A hatósági árak bevezetésével szemben az árrésstop a beszerzési ár és az eladási ár közötti rést korlátozza, ezáltal lehetőséget ad a kereskedőknek a termékek és a szolgáltatások további forgalmazására. Az árrés meghatározása úgy történik a kereskedelemben, hogy az eladási árból kivonják a beszerzési árat, és a különbséget elosztják az eladási árral, ha pedig ezt megszorozzák 100-al, akkor százalékos érték jön ki – írja cikkében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Az ehhez nagyon közel álló haszonkulcs az alapítvány szerint azt mutatja meg, hogy mennyi nyereséget, azaz hasznot tesz rá egy vállalkozás egy termék vagy szolgáltatás bekerülési, vagyis beszerzési és előállítási árára. Ez a százalékos arány kifejezi, hogy bekerülési árhoz képest mekkora nyereséget realizál a cég az eladási áron.

Kapcsolódó

Március 17-től kezdődően hazánkban a legalább 1 milliárd forintos éves bevétellel rendelkező kiskereskedelmi egységek esetében 10 százalékban korlátozzák 30 alapvető élelmiszer esetében az árrést. Ez azonban nem egyedülálló jelenség, még Európában sem.

Az alapítvány szerint Franciaországban 2018-ban Emmanuel Macron első elnöke ciklusa alatt az EGAlim szabályozás keretében legalább 10 százalékos haszonrátát határoztak meg az élelmiszerek esetében a kereskedők számára, emellett pedig az élelmiszer-termelők érdekeinek védelméért a bolti akciók mértékét is korlátozták; az eladott mennyiség maximum negyedét lehetett legfeljebb az eredeti ár harmadának elengedésével értékesíteni.

Izraelben 1956 óta 4-6 százalék közötti mértékben korlátozzák az olyan alapvető élelmiszerek haszonrátáját, mint a kenyér, a tej, a só, a vaj és a tojás.

Észak-Macedóniában 2024 végén 102 árucsoport esetében korlátozták a haszonrátát, így például a liszt, a tojás és az olaj esetében a profitráta nem haladhatja meg az 5 százalékot, például a húsfélék és a konzervezett ételek esetében a 10 százalékot, a higiéniai termékek, a zöldségek és a gyümölcsök esetében pedig a 15 százalékot.

Arra is van példa, hogy bizonyos szolgáltatás esetében korlátozzák a haszonrátát, Svájcban például az alapvető orvosi ellátást biztosító egészségbiztosítási rendszer, amelyen a pénzintézeteknek nem lehet hasznuk. De haszonráta-korlátozást vezettek be az elmúlt egy évtizedben Argentínában, Brazíliában, Pakisztánban és Indiában is a cikk szerint.

Csakugyan nagy az árrés, de nincs extra profit a rendszerben

Nem találtunk extra nyereséget a hazai élelmiszer-feldolgozó cégek mérlegeiben, és a magyarországi kiskereskedelmi hálózatok is öt százalék alatti profitot realizálnak. Az olcsóbb élelmiszerekhez stabilan erős forint és jóval alacsonyabb energiaárak kellenének.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.