A központi bank két lépcsőben, január 15-től, illetve január 25-től, száz bázisponttal vágja vissza a kötelező tartalékolási rátát, a nagybankok esetében 13,5 százalékra, a kis- és közepes méretű pénzintézetek esetében pedig 11,5 százalékra. Becslések szerint az intézkedés mintegy 116 milliárd dollárt szabadít fel a tőkepiacokon, ennyivel nőhet a bankok likviditása.

A kínai központi bank az elmúlt egy évet tekintve immár ötödik alkalommal csökkenti a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját, tavaly január óta ez a legnagyobb mértékű csökkentés, és az elemzői várakozások felső határával esett egybe - írja az MTI.

Kapcsolódó

A döntést néhány órával azután jelentették be, hogy Li Ko-csiang kínai kormányfő az ország bank- és biztosítási felügyeletének vezetőivel pénteken tartott találkozóján a makrogazdasági politika kontraciklikus kiigazítását ígérte, jórészt megismételve korábbi fogadkozásait. A miniszterelnök kijelentette, hogy a gazdasági növekedés megtámogatásának érdekében adó- és illetékcsökkentéseket hajtanak végre, valamint tovább mérséklik a bankok kötelező tartalékrátáját.

A kínai gazdaságot a hazai kereslet lanyhulása mellett az amerikai-kínai vámháború kirobbanása is keményen sújtotta. A bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi harmadik negyedévben éves összevetésben 6,5 százalékkal bővült, ami 2009 első negyedéve óta a legrosszabb adat. A kínai vezetés mindazonáltal továbbra is arra számít, hogy az év egészében elérik a kitűzött 6,5 százalékos növekedést, ami 0,4 százalékponttal lenne alacsonyabb az előző évi 6,9 százaléknál.

Elemzői várakozások szerint 2019-ben tovább lassul a GDP-növekedés üteme. A Világbank 6,2 százalékot jósolt, ami a globális sztenderdek szerint robusztus növekedést jelent, ám a kínai gazdaságot tekintve az utóbbi közel 30 év leggyengébb üteme lenne. A kínai jegybank megítélése szerint a gazdasági növekedés továbbra is ésszerű határokon belül mozog, ezért folytatja a prudens monetáris politikát, nem tart szükségesnek masszív gazdaságélénkítő intézkedéseket.