A közlemény szerint a tanács a zágrábi belügyminisztériumtól értesült arról, hogy az európai elfogatóparancs alapján nem történt eljárás az ügyben. A tanács az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásról szóló, 2002. június 13-i kerethatározatra hivatkozva, most közvetlenül a magyar igazságügyi szerveknek küldik el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot.

A horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni igazgatósága (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol Nyrt. vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányításának jogát.

A Mol és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért sem.

Hernádi kiadatását először 2013-ban kérték a horvát hatóságok, mert a magyar üzletember állításuk szerint nem jelent meg Zágrábban egy tárgyaláson. Ezt azonban a magyar Fővárosi Törvényszék arra hivatkozva utasította el, hogy olyan ügyben adtak ki elfogatóparancsot Hernádi ellen, amelyben a magyar ügyészség már vizsgálódott, és amelyet bűncselekmény hiányában még 2012-ben megszüntettek. A horvát illetékesek azonban úgy döntöttek, hogy ez nem befolyásolja a Mol vezetője elleni horvátországi eljárást, ezért az folytatódhat.

A zágrábi megyei bíróság úgy véli: Hernádit a horvátországi eljárásban szereplő azonos vádpontokban ugyan jogerősen felmentette a magyar Fővárosi Ítélőtábla 2014 decemberében, de ez a bírói testület soha nem is vizsgálta a vádlott bűnösségét.

A Zágráb megyei bíróság azt állítja, hogy ebben az esetben nem sértették meg a kétszeres eljárás alá vonás tilalmát, ami miatt Hernádi Zsolt lekerült az Interpol körözési listájáról, és ami miatt Németország és Ausztria is felfüggesztette a Mol elnök-vezérigazgatója elleni horvát elfogatóparancs végrehajtását.