Az atomtörvénnyel kapcsolatos változtatásokat elsősorban a nukleáris létesítmények biztonsági keretrendszerével összefüggő, részben módosuló Euratom irányelveknek való megfelelés motiválta - derül ki a záró rendelkezésekből.

A törvény számos kiegészítést tesz az atomtörvény kapcsán. Így például új részlet, hogy az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő - felügyelői munkakörében - az atomenergia-felügyeleti szerv képzési rendje és az atomenergia-felügyeleti szerv főigazgatója által kijelölt vizsgabizottság előtt tett sikeres vizsga letétele után bízható meg önálló ellenőrzési és intézkedési tevékenység ellátásával.

Kapcsolódó

A módosítás talán legfontosabb pontja szerint a létesítés alatt álló nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló hatósági engedélyeit az atomenergiafelügyeleti szerv módosíthatja, míg korábban a törvény e vonatkozásban nem is utalt az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerepére. A korábbi megfogalmazás szerint "létesítés alatt álló nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló hatósági engedélyeitől eltérni csak jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel lehet." Fontos újdonság, hogy mindezt a folyamatban lévő hatósági eljárásokban és a megismételt eljárásokban - vagyis a Paksi Atomerőmű bővítése során is alkalmazni kell.

Ugyancsak teljesen új elem a hazai szabályozásban, hogy a vonatkozó "összeférhetetlenségi és együttalkalmazási tilalmak, valamint kizárási szabályok érvényesítését szolgáló további részletes eljárási szabályokat az atomenergia-felügyeleti szerv vezetője dolgozza ki, figyelemmel az atomenergia-ipar sajátosságaira is." A módosítás ezen túl szintén az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe utalja a  nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tárolók létesítmény szintű Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatának jóváhagyását is. Az ágazat kormányzati felügyeletét erősíti ugyanakkor, hogy a törvény a nukleáris létesítmények mellett a radioaktívhulladék-tárolókra is kiterjeszti azt a szabályozást, miszerint a jövőben "a tulajdonjogok megszerzéséhez és a használat bármilyen jogcímen való átengedéséhez a kormány előzetes, elvi hozzájárulása szükséges." - olvasható a portálon.