A magyar gazdaság alapjai továbbra is erősek: a foglalkoztatás és beruházások szintje magas, a külkereskedelmi mérleg többletet mutat, a tőkevonzó képesség kedvező – ugyanakkor a világgazdaságban uralkodó bizonytalanságok, energiaválság, geopolitikai feszültségek, inflációs hullámok komoly kihívást jelentenek – derül ki a Jelentés a magyar vállalkozásról 2025 című kutatásból, amelyet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) készített a hazai vállalkozások helyzetéről, kilátásairól és alkalmazkodási stratégiáiról.

A szerdán publikált kutatásból kiderül, a továbbra is magasnak tekinthető kamatszintek és energiaárak a vállalkozások működési költségeit magasan tartják. Az elmúlt év egyértelműen nehéz volt a vállalkozásoknak, de ez nem véletlen: a GDP-növekedés megtorpant, 2025 első felében gyakorlatilag stagnálás tapasztalható, és Magyarország felzárkózása az EU-átlaghoz lassult.

Biztató azonban, hogy a makrogazdasági egyensúly már javuló tendenciát mutat: a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg többletes, a költségvetési hiány mérséklődött, a magyar háztartások megtakarítási rátája pedig kétszerese a V4-átlagnak.

Az államadósság ugyan emelkedett, de a finanszírozás belső forrásokra támaszkodik, ami csökkenti a külső sérülékenységet. A vállalati hitelállomány stabil, és a cégek banki finanszírozása kevésbé szorult vissza, mint a régió többi országában. A beruházási ráta – bár csökkent – még mindig az uniós átlag felett van.

A vállalkozói szektorban a 2025-ös év „kitartás a viharban” időszakának tekinthető. A vállalatvezetők többsége óvatos, de optimista: míg rövid távon stagnálást vagy enyhe csökkenést várnak, középtávon a cégek kétharmada újra az árbevétele növekedésére számít. Az értékesítés és a nyereség 2024-hez képest sokaknál csökken idén, de a vállalkozások kétharmadának sikerült megőriznie ügyfélkörét. A legnagyobb nehézséget a költségek – különösen a bérek és energiaárak – növekedése, valamint a kereslet visszaesése jelentette.

A kutatás szerint a sikeres vállalkozások jellemzője a tudatos stratégia, az innováció, a vevőorientált szemlélet és a minőségi egyediség. A versenyt intenzíven érzékelő vállalatok gyakrabban fejlesztenek, hatékonyabban működnek, és gyakrabban vesznek igénybe banki forrásokat. Az erősebb piaci pozícióban lévő cégek – innovációval, termékminőséggel vagy hatékonysággal – gyakran elszakadnak a mezőnytől.

A finanszírozási elemzések azt mutatják, hogy a vállalkozások többsége elsősorban saját forrásból fedezi működését és fejlesztéseit. Az állami támogatások és alternatív források szerepe csekély, a növekedés fő motorja a belső erő maradt.

Ugyanakkor a nagyobb cégek, illetve a versenyintenzív ágazatok (mezőgazdaság, építőipar, kiskereskedelem, szállítás) aktívabbak a hitelfelvételben. A magas kamatok és a gazdasági bizonytalanság azonban visszafogják az új beruházásokat.

A jelentés azt a képet rajzolja fel, hogy a magyar vállalkozások gazdasági környezete 2025-ben kihívásokkal teli, de a szektor alapvetően stabil és alkalmazkodóképes. A cégek többsége nem vonul vissza, hanem újraépít és fejleszt, miközben megőrzi optimizmusát a jövő iránt. A versenyképesség fenntartásának kulcsa a tudás, az innováció és az értékteremtő, vevőcentrikus működés.

A tanulmány egyben felhívás is a gazdaságpolitika irányítói számára: a vállalkozások belső erejét kiegészítő, célzott intézkedések és pénzügyi ösztönzők nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a magyar gazdaság visszatérhessen a dinamikus növekedési pályára.

A kutatást bemutató konferencián Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője elmondta,

a kkv-k termelékenysége látványosan közelít a nagyvállalatokéhoz, közben a gazdaság egészének struktúrája erős. A jövő tétje, hogy ez a minőségi fejlődés a piaci hozamot javító versenyelőnnyé forduljon át.

A kutatás szerint a hazai vállalatok egyre tudatosabban reagálnak a versenyre:

  • beruháznak
  • kapacitásokat bővítenek
  • tehetségeket tartanak meg, a túlélés logikáját fokozatosan a fejlesztés logikája váltja fel.

Az eredmények arra utalnak, hogy az ötödik éve tartó bizonytalanság kora a költséges és
fájdalmas alkalmazkodás ellenére nem kezdte ki a gazdaság működésének stabil alapjait. A vállalkozó szellem a nehézségek közepette is szilárd, a kkv-k többsége rövid távon kivárásra rendezkedik be, de közép- és hosszú távon már egyértelműen növekedést, beruházási aktivitást és piaci erősödést prognosztizál. 

Kapcsolódó