A régiónak nemzetközi támogatásra van szüksége annak érdekében, hogy elkerülje a fejlődés visszafordulását - mondta Thomas Mirow, az EBRD elnöke. A régió problémái mélyen keresztülhálózzák Európának ezt a részét, a megoldás pedig egy összehangolt válasz lehet a közösségi hatóságok részéről és a nemzetközi pénzintézetek részéről - idézte szavait a Wall Street Journal.

Az EBRD-t 1991-ben azzal a céllal hozták létre, hogy befektessen Kelet-Európában és az egykori Szovjetunióban, a piacgazdasággá való átalakulásukban segítendő őket. A bank figyelmeztetése aláhúzza a kelet-európai gazdasági feszültségekkel kapcsolatos növekvő félelmeket, miután a gazdaságok lassulnak/némelyikük csökken, a befektetők pedig óvatosak/tartózkodnak a régiótól, a hitelek pedig szigorodnak.

A lengyel központi bank szerdán 25 bázisponttal vágta vissza az alapkamatot, az S&P pedig ugyanaznap európai országtól rég nem látott szintre, CCC+ -ra minősítette le Ukrajna devizában fennálló adósságát. A hitelminősítő szerint kérdéses, hogy Kijev teljesíteni tudja-e a Nemzetközi Valutaalap hitelsegélyéért cserébe elvárt lépéseket, így a költségvetés kiegyensúlyozását. Mindez kétségessé teszi a 16,4 milliárd dolláros kölcsön következő részletének folyósítását is. Egy nappal korábban a lett adósságot minősítette le a Standard & Poor's.

A lépések ismét felhívják a figyelmet arra a veszélyre, aminek a külföldi hitelintézetek régiós egységei is ki vannak téve a hiteltörlesztés esetleges elakadása révén. Viktor Juscsenkó ukrán elnök szerdán azt mondta, hogy országának elég forrása van az adósságok törlesztésére, vitatva a bedőlés valószínűségét - jelentette az AP.

Már az EBRD is érzi a válság hatásait, amit mutat, hogy szerdán 602 millió eurós veszteséget jelentett a tavalyi évre, amire az 1998-as orosz válság óta nem volt példa. A veszteség zömét a bank 30 országban tartott részvénybefektetései okozták.

A kelet-európai gazdasági nehézségek a nyugat európai részvénypiacokra is nyomást gyakorolnak. Persze a fenyegetés kölcsönös, hiszen a régió nagyrészt a nyugati piacokra támaszkodik, amelyeknek visszaesése nagy részben okozója volt az egyébként jelentősebb fejlődési potenciállal rendelkező ex-szocialista országok gazdasági nehézségeinek.

Az eurózóna bankjainak Közép-Kelet-Európában mintegy 1300 milliárd dollárnyi hitelekkel kapcsolatos kintlévősége van a Nemzetközi Fizetések Bankjának (Bank for International Settlements; BIS) adatai szerint. A nyomást már Németország is érzi. A régióban az osztrák és német bankok a legnagyobb hitelezők; a befektetők aggályainak növekedését pedig jelzi, hogy a német adósságra vonatkozó cds-ek szerdán történelmi magasságokba emelkedtek.

A német félelmek Angela Merkel kancellár szavaiból is kiérződtek, aki "őszinte jelentést" vár az EU részéről a keleti országok állapotával kapcsolatban a március elsejei csúcson. A 27 tagú unió vezetői az első tavaszi napon Brüsszelben találkoznak, hogy megvitassák a protekcionizmussal kapcsolatos kérdéseket, és hogy megoldásokat találjanak az európai gazdasági válságra.

Néhány napja a G20 csoporthoz tartozó európai országok vezetői nagy egyetértésre jutottak abban, hogy a volt szocialista országok megsegítése céljából meg kell duplázni, azaz 500 milliárd dollárra kell emelni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) "háborús" támogatási keretét. Arról azonban a politikusok nem nyilatkoztak, honnan teremtenének forrást az új "Marshall-segélyhez". Korábban a Moody's értékelte a nyugati bankok kelet-európai kockázatait; a hitelminősítő szerint a pénzintézeteket keleti leányvállalataik húzzák le. Pár hete pedig olyan nagy régiós szereplők, mint az Erste, a Raiffeisen és az Unicredit sürgetett valamilyen közös segítséget a nemzetközi szervezetk részéről a térség számára.

Minden esetre az utóbbi időben a bankok részéről kis túlzással több szó esik a kelet-európai veszélyekről, mint évek alatt arról, hogy az elmúlt két évtizedben milyen hatalmas profitokat realizáltak a régióban a viszonylag olcsón igen nagy piachoz jutó nyugat-európai pénzintézetek.