Kína az elmúlt másfél évben elvette az USA-tól a zöldenergia-beruházások lengvonzóbb országának járó megtisztelő címet: kedvezőbb szabályozási környezetet és jobb finanszírozási lehetőségeket nyújt az ágazatnak, mint nagy versenytársa, előnyösebb feltételekkel teszi lehetővé az alternatív energiatermelők csatlakozását az elektromos hálózatra és alaposabban adóztatja a szén-dioxid-kibocsátást - derül ki az Ernst & Young felméréséből.
A CNN Money ezt több ténnyel is alátámasztja: például Sanghaj partjaitól öt mérföldre befejezték az első kínai tengeri szélerőműpark építését, miközben az USA-ban el sem kezdték az ilyenek telepítését. Peking bevezette az úgynevezett feed-in tarifát, amely elviselhető felárrá szelídítve szétteríti az alternatív energia magasabb költségét az energiaszolgáltatókon és a fogyasztókon, míg az amerikai törvényhozás csak az évente megújítandó adókedvezményekig jutott el, amelyek bizonytalanná teszik a befektetői környezetet.
A kínai alternatívenergia-projektek összesen 35 milliárd dollár magántőke-befektetést vonzottak 2009-ben, míg az amerikaiak csak 19 milliárdot, ráadásul a nyugati tőke is szívesebben ment az ázsiai országba, mint az USA-ba - derült ki a Bloomberg New Energy Finance piackutató cég adataiból.
A világ legnépesebb országának fölényét bizonyítja, hogy 2010-ben a világon eladott szélturbinák 39 százalékát gyártották Kínában, míg csupán 12 százalékát az Egyesült Államokban. A napelemek 43 százaléka került ki az előbbi, míg kilenc százaléka az utóbbi ország cégeinek futószalagjairól.
Mivel a zöldenergia-ipar - a gyártással, a berendezések felszerelésével és karbantartásával együtt - egyre nagyobb foglalkoztató, az ebben rejlő lehetőségeket is Kína használja ki jobban. Ezzel kapcsolatban csak amerikai adatot talált a CNN Money: eszerint az USA-ban 770 ezer embernek ad munkát az ágazat, de foglalkoztatása háromszor olyan gyorsan bővül, mint a GDP.
A CNN Money ezt több ténnyel is alátámasztja: például Sanghaj partjaitól öt mérföldre befejezték az első kínai tengeri szélerőműpark építését, miközben az USA-ban el sem kezdték az ilyenek telepítését. Peking bevezette az úgynevezett feed-in tarifát, amely elviselhető felárrá szelídítve szétteríti az alternatív energia magasabb költségét az energiaszolgáltatókon és a fogyasztókon, míg az amerikai törvényhozás csak az évente megújítandó adókedvezményekig jutott el, amelyek bizonytalanná teszik a befektetői környezetet.
A kínai alternatívenergia-projektek összesen 35 milliárd dollár magántőke-befektetést vonzottak 2009-ben, míg az amerikaiak csak 19 milliárdot, ráadásul a nyugati tőke is szívesebben ment az ázsiai országba, mint az USA-ba - derült ki a Bloomberg New Energy Finance piackutató cég adataiból.
A világ legnépesebb országának fölényét bizonyítja, hogy 2010-ben a világon eladott szélturbinák 39 százalékát gyártották Kínában, míg csupán 12 százalékát az Egyesült Államokban. A napelemek 43 százaléka került ki az előbbi, míg kilenc százaléka az utóbbi ország cégeinek futószalagjairól.
Mivel a zöldenergia-ipar - a gyártással, a berendezések felszerelésével és karbantartásával együtt - egyre nagyobb foglalkoztató, az ebben rejlő lehetőségeket is Kína használja ki jobban. Ezzel kapcsolatban csak amerikai adatot talált a CNN Money: eszerint az USA-ban 770 ezer embernek ad munkát az ágazat, de foglalkoztatása háromszor olyan gyorsan bővül, mint a GDP.
További részletek