Ha egy jelentkező megfelelő számú pontot gyűjt az úgynevezett esélykártyán, tartózkodási és munkavállalási engedélyt kaphat akkor is, ha még nincs munkaszerződése, vagyis lehetőséget szerezhet arra, hogy állást keressen és elhelyezkedhessen Németországban.

A képzettség, szakmai végzettség hiánya nem feltétlenül lenne kizáró ok, a munkaerőpiaci igények alapján akár szakképzetlen munkaerő is érkezhetne az úgynevezett harmadik országokból, azaz nem európai uniós tagállamokból.

Hubertus Heil munkaügyi miniszter a terveket ismertető kiemelte, hogy a szövetségi kormány minden lehetséges módon igyekszik enyhíteni a munkaerőhiányt, amely az 1960-as években született nemzedék nyugdíjba vonulásával egyre súlyosabb lesz.

Erősítik a munkavállalók képzésének, továbbképzésének és átképzésének intézményrendszerét, és segítik a nők és a fogyatékkal élők minél nagyobb arányú munkavállalását. Ez azonban nem lesz elég, ezért a külföldiek németországi munkavállalását is ösztönözni kell - mondta a szociáldemokrata politikus.

Könnyítenék a honosítás feltételeit is, a CDU tiltakozik

Az új szabályozás egy nagyobb szabású reform része, amely kiterjed a honosítás feltételeinek könnyítésére is. Ebben a legfontosabb új elem az, hogy nyolcról öt évre csökkentenék azt az időt, amelyet a német állampolgárság kérelmezése előtt el kell tölteni az országban adófizetőként, állami támogatás nélkül.

A tervek szerint a reformot alkotó jogszabály-javaslatokat még az idén a törvényhozás elé terjesztik. Több kérdésben még az SPD, a Zöldek és a liberálisok (FDP) alkotta koalícióban sincs egyetértés, a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU pedig teljes egészében elutasítja az állampolgárság megszerzésének javasolt új szabályait. A jobbközép pártszövetség szerint a túlságosan gyors honosítás miatt elenyészhet a társadalmi beilleszkedésre ösztönző erő, az illegális bevándorlás viszont erősödhet.