Tovább emelkedett az éves infláció a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 37 tagállamában - derül ki a szervezet legfrissebb, kedden publikált jelentéséből.

Amerikában még rosszabb a helyzet

A párizsi székhelyű szervezet adataiból kiderült, az energia- és az élelmiszerárak hatására az érintett országokban az összesített infláció a júliusban mért 4,2 százalékhoz képest augusztusban 4,3 százalékra ugrott. A tavaly december óta tartó emelkedő tendencia az euróövezetben is tapasztalható. Az éves infláció ugyanis augusztusban 3 százalékra gyorsult a júliusi 2,2 százalékról, ám a fogyasztókra mért negatív hatásai ellenére még mindig nem olyan súlyos, mint például az Amerikai Egyesült Államokban, ahol ez a szám már meghaladta az 5,3 százalékot. 

A OECD jelentéséből kiderül: 2008 szeptembere óta nem drágultak ilyen mértékben az energiaárak az övezetben, míg júliusban 17,4, addig augusztusban már több mint tízéves rekordot, 18 százalékot meghaladó drágulás ment végbe. Emellett meredek emelkedőn vannak az élelmiszerárak is: az OECD-országokban ugyanis 3,6 százalékra emelkedtek a júliusban mért 3,1 százalékhoz képest. Az energia- és az élelmiszerárakat nem számolva azonban az éves infláció a harmadik egymást követő hónapban is 3,1 százalékon stagnál.

Ahogy arról korábban a Napi.hu is beszámolt: az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) még pénteken kiadott előzetes adatai szerint éves összehasonlításban 3,4 százalékos volt az infláció. Elemzők azonban gyengébb ütemre számítottak az augusztusban mért 3 százalékos ugrás után. A legnagyobb gazdaságok közül Németországban 4,1 százalékkal, Franciaországban 2,7 százalékkal, Olaszországban 3 százalékkal, Spanyolországban pedig 4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves összevetésben.

Magyarország az élvonalban

Az OECD-övezeten belül Lengyelországban mérték a legtempósabb drágulást, itt ugyanis augusztusban 5,5 százalékos, míg Litvániában 5,3 és Észtországban 5 százalékos inflációt mutatott a statisztika.

Magyarország a maga 4,9 százalékos inflációjával több térségbeli országot "hagyott maga mögött", például Csehországot (4,1 százalék) Szlovákiát (3,8 százalék), Ausztriát (3,2 százalék) vagy éppen Szlovéniát (2,1 százalék). Az OECD tagállamaiban vizsgált adatok szerint a magyarországihoz hasonló nagymértékű áremelkedés ment végbe még Chilében (4,8 százalék), Mexikóban (5,6 százalék) és már említett Amerikai Egyesült Államokban (5,3 százalék). 

Szeptemberben ráadásul még durvábban megugorhatott a pénzromlás Magyarországon, hiszen csak az előző hónapban az üzemanyagárak éves összehasonlításban több mint 20 százalékkal nőttek. Emellett folytatódhatott az áremelkedés a járvány alatti korlátozások sújtotta ágazatokban, és némiképp gyorsulhatott az élelmiszerek drágulása is. A forint gyengülése is növelhette az inflációt, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptemberi inflációs jelentését csak pénteken teszi közzé.

Drágult a baromfi, de olcsóbb lett a sertés

Az élelmiszerárak emelkedését egyébként az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is alátámasztja. Augusztusi élelmiszerár-indexük alapján ugyanis augusztusban az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest közel 33 százalékos drágulást mértek, amihez elsősorban a cukor, a növényi olajok, valamint a gabonafélék áremelkedése vezetett.

Az FAO jelentése szerint a juh- és szarvasmarhafélék és a baromfi húsának árai nemzetközi viszonylatban emelkedtek, de a sertéshús árai a csökkenő kínai- és az európai felvásárlásoknak köszönhetően tovább enyhültek. Ugyanakkor drágább lett a napraforgó-, a pálma- és a repceolaj is - itt átlagosan 6,7 százalékos emelkedést rögzítettek augusztusban a júliusi árakhoz képest.

Az EKB nem számít tartós hatásra

Bár a legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy az utóbbi fél évben mért magas inflációs értékek átmeneti jellegűek, vita van arról, hogy az egyszeri árnyomások a másodkörös hatásokon keresztül mennyire épülhetnek be a tartós inflációba.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke pénteken úgy fogalmazott, hogy a magas inflációt okozó tényezők közül "sok" átmeneti. Várakozásai szerint e tényezők egy része a koronavírus-világjárvány után is fennmaradhat. Az EKB mindazonáltal továbbra is arra számít, hogy az áremelkedés üteme gyenge marad, és a következő években nem éri el a 2 százalékos célt.