Sokak álma, hogy saját otthonuk vagy éppen nyaralójuk legyen valamelyik mediterrán országban. Tovább van jó idő, a kemény tél ismeretlen fogalom, és van-e annál chillesebb, mint a saját teraszról szürcsölgetni a capuccinót vagy az aperolt és kézműves olívaolajba tunkolgatni a pane-t.
Kézenfekvő megoldásnak tűnhet Olaszország, ahol konkrétan ingyen - azaz jelképes egy euróért - hirdetnek házakat. Csak újítsa fel őket valaki, és persze használja.
Ez valami átverés, egyáltalán hogyan lehetséges ez?
Demográfiai probléma, az egyre inkább elnéptelenedő falvak arrafelé is súlyos problémát jelentenek - persze azért messze nem országosan. Aki ilyen lehetőségre vadászik, leginkább Trento, Szicília, Calabria és Abruzzo régiókban érdemes körülnézni. Fontos azonban tudni, hogy egy ház megvásárlása 1 euróért nem mindig olyan egyszerű menet, mint amilyennek látszik.
Elsőként persze érdemes felvenni a kapcsolatot azzal az önkormányzattal, amely ilyen házakat kínál. Nyilván azért érdemes egy pillantást vetni a térképre, hogy van-e mondjuk egy nagyobb város a környéken, lehetőleg repülőtérrel. Van-e tömegközlekedés, bevásárlási lehetőség, egészségügy szolgáltatás stb.
Ha nagyjából megvan a lehetséges álomotthon elsőként ki kell tölteni egy nyilvánvalóan olasz nyelvű igénylőlapot. Ezután be kell nyújtania egy helyi építésszel közösen kidolgozott felújítási tervet, és persze be kell szerezni az építési engedélyeket. Már jön is egy lehetséges buktató, ugyanis a legtöbb esetben a projektnek tükröznie kell az épület eredeti, történelmi megjelenését.
Szükséges feltétel, hogy az építési munkálatoknak egy meghatározott időn belül meg kell kezdődniük – az önkormányzattól függően ez 12 vagy 36 hónap lehet. Néhány településen kauciót is kell fizetni arra az esetre, ha a felújítások nem kezdődnek meg, ami
helyhatóságtól függően ez akár 5000 euró is lehet.
Az is gyakori, hogy a csábító egy eurós árcédula csak a kikiáltási ár, utána jön csak az árverés. Értelemszerű, hogy a legmagasabb ajánlatot tevő szerzi meg az ingatlant – és a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek nagyon magas árakat is elérhetnek. És egyáltalán nem biztos, hogy a licitháborút egy helyi viszonyokat nem feltétlenül ismerő külföldi nyeri meg.
Nagyon gyakran az 1 eurós házvásárlás feltétele az, hogy állandó jelleggel ott is kell élni. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan régiók, ahol majdani kiadási célra egyáltalán nem lehet ingatlant vásárolni. Az esetleges bérbeadásból származó profit sem biztos, hogy olyan magas lesz, mint amire a befektető első felindulásában számít -
az 1 eurós házak általában a nem éppen kényelmesen megközelíthető helyeken és nem az ország fő turisztikai régióiban találhatók.
További bökkenő, ami még a legoptimistábbakat is riasztja, az ilyen házak telek- és jelzálog-nyilvántartásával kapcsolatos, mondhatni olaszos problémák. Simán előfordulhat, hogy egy rég nem látott tulajdonos előkerül és előáll az esetleges igényeivel. Éppen ezért egy lehetőleg olaszul is beszélő jogi képviselő elengedhetetlen lesz az adásvételhez.
Ezek az olasz falusi ingatlanok - bármennyire is romantikusnak tűnnek az olívazöld zsalugátereikkel - egészen biztosan nem csak újraburkolásra meg festésre, hanem teljes felújításra vagy újjáépítésre szorulnak.
A költségek itt aztán nagyon gyorsan elszállhatnak. Ráadásul nem biztos, hogy egy ezermester férj a hobbiasztalos feleséggel elboldogul, ugyanis az 1 eurós házak adásvételi szerződéseiben általában szerepel az apróbetűs rész is, hogy a felújítást helyi, olasz cégeknek kell elvégezniük - hívja fel a figyelmet a Gratka.
Nagy kérdés, hogy megéri-e megvenni egy ilyen ingyen házat. Ha a vevő beszél olaszul, van ideje és pláne türelme, havonta egyszer el tud repülni Olaszországba, hogy felügyelje a mediterrán tempójú felújításokat, akkor lehet benne fantázia. Ám ha az ember munkája ezt egyáltalán nem engedi, nagy összegű hitelfelvétel az ára akkor kifejezetten rossz befektetésnek bizonyulhat.