A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Az után határoztak így, hogy néhány nappal elhalasztották a döntést, mert a bukaresti alkotmánybíróság elutasította a kormány tervét a nyugdíjak 15 százalékos csökkentésére, ezzel lehetetlenné téve a költségvetési hiánynak az IMF által elvárt mértékű csökkentését. A román kormány az emiatt kieső összeget azzal pótolta, hogy 5 százalékkal, 24 százalékra emelte az általános forgalmi adót.
Az IMF indoklása szerint a román kormány ambiciózus kiigazító döntéseket hozott a költségvetés helyzetének gyöngülése ellen és a büdzsé fenntartható javítása érdekében. A valutaalap úgy véli, hogy a kiadások csökkentésének és az adóbevételek növelésének költségvetési egyensúlyba hozása segíteni fog ezek szociális hatásainak enyhítésében. Külön kiemelték a közalkalmazotti bérek túlzott növelése eddigi folyamatának visszafordítását - ezeket 25 százalékkal csökkentik.
A román gazdaság két évtizede legsúlyosabb recessziójába süllyedt, és - mint Sebastian Vladescu pénzügyminiszter közölte - idén várhatóan minimum 1 százalékkal csökkenni fog a GDP az áfa emelése és a bérek csökkentése miatt. Ez a tavalyi rekord, a 7,1 százalékos GDP-szűküléshez képest jó eredménynek látszik, de kétszerese a korábban az IMF és a román kormány által várt 0,5 százaléknak. Emellett a miniszter figyelmeztetett, hogy az adók növekedése miatt számítani kell a korábban várt 3,7 százalékosnál magasabb inflációra és a lej árfolyamának változására is. Ez utóbbi egyelőre pozitív irányba fordult - az IMF-hitelrészlet átutalásának bejelentésére a lej 1,2 százalékkal, 4,2891-re erősödött az euróval szemben, a legtöbbel 2009 májusa óta, s ezzel a nap legsikeresebb valutája lett.
Egy másik, bajban levő országot is kisegít az IMF - szakértői megállapodtak Ukrajnával, hogy 14,9 milliárd dolláros, két és fél éves készenléti hitelt nyújtanak Kijevnek. Ennek feltétele, hogy az ukránok még az idén a GDP 5,5, jövőre pedig 3,5 százalékára szorítsák le a költségvetés hiányát, erősítsék meg a jegybank függetlenségét és biztosítsák megfelelő kapitalizációját, hajtsák végre az energiaszektor szerkezetátalakítását és a mindezeket biztosító reformokat. Ezek közé tartozik, hogy a büdzsé biztosítson pótlólagos forrásokat a társadalom legszegényebb szegmensének védelmére.
Ezt ugyanakkor jelentősen megnehezíti, hogy mint az IMF is elismeri, a hiánycsökkentést csak népszerűtlen intézkedéssekkel lehet elérni, így a közüzemi díjak emelésével, a nyugdíjak csökkentésével és a nyugdíjkorhatár fölemelésével.
Az IMF tavaly felfüggesztette az Ukrajnának szánt 16,4 milliárd dolláros hitelcsomag folyósítását, mert az akkori államfő, Viktor Juscsenko nem volt hajlandó költségvetési megszorításokat bevezetni.
Az után határoztak így, hogy néhány nappal elhalasztották a döntést, mert a bukaresti alkotmánybíróság elutasította a kormány tervét a nyugdíjak 15 százalékos csökkentésére, ezzel lehetetlenné téve a költségvetési hiánynak az IMF által elvárt mértékű csökkentését. A román kormány az emiatt kieső összeget azzal pótolta, hogy 5 százalékkal, 24 százalékra emelte az általános forgalmi adót.
Az IMF indoklása szerint a román kormány ambiciózus kiigazító döntéseket hozott a költségvetés helyzetének gyöngülése ellen és a büdzsé fenntartható javítása érdekében. A valutaalap úgy véli, hogy a kiadások csökkentésének és az adóbevételek növelésének költségvetési egyensúlyba hozása segíteni fog ezek szociális hatásainak enyhítésében. Külön kiemelték a közalkalmazotti bérek túlzott növelése eddigi folyamatának visszafordítását - ezeket 25 százalékkal csökkentik.
A román gazdaság két évtizede legsúlyosabb recessziójába süllyedt, és - mint Sebastian Vladescu pénzügyminiszter közölte - idén várhatóan minimum 1 százalékkal csökkenni fog a GDP az áfa emelése és a bérek csökkentése miatt. Ez a tavalyi rekord, a 7,1 százalékos GDP-szűküléshez képest jó eredménynek látszik, de kétszerese a korábban az IMF és a román kormány által várt 0,5 százaléknak. Emellett a miniszter figyelmeztetett, hogy az adók növekedése miatt számítani kell a korábban várt 3,7 százalékosnál magasabb inflációra és a lej árfolyamának változására is. Ez utóbbi egyelőre pozitív irányba fordult - az IMF-hitelrészlet átutalásának bejelentésére a lej 1,2 százalékkal, 4,2891-re erősödött az euróval szemben, a legtöbbel 2009 májusa óta, s ezzel a nap legsikeresebb valutája lett.
Egy másik, bajban levő országot is kisegít az IMF - szakértői megállapodtak Ukrajnával, hogy 14,9 milliárd dolláros, két és fél éves készenléti hitelt nyújtanak Kijevnek. Ennek feltétele, hogy az ukránok még az idén a GDP 5,5, jövőre pedig 3,5 százalékára szorítsák le a költségvetés hiányát, erősítsék meg a jegybank függetlenségét és biztosítsák megfelelő kapitalizációját, hajtsák végre az energiaszektor szerkezetátalakítását és a mindezeket biztosító reformokat. Ezek közé tartozik, hogy a büdzsé biztosítson pótlólagos forrásokat a társadalom legszegényebb szegmensének védelmére.
Ezt ugyanakkor jelentősen megnehezíti, hogy mint az IMF is elismeri, a hiánycsökkentést csak népszerűtlen intézkedéssekkel lehet elérni, így a közüzemi díjak emelésével, a nyugdíjak csökkentésével és a nyugdíjkorhatár fölemelésével.
Az IMF tavaly felfüggesztette az Ukrajnának szánt 16,4 milliárd dolláros hitelcsomag folyósítását, mert az akkori államfő, Viktor Juscsenko nem volt hajlandó költségvetési megszorításokat bevezetni.
További részletek