Tömegévek indulnak haza a megcsömörlött bevándorlók, a magyarok maradnának

Megfordulni látszik a trend az Egyesült Királyságban – míg korábban tömegesen települtek át egy jobb élet reményében Kelet-Európából, most valami egész más történik. Leginkább a lengyelek gondolják azt, hogy ideje hazatérni: a magas adók, a bűnözés és a magas megélhetési költségek egyre kevésbé jelentenek vonzerőt – de nemcsak nekik, hanem a briteknek sem. 

Egy költöztető cég 4000 százalékos növekedést tapasztal a megkeresések számában az elmúlt évben.

„Idén már több mint 1000 megkeresésünk volt a hazatérő lengyelek részéről – tavaly 24 volt” – mondta az egyik költöztető cég ügyvezetője a brit Expressnek. A kereslet olyan mértékben növekedett, hogy a vállalat újragondolja a teljes logisztikáját.

„Eddig általában havi két-három nehézgépjármű-fuvart csináltunk, de most már hetente két-három alkalommal jönnek-mennek a kamionok” – teszi hozzá.

A brit munkáspárti kormányzásnak mindenképpen komoly sara van abban, hogy sokak számára a bevándorló lét nem jelent már perspektívát. 

 - próbált magyarázatot találni a költöztető cég vezetője.

A lap rámutat, hogy Lengyelország gazdasága virágzik, az EU-csatlakozás óta a nominális GDP 237 százalékkal nőtt, olyan nagyvállalatokat vonz, mint a Google és a JP Morgan, amelyek az elmúlt évtizedben rendre bővítették működésüket az országban. A legtöbb megkeresés fiatal családoktól érkezik, akik közül sokan olyan vállalkozásokkal rendelkeznek, amelyeket „keményen sújt az itteni helyzet”. 

Tény, ami tény, Rachel Reeves, brit pénzügyminisztert komoly kihívás elé állítja az őszi költségvetés: vezető közgazdászok szerint csak adóemelésekkel vagy a legfőbb hitelfelvételi szabályok felülírásával tudja kezelni azt a 41,2 milliárd fontos költségvetési hiányt, amely a Munkáspárt korábbi visszakozásai, a magasabb hitelfelvétel és a lassú gazdasági növekedés eredménye.

A pénzügyminiszter rendkívül nehéz helyzetbe került, hiszen egyszerre kellene megfelelnie fiskális szabályainak, teljesítenie a kiadási vállalásokat, és betartania a választási ígéreteit Azonban a minisztériumokat sújtó korábbi megszorítások után mégis

az adóemelés tűnik valószínűbb megoldásnak.

Reeves egyre nagyobb nyomás alá kerül, hogy például vagyonadót vezessen be legalább a leggazdagabbakra. Már csak azért is, mert látható jelei vannak, hogy a munkásosztály kezd valódi haragot táplálni a Munkáspárt iránt és a feketeleves csak ősszel érkezik. 

Lelki állapotát nagyjából jól jelzi, hogy egy júliusi parlamenti vitában – pontosabban a Keir Starmer brit miniszterelnökhöz intézett parlamenti kérdések közben kis híján elsírta magát.

Habár a kormányfő megvédte őt és cáfolta a feltételezett bizalmi válásgot közte és a minisztere között, a brit államkötvényeknél

olyan eladási hullám indult a könnycseppek napján, amit legutóbb három éve, 2022. október 10-én lehetett látni.

A közgazdászok szerint a pénzügyminiszter jó úton halad afelé is, hogy megszegje saját szabályait az állami hitelfelvételre vonatkozóan, hacsak nem talál milliárdokat a közszolgáltatásokra fordított és az adóbevételekből származó összeg közötti különbség pótlására. A kormány épp ezért fontolgatja az illeték és más ingatlanadók felülvizsgálatát – sőt, még az is lehet, hogy meg kell szegnie azt az ígéretét, miszerint nem emeli a jövedelemadót, az áfát vagy a társadalombiztosítási járulékokat.

A pénzügyminiszter a brit gazdaság állapotáról szóló legutóbbi nyilatkozatában elismerte, hogy brit a családok „már minden fillért átgondolnak, hogy megéljenek”, és hogy többet kell tenni annak érdekében, hogy a dolgozó emberek „előre jussanak az életben.” 

– mondja a költöztető vállalkozó, majd úgy folytatja:

„A Lengyelországból érkező bevándorlók képzett emberek. Aggódom, hogy elveszítjük őket.”

A cég adatai a más országokba irányuló költözések növekedését is mutatják. 2018 óta a megkeresések száma évente 54,78 százalékkal nőtt az Egyesült Arab Emírségek, 33 százalékkal az Egyesült Államok, 28 százalékkal Kanada, 19 százalékkal Ausztrália és majd 16 százalékkal Új-Zéland felé.

Ez tartja még ott a magyarokat

A Brexit hatásai, a megélhetési költségek drasztikus emelkedése, a munkaerőpiaci bizonytalanságok és az infláció mind olyan tényezők, amelyek sokakat elgondolkodtattak a hazaköltözés lehetőségéről a kinti magyarok körében is.

Ám valamiért mégis úgy döntenek úgy, hogy maradnak. 

A hungliaonline.com szerint bár az angliai élet költségei valóban megugrottak, a legtöbben mégis úgy érzik, hogy a helyi fizetések még mindig nagyobb anyagi biztonságot nyújtanak, mint amit Magyarországon jelenleg elérhetnének. A minimálbér is lényegesen magasabb – egy átlagos heti fizetésből meg lehet oldani a lakhatást, étkezést, közlekedést, és maradhat valamennyi megtakarításra vagy hazautazásra is.

Ezen felül az Egyesült Királyságban számos olyan lehetőség elérhető, amely Magyarországon csak korlátozottan vagy egyáltalán nem: magasabb színvonalú egészségügyi szolgáltatások, változatos munkahelyek, korszerű oktatási rendszerek és persze sokaknak bejön a multikulturális környezet is.

Sok magyar család különösen a gyerekeik jövőjét látja biztosítottnak az angol iskolákban, ahol a nyelvtudás, a szociális készségek és a nemzetközi gondolkodás alapvető részei a mindennapoknak.

Arra is rámutatnak, hogy bár a brit gazdaságot is érintik válságok, az állami támogatási rendszerek – például a munkanélküli segély, lakhatási támogatás, gyermeknevelési kedvezmények – sok esetben átláthatóbbak és gyorsabban igénybe vehetők, mint Magyarországon.

A legtöbben úgy érzik, hogy itt nagyobb eséllyel tudják kezelni a váratlan élethelyzeteket.

Sokan nem mondtak le arról, hogy egyszer hazatérnek - hiányzik a család, a barátok, a megszokott környezet. De amíg Magyarországon a bérek, az egészségügy vagy az általános életminőség nem közelíti meg a brit szintet, addig a legtöbben inkább maradnak. A jelenlegi körülmények között az Egyesült Királyságban sokkal inkább látják biztosítottnak a megélhetést és a fejlődés lehetőségét – bármilyen kihívásokkal is járjon ez az út.