Altalában decemberre már nagyjából 50 cégnél létrejön a következő évi bérmegállapodás, de idén mindössze öt helyen sikerült egyezségre jutni a 2020-as bérekről - közölte László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Ennek okaként azt nevezte meg, hogy sokáig vártak a piaci szereplők arra, hogy mekkora lesz a minimálbér emelése, amelyet a kormány csak a 2019-es év utolsó napjaiban jelentett be. Ekkor dőlt el, hogy hiába javultak jelentősen a gazdasági mutatók, csak 8 százalékos emelést hajtanak végre - derül ki a 24.hu körképéből.

Most indulhatnak ugyan tárgyalások arról, hogy a cégek ezt meghaladó szintű bérnövelést hajtsanak végre, ami miatt zsúfolt lett a január. De a nagyobb baj az, hogy a legtöbb szereplőnél a bizonytalanság állapota a jellemző.

Kapcsolódó

Van, ahol csökkennek a megrendelések, máshol nem látható előre, hogy lesznek-e, és ha igen, milyen nagyságrendben, miközben strukturális átalakítás is zajlik. Ráadásul úgy fest, a bizonytalanság egy darabig jellemző lesz egész Európában, és nemcsak az autóiparban, hanem több szektorban, így például az elektronikai iparban is. A másod-harmadkörös beszállítóknál pedig hatványozott a bizonytalanság, vannak cégek, amelyek két-három hónapnál nem látnak előbbre, nem tudnak tervezni, és ez erősen szűkíti a béremelési lehetőségeket is - írja a portál.

Indulnak a leépítések

Részben ez a bizonytalanság magyaráz egy sajátságos leépítési stratégiát is a legtöbb vállalatnál. "Vannak aggályaink, mert látjuk, hogy a passzív létszámcsökkentés továbbra is zajlik, számos helyen az országban" - magyarázta László Zoltán, aki ezt úgy érti, hogy a legtöbb szereplőnél látható, hogy a távozott munkavállalók helyett nem vesznek fel újakat, a határozott idejű szerződéseket pedig nem újítják meg. Hasonlóra már októberben az Audinál volt példa, akkor több mint ezer ember esett ki a cégből.

A másik ok a munkaerő-csökkentés mellett, hogy részben az elmúlt időszak munkaerőhiányának köszönhetően nagyon felgyorsultak a technológiai fejlesztések. A robotizáció miatt pedig egyre több dolgozó munkáját válthatják ki gépekkel.

A szakszervezet szerint a legsürgősebb tennivaló ezért most az lenne, hogy a felnőttképzés gyorsan és rugalmasan reagáljon a technológiai újítások nyomán átrendeződő munkaerőpiaci igényekre. Látszik, hogy például a szolgáltatásokban, a sofőröknél, a MÁV-nál egyre nagyobb a munkaerőhiány, miközben a feldolgozóiparban folyamatosan szabadul fel a munkaerő.

Az érdekképviselet szerint a legtöbb társaság nem alkalmazza a 400 órás túlórakeretet, mert az a közvéleménybe rabszolgatörvényként épült be, így nagy az elutasítottsága.