Keresés

Május végén jön a Nyomda-osztalék

Első nekifutásra, 63,63 százalékos részvétel mellett határozatképes volt az Állami Nyomda rendes éves közgyűlése. A kibontakozó globális válság közepette sikeres év volt a tavalyi - mondta Zsámboki Gábor vezérigazgató. A hatékonyságnövelő projektek megvalósultak, viszont a válság hatásai már érezhetőek voltak, Romániában és Szlovákiában ráadásul sokkal hamarabb, mint Magyarországon. Az idei év a vezérigazgató szerint még nehezebb lesz. A 2008-as tervek teljesültek mind az EBITDA-marginok, mind az üzletpolitika tekintetében, amely a magasabb hozzáadott értékű termékekre helyezte a hangsúlyt. Az éves beszámoló elfogadása után Erdős Ákos, az igazgatóság elnöke 53 forintos részvényenkénti osztalék kifizetésére tett javaslatot, ez a kifizetéskor a saját részvények miatt 54,55 forint lesz. Az igazgatósági beszámolót, a könyvvizsgáló jelentését és az osztalékfizetési javaslatot a részvényesek egyhangúlag elfogadták. Az osztalékfizetés kezdő időpontja május 20-a lesz a közgyűlés döntése értelmében. A közgyűlés az igazgatóság javaslata alapján módosította a most már ambiciózusnak minősíthető részvényopciós programot. Erdős Ákos szerint a részvényárfolyam csökkenése nem a cég teljesítményét tükrözi, hanem a nemzetközi hangulatnak tudható be. Az opciók lehívásának feltételéül szabott árfolyamok 1000, 1250 és 1500 forintra módosulnak (a korábbi árak 1800, 2100 és 2500 forint voltak). A mostani árfolyamok mellett ugyanis a korábbi célárfolyamok annyira magasak lennének, hogy azok ösztönző ereje kérdésessé vált. Ez a javaslat már nem kapott egyöntetű támogatást a részvényesek részéről, a társaságban jelentős befolyással rendelkező Aegon alapkezelő tartózkodott a javaslatról való véleménynyilvánítástól. A programban érintett részvénymennyiség összesen 800 ezer darab, a lehívási időszakot 2013-ig tolta ki a mostani döntés.

Reálisabb opciós program a Nyomdánál

Az Állami Nyomda 54,55 forint osztalékot fizet május végétől, a menedzsment opciós programjának lehívási árfolyamai jelentősen csökkentek.

Siralmas nyugdíjhozamok

Az előző évben a nyugdíjpénztári tagok több pénzt veszíthettek, mint amennyit megtakarítottak - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tegnap közzétett adataiból. Az összes magánnyugdíjpénztárnál a vagyon a -20 százalékos hozam következtében mintegy 410 milliárd forinttal csökkent. Mint a felügyeletnél hangsúlyozták: a világ számos pontján negatív nyugdíjpénztári hozamok mutatkoznak 2008-ban (az íreknél ez közel -35 százalék, míg a szlovákoknál "mindössze" -6,7 százalék volt). Erdős Mihály, a PSZÁF főigazgató-helyettese többször kiemelte azt is, hogy ez csak "virtuális" veszteség, ha a pénz- és tőkepiac magához tér, akkor eltűnhetnek a mínuszok. A számok valóban az eszközök értékelését tükrözik, elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a pénztárak az általuk megszabott benchmarkot (a befektetések összetételét tükröző referenciahozamot) is rendre alulmúlták. Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy a pénztárak vagyonkezelői forgatják a pénzt, vagyis általában nem tartanak lejáratig (vagy éveken keresztül) értékpapírokat, így az, hogy a válságot végül is mennyire tudták átvészelni a kasszák, esetleg csak évek múlva derül ki. A magánnyugdíjpénztárak közül az elmúlt tíz évben nem éri el a fél tucatot azoknak a kasszáknak a száma, amelyeknél a tagok pénze nem értéktelenedett el, vagyis az elért hozam meghaladta az inflációt. Az önkéntes kasszáknál sokkal jobb az arány, hiszen 33 pénztár, sőt helyenként pénztáranként több portfólió is reálhozamot biztosított. Az előző években tapasztaltnál jóval nagyobb a hozamok közötti szórás. Ez pedig nyilvánvalóan jó lehetőséget ad majd az ügynököknek arra, hogy váltásra beszéljék rá a tagokat. A felügyelet - tudtuk meg a tegnapi tájékoztatón - elkészítette az ügynökökkel kapcsolatos vizsgálati anyagot. A hazai és a nemzetközi szabályozást és a gyakorlatot áttekintve úgy látják, hogy a pénztári terület még a kedvezőbbek közé tartozik. Ezzel együtt a PSZÁF alighanem itt is javasol majd új szabályokat.

PwC: nem hoz adócsökkenést a Gyurcsány-csomag

Az adóreform átcsoportosítást jelent, a teljes adóterhet lényegében nem érinti.

Ferenczi és Tsai: "plastic fantastic"

Értékesítéssel egybekötött kortárs magyar tárlat látható "plastic fantastic" címmel február 24-ig az év végén nyílt Ferenczi és Tsai aukciósházban, ez egyszersmind a galéria első időszaki művészeti bemutatója. Már a megnyitó utáni napon elkelt Borsos-Lőrinc Lilla két képe - mondta el lapunknak a kiállítás kurátora, Nádudvari Noémi -, egy véletlenül odakerült osztrák műgyűjtő vitte őket magával, annyira megtetszettek neki a fiatal festőnő művei. Elkelt munkák konkrét áráról máshol sem szokás beszélni, de a tárlat árlistájáról tudható, hogy 30 ezertől 2,5 millió forintig terjed. Előbbire Verebics Ági fekete-fehér fóliaképei szolgálnak példaként, utóbbira pedig Erdős Gábor Mi, mindannyian című egész falat betöltő installációja: a negyven egyforma méretű, fekete-fehér fotográfia a holokauszt témáját dolgozza fel, babafejekkel illusztrálva az áldozatok látszólagos egyformaságát, illetve összetéveszthetetlen egyéniségét. A kirakatban áll Ravasz András ember nagyságú felfújható, hófehér műanyag bábuja: az első pillantásra a Michelin-szimbólumra emlékeztető figura lakásdísznek is beillik, ha valakinek megér félmilliót - térelválasztóként vagy függönyként mellé kerülhet Födő Gábor áttetsző, elhízott karikatúrafigurákkal díszített műanyag fóliája. Bozsó András fél négyzetméteres színes fotóin női bábut kombinál valódi férfiakkal és játék autókkal, jellegzetes hétköznapi szituációkban (képünkön). Follárd Barbara - keresztnevéhez illően - Barbie babapárost öltöztet legújabb divatú nyári ruhába és szandálba, fekete-fehér kontrasztokban tartva, áttetsző dobozba zárva, üvegkoporsóban álmodozó modern mesehősökként.

Magyar akadémikus piktúra a Dorotheumnál

Holnap tartják az idei első nagyobb aukciót a Dorotheum bécsi palotájában, amelyen a XIX. századi festészet 262 tétele kerül kalapács alá, ebből tucatnyi hazai vonatkozású. Ezúttal ráadásul a katalógus borítójára is magyar festmény került: Lotz Károly vászna, a belül dupla oldalon reprodukált Ménesitatás a pusztán a 18-25 ezer eurós sávban kezdi a licitet. A telcsi születésű, majd Bécsben élő Hamza János képén egy rá jellemző rokokó ruhás csoport látható A kastély könyvtárában címmel, 8-12 ezer eurós becsértéken. A felkapott budapesti arcképfestőként ismertté vált Borsos Józseftől két összetartozó portré szerezhető meg, egyenként 7-10 ezer euróért; ezeken feltehetőleg a Kiss bankárházaspárt örökítette meg, Sophie leányuk ovális arcképét pedig 2-3 ezer euró között kínálják. Munkácsy Mihály Siralomházának két főalakját másolta le egy ismeretlen követője, a Bocsánatkérés címet viselő tanulmányért 3000-3500 eurót várnak. Az osztrák arisztokrata katonatisztből alföldi festővé vált August von Pettenkofentől ezúttal egy cigányfiú fejéről készült vázlat szerezhető meg a 2400-2800 eurós sávban, de van Menyecske a búzatábla szélén is Zorkóczy Gyulától, 2000-2300 euróért, a szokásos téli erdő Neogrády Lászlótól 1800-2400 euróért vagy Holdas éj a vízparton Zeller Mihálytól, 1800-2000 euró közti sávban indítva.

Nagyon lopják az erdőket

Évente százhektárnyi erdőt lopnak el, nem csak tűzifának viszik a kivágott fát.

Évente százhektárnyi erdőt lopnak el

Évek óta ezres nagyságrendű a falopások száma: az állami és magánerdőkből eltulajdonított fa mennyisége pedig jelentősen meghaladja a 20 ezer köbmétert. Az erdészeti hatóságok számítása szerint az ismertté vált illegális fakitermelés miatt évente mintegy százhektárnyi terület tarvágásával egyenértékű állomány tűnik el. A lopások azonban - mivel mostanában már ritkább a valódi tarvágás, sokszor szálanként "ritkítják" az erdőket - legkevesebb tízszer ekkora területet érintenek. Újraerdősíteni az érintett redukált terület felén kell, ennek költsége hektáronként fél-egymillió forint között mozog. Az elmúlt évben gyakorlatilag nem változott az erdészeti hatóságoknál bejelentett falopások mértéke 2007-hez képest, ugyanakkor az elzártabb magánerdőkben vagy az erdőgazdálkodóval nem rendelkező erdőkben esett károkról nem is mindig szerez tudomást a tulajdonos vagy a hatóság. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MSZH) erdészeti igazgatóságának tájékoztatása szerint a tavaly ismertté vált esetekben tűzifaértéken számolva az ellopott faanyag értéke közel félmilliárd forint. A faanyag értékén felüli járulékos károkat - mint a kieső fanövendék, az újraerdősítés költsége, az erdő talajában, a természetben esett károk - értékét is hozzá kell számolni a valós érték megállapításához. Ezzel a kár megtöbbszöröződik - különösen akkor, ha védett területeket, nemzeti parkokat gyérítenek a tolvajok. Az MSZH szerint főleg a nyugati országrészben egyre gyakoribb, hogy értékesebb fafajtákat - cseresznye, tölgy - lopnak, amelyeket nem tűzifaként, hanem fűrészrönkként értékesítenek. Felfutóban van a ritka fenyőfajtákról való díszítőgallygyűjtés is - ám ehhez sokszor az egész fát kivágják. A lopások Észak-Magyarországon a leggyakoribbak - jellemző a szociális indíttatás, de egyre többször bukkannak üzletszerű tevékenység jeleire az erdészek. A hatóság szerint bár csökken a felderített esetek száma, a tényleges mérték nem változik. A probléma súlyát jelzi, hogy az új, jelenleg a parlament előtt lévő erdőtörvény már erdővédelmi szakszolgálat létrehozásáról is rendelkezik - ám a törvény elfogadásáig nem lehet tudni, hogy az erdőőrök mekkora létszámmal és költségvetéssel dolgozhatnak majd.

Átmeneti adókönnyítést javasol a PwC a kormánynak

Ha már nincs elegendő mozgástér az átfogó adóátalakításra, legalább egy átmeneti intézkedést kellene elfogadni a magyarországi vállalkozói szféra megtámogatására - mondta Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. ű