Idén januárban átlagosan 7,9%-kal nőttek a fogyasztói árak, februárra 8% fölötti mértéket prognosztizálnak, és az orosz-ukrán konfliktus tovább ronthatja a helyzetet. A Magyar Nemzeti Bank csak 2023 után várja, hogy az infláció mértéke ismét az egészségesnek tartott 3%-ra mérséklődjön.
Kérdés, hogy ez a szint mennyire veszélyes, és tartanunk kell-e tovább emelkedő inflációtól? Hogyan tudjuk elkerülni megtakarításaink értékének csökkenését? Cikkünkben bemutatjuk a hazai legextrémebb példát, és választ adunk a fenti kérdésekre.
Tizenötszörös áremelkedés egy nap alatt
Bár a jelenlegi pénzromlás sokunkban félelmeket ébreszt, valójában eltörpül ahhoz képest, amit nagyszüleink éltek át néhány évtizeddel ezelőtt. Magyarország 1945-46-ban hiperinflációs rekorddal írta be magát a világgazdaság történetébe. Az akkori pénzem, a pengő értéke 24 óra leforgása alatt átlagosan 1500 százalékkal romlott, azaz a tizenötszörösére drágultak az árak a rekordot jelentő időszakban.
Ezekben a sötét napokban talicskában vitték haza a fizetésüket az állampolgárok, majd néhány órával később alig tudtak belőle valamit vásárolni. A világ legnagyobb címlete azóta is a mi százmilliós bilpengőnk.
Egészen 1946 augusztus 1-ig tartott ez, amikor az új fizetőeszköz, a forint bevezetése vetett véget a tarthatatlan helyzetnek. Elkezdődött a gazdasági konszolidáció időszaka, szigorú költségvetés-felügyelettel, és javuló gazdasági környezettel támogatva. Egy forint ekkor 400.000 kvadrillió pengőt ért.
A példátlan pénzromláshoz azonban nem mindennapi körülmények vezettek. A második világháború végén országunk gyárait lebombázták, a termőföldeket feldúlták, és nem volt munkaerő. Az sem tett jót a gazdaságnak, hogy a háború után a szovjeteknek jóvátételt kellett fizetnünk, miközben a termelésünk leállt. Így aztán az állam pénznyomtatással akarta megoldani a helyzetet, ami végül hiperinflációs katasztrófához vezetett.
Lassan ölő méreg
A fenti példából kiolvasható – és az összes eddigi hiperinflációs eset is azt mutatja –, hogy a súlyos mértékű pénzromlást mindig gazdasági-politikai instabilitás előzte meg. Fellélegezhetünk tehát, hiszen hazánkban jelenleg ettől nem kell tartanunk. Az előrejelzések szerint számíthatunk rá, hogy a helyzet stabilizálódni fog az ideálisnak tartott, 3% körüli szintre.
Pénzügyi szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az igazi probléma nem a jelenlegihez hasonló kilengésekben, hanem az infláció hosszú távú hatásában keresendő. A pénzromlás ugyanis olyan, mint a lassan ölő méreg. Szinte észrevétlenül fejti ki hatását, a végeredmény azonban drasztikus.
Gondoljunk csak egy nagyon egyszerű példára: 1 kg kenyér ára 1990-ben még csak 20 forint volt. Ha ezt a 20 forintot akkor zsebre tesszük azzal a céllal, hogy majd 2022-ben vásároljunk belőle kenyeret, komoly csalódás ért volna minket. És ugyanezt teszi az infláció a komolyabb megtakarításokkal is.
Ha tehát például gyermekünk első lakására, vagy nyugdíjas éveinkre szeretnénk félretenni, az inflációt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A jó hír, hogy mára számos lehetőség áll rendelkezésünkre, amelyek segítségével meg tudjuk őrizni pénzünk értékét, sőt fialtatni is tudjuk azt.
Van megoldás a pénzromlás ellen
A legrosszabb, amit ebben a gazdasági környezetben tehetünk, ha a pénzünket bankbetétben vagy készpénzben tartjuk, hiszen így nem védjük meg az inflációtól. De mégis mit tehetünk, ha nem értünk a befektetésekhez?
Az inflációt legjobban az erre a célra létrehozott pénzügyi termékekkel tudjuk kivédeni. Mára szerencsére számos lehetőség áll a rendelkezésünkre, ha hosszú távon szeretnénk félretenni, megtakarítani. Ilyenek például a megtakarításos életbiztosítások, amelyek segítségével nem csak gyűjthetünk céljainkra, hanem hozamokat is termelnek.
Amennyiben pedig nem vagyunk pénzügyekben járatosak, érdemes szakértők segítségét kérni a legjobb konstrukció kiválasztása érdekében. Jó tudni, hogy független pénzügyi cégek szakemberei díjmentes tanácsadást is vállalnak. Ismerjük tehát fel az infláció valódi árnyoldalát, és előzzük meg vagyonunk értékvesztését, mielőtt késő lenne.