Egy orosz kutatás szerint a fekete katonalégy lárváinak takarmányozási célú felhasználása jelentősen javíthatja a fürjtojások aminosav- és zsírsav-összetételét – a telítetlen zsírsavak növekvő aránya csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, míg a magasabb aminosav tartalomnak köszönhetően értékesebb fehérjeforrássá válik a tojomány.
Az állatorvosi kísérlet
A Kazanyi Állatorvosi Akadémia kutatócsoportja arra ösztönzi a takarmányipart, hogy vizsgálja meg a hús- és csontliszt, valamint az importált takarmány-adalékok kiváltását fekete katonalégy lárvákkal. A kísérletben három, egyenként 21 tojófürjet számláló csoport vett részt: az első hagyományos takarmányt kapott, a másodikhoz 3 százalék szárított lárvát, a harmadikhoz pedig 7 százalék lárvát kevertek.A két hónapos vizsgálat végén a tojások összetételét gázkromatográfiával elemezték. Az eredmények azt mutatták, hogy a lárvás kiegészítés jelentősen növelte a lizint (17 százalék), a metionint (16 százalék) és a triptofánt (21 százalék). A zsírsavak közül a linolsav szintje 25 százalékkal, a linolénsavé pedig 250 százalékkal haladta meg a kontrollcsoport értékeit.A szakértők szerint a fekete katonalégy tenyésztése a baromfiágazatban reális módja az importfüggőség mérséklésének, hiszen Oroszország jelenleg a takarmány-adalékanyagok 95 százalékát főként Kínából szerzi be.
Ez a környezetbarát alternatíva nemcsak az importhelyettesítés problémáját oldja meg, hanem növeli a fürjtojás tápértékét is – az esszenciális aminosavak tartalma akár 21 százalékkal is megnőtt
– idézi a kutatócsoport egyik tagját az Agroinform.
A lárvatermesztés ráadásul kevesebb erőforrást igényel, mint a hús- és csontliszt előállítása, és a rovarok a szerves hulladékot feldolgozva zárt termelési ciklust biztosítanak. A Kazanyi Állami Agráregyetem szerint a technológia várhatóan csirkéknél, kacsáknál és pulykáknál is alkalmazható lesz.