A kutatást az osztrák külügyminisztériumon belül működő integrációs alap, és a Bécsi Egyetem családkutatással foglalkozó intézete közösen végezte. Azt vizsgálták, hogy az országba betelepülő külföldiek 2013 és 2020 között mennyi adót és járulékot fizetnek be közvetlenül a költségvetésbe, illetve mennyit kapnak onnan különböző juttatások formájában. A közvetett gazdasági hatásokkal tehát nem számol a tanulmány - olvasható a lapban.
Az találták, hogy gazdasági értelemben az ország jobban jár egy nyugat-európai bevándorlóval, mint egy kelet-európaival, az unión kívülről érkezőknél pedig a menedékkérők esetében a humanitárius, és nem a gazdasági szempontoknak kell érvényesülniük. Vagyis rájuk természetesen költeni kell.
Kapcsolódó
A számok és arányok mögött a legfontosabb tényezőnek a munkaerőpiaci beilleszkedést nevezik meg. Mivel munkalehetőség van az országban, a nettó eredmény elsősorban attól függ, hogy a bevándorló vagy menekült mennyire sikeresen és gyorsan tud beilleszkedni a munkaerőpiacra.
A részletes számadatok a G7 portálon olvashatók.
A kép forrása: Pixabay.
Legolvasottabb
Visszanyalt a fagyi: újabb devizahiteles nyert pert, megkopasztja a bankot a győztes ügyfél
Perceken múlt az újabb merénylet? Jelöletlen rendőrautók gázolták el a Bondi Beachre tartó férfiakat – Videó
Komolyan megsérült Fico különgépe, amely Brüsszelbe szállította a szlovák kormányfőt
Megvan a NASA legújabb vezetője, el sem hiszi, honnan jött
Csalókat csalt csapdába a nyugdíjas férfi
Tabudöntés jöhet az EU-ban: megszavazhatják az orosz vagyon felhasználását
Vége a jó időknek? Látványosan esik az állampapírok hozama
Összeomlás szélén egy kulcságazat: 63 ezer munkahely forog kockán
A hivatal szerint tízezrek, a valóságban százezrek hagyják el az országot