyabirtokosok 8 százaléka vásárol az interneten, míg négy évvel ezelőtt egy hasonló felmérésben mindössze 1-2 százalékuk jelölte meg az internetes vásárlást mint jellemző kártyahasználatot. Hasonló volt a növekedés a külföldi kártyás vásárlásoknál is: 6 százalékról 15 százalékra nőtt arányuk.

Lakáshitelek: újra a devizaalapúak felé fordulhatunk

A második negyedévben tovább csökkent a hazai bankok hitelezési hajlandósága, ám már kevesebben szigorítottak a feltételeken. A második félévben javulhat a helyzet.