Kadri Simson, az Európai Unió energiaügyi biztosa csütörtökön közölte, hogy tájékoztatta a norvég tisztviselőket a magas energiaárak kezelésére tervezett sürgősségi uniós intézkedésekről, köztük a földgáz árplafonjáról.

„Olyan megoldásokat kell találnunk, amelyek segítségével úgy tudjuk megnyugtatni a gázpiacot, hogy a fogyasztóink és a vállalkozásaink továbbra is működhessenek, és ne veszítsék el az egyenlő versenyfeltételeket más világpiaci régiókkal szemben” – mondta Simson egy csütörtöki sajtótájékoztatón a Reuters szerint.

Az uniós energiaügyi miniszterek ezen a héten javaslatokat vitattak meg az ukrajnai háború és az orosz szállítások csökkenése miatt az egekbe szökött gázárak megfékezésére és esetleges korlátozására. Ebből a két legéletképesebb megoldás egy dinamikus ársapka, amely a spotpiacokon a szélsőséges áremelkedéseket segítene kivédeni, a másik pedig egy közös gázkereskedelmi platform kidolgozása, amely az LNG esetében új referenciaár-számítási mechanizmust jelentene.

Az orosz gázszállítások visszaesése után Norvégia vált az EU legfontosabb földgázszállítójává, amely az összes uniós import 25 százalékát adja. Tehát most Oslo kulcsfontosságú szereplője az egyenletnek, hogy bármelyik rendszerrel és ársapkazási mechanizmussal előrelépést lehessen elérni. Viszont Norvégia egyelőre nem bólintott rá az uniós javaslatokra.

„Még nem született döntés, és a munka folytatódik annak a kérdésnek a megválaszolásán, hogy az árplafon hogyan fogja biztosítani az ellátást – mondta Kadri Simon, miután találkozott Terje Aasland norvég olaj- és energiaügyi miniszterrel a Reuters szerint.

„Úgy gondolom, hogy a norvég kormány ..., nagyon világosan megfogalmazta, hogy ez a megoldás kereskedelmi keretek között fog helyet kapni, és ez továbbra is ez az üzenetünk. De úgy gondolom, hogy a párbeszéd fontos ebben a nehéz időszakban” – mondta Aasland ugyanezen a sajtótájékoztatón már kicsit konkrétabban jelezve, hogy Norvégia egyelőre nem támogatja a rendszert.

Simson azt is elmondta, hogy a Bizottság egy olyan közös gázvásárlási platform létrehozását tervezi, amely az EU gáztárolási kapacitásának legalább 15%-át lefedhetné.