Teljes mellszélességgel a vásárlók mellé állt az ausztrál kormány, amely július 1-től korlátozni fogja, hogy mennyivel emelhetik a kiskereskedelmi hálózatok az általuk forgalmazott élelmiszerek árát.

A Bloomberg beszámolója szerint 2026 nyarának közepétől tilos lesz a beszerzési költségekhez képest túl magas árakat alkalmazni, azaz a tisztes árrésen túlmutató árképzésre nem lesz lehetőség.

Nem túl valószínű, hogy a törvény beterjesztői, Jim Charmers pénzügyminiszter és Andrew Leigh versenyügyi miniszterhelyettes ismerné a magyar árrésstop intézményt, vagy akár Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, de a két rendszer közt feltűnő a hasonlatosság. 

A tervezett szankciók viszont az ausztrál modellben lennének szigorúbbak: az a kiskereskedelmi hálózat, amely túl magas árrést alkalmaz, jogsértésenként 10 millió ausztrál dollár (2,1 milliárd forint) büntetést kaphat a nyakába. A javaslattevők másik elgondolása pedig az éves forgalom 10 százalékában állapítaná meg a bírságot.

Két szereplő viszi a piac kétharmadát

Ausztráliában sokak szerint már rég itt lett volna az ideje a szigorú fellépésnek, az élelmiszer-kiskereskedelem ugyanis nagyon koncentrált, lényegében két cég (a Coles és a Woolworths) lefedi a piacot.

Az ország felügyeleti szerve többször jelezte, hogy a vezető kiskereskedelmi láncok az elmúlt évben folyamatosan növelték az átlagos árrésüket, különösen a márkázott csomagolt élelmiszerek és a háztartási cikkek árazása kirívó.

A Coles és a Woolworths valóban oligopol helyzetben vannak – kettejük piaci részesedése együtt több mint 66 százalék – elsőként férnek hozzá új kereskedelmi ingatlanokhoz, valamint a beszállítókkal szemben sem félnek kihasználni erőfölényüket. Ezek mind korlátozzák a versenyt és magasabb fogyasztói árakat eredményeznek. A 3. számú szereplő az ALDI Australia, becsült részesedése 9-11 százalék, amit a német tulajdonú diszkontlánc az alacsony áraival és saját márkás termékeivel szerzett meg magának viszonylag gyorsan.

A kormány más módon is fellépne a fogyasztók védelmében: szorgalmazzák az egységárakra vonatkozó szabályok megerősítését és fellépést a zsugorinfláció ellen (ez az a jelenség, amikor például az addig 100 grammos termék ugyanazon az áron 90 grammosra változik). 

A Coles szerint azonban a magasabb árak az energia-, üzemanyag-, valamint a beszerzési költségek emelkedésével magyarázhatók, állításuk szerint 100 dollár bevételen csak 2,43 dollár hasznuk keletkezik. Úgy vélik, a tervezett szabályozás kontra-produktív lesz és fölfelé fog nyomást gyakorolni az árakra.

A Woolworths az intézkedést azért is kritizálta, mert csak a két, egyébként ausztráliai tulajdonú kiskereskedelmi láncot érinti, a külföldiekre nem alkalmazzák az árrés-sapkát (a szabályozásban vélhetően nem a hálózatok tulajdonosi háttere játszott szerepet, hanem az átlagos fogyasztói árszint).

A magyar modell kiverte a biztosítékot

Mint ismert, csütörtökön az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy tartózkodjon az élelmiszerek és a háztartási cikkek értékesítésére vonatkozó árréskorlátozások alkalmazásától, mert az ellentétes az egységes piaccal.

A Bizottság érvelése szerint Magyarország olyan alacsony értékre korlátozta a termékek beszerzési és értékesítési ára közötti árrést, hogy az nem fedezi a vállalkozásoknak a termékek beszerzési költségein felül adódó költségeit, és emiatt a nem magyar kiskereskedők kénytelenek veszteségesen értékesíteni termékeiket. 

Magyarországnak két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyeket. 

Kapcsolódó