A talajkímélő gazdálkodás aránya háromszorosára nőtt Magyarországon 2016 és 2023 között a KSH adatai szerint. Míg kilenc éve a szántóterületek 10 százalékán, addig 2023-ra már 32 százalékán alkalmazták ezeket a módszereket. Ezzel szemben a hagyományos, forgatásos művelés aránya 88 százalékról 64 százalékra csökkent.
A legelterjedtebb talajkímélő eljárások a direktvetés (no-till) és a csökkentett menetszámú (min-till) művelés, míg a sávos, bakhátas és mulcsos módszerek kevésbé elterjedtek.
Hatékonyság és fenntarthatóság
A fenntartható tápanyaggazdálkodás érdekében nőtt az állandó talajtakarás alkalmazása is, főként őszi vetésű növényekkel, ideiglenes takarónövényekkel és növénymaradványokkal. A fedetlen, vetetlen területek aránya csökkent – írja az Agroinform.
2023-ban a szabadföldi szántóterületeken alkalmazott talajtakarási módszerek közül továbbra is az őszi vetésű növényekkel történő takarás volt a legelterjedtebb, 47,3 százalékos aránnyal. 2016 és 2023 között
- az ideiglenes takarónövények aránya előbbi 2,5 százlakról 11,1 százalékra emelkedett,
- míg a növénymaradványokkal történő fedésé 7,4-ről 13,5 százalékra.
- Ugyanakkor jelentősen visszaszorult a megművelt, de fedetlen, vetetlen területek aránya – 2016-ban ezek még a területek 42,1%-át tették ki, 2023-ra ez 29,7%-ra csökkent.
Az uniós szintű összevetés jelenleg korlátozott, de 2016-ban Magyarország az egyik legnagyobb arányban használt hagyományos művelési módot az EU-ban. A jelenlegi trendek a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok felé mutatnak, amelyek nemcsak környezetileg, hanem gazdaságilag is előnyösebbek.