A magyar államot nettó 351,75 millió forintért képviseli és ad jogi tanácsot a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda az étkezési utalványok miatt indult választottbírósági eljárásban. Az irodával idén áprilisban állapodott meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az utalványpiac magyar állami monopolizálása miatt az egyik hazánkban is jelen lévő forgalmazó, a francia Edenred AS (korábbi nevén Accor Services) kezdeményezett tavaly szeptemberben eljárást a Világbank mellett működő, washingtoni székhelyű Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) előtt.

Tavaly novemberben az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. is a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Irodát választotta jogi képviselőnek. Az irodával nettó 9000 euróért (mintegy 2,7 millió forintért) szerződtek, hogy milyen ügyben, az nem derül ki a közbeszerzési tájékoztatóból. A Gazdasági Versenyhivatal egyik dokumentuma szerint az iroda közreműködött az MFB által az MMBF Földgáztároló Zrt. részvényei 51 százalékának megvásárlása nyomán indult, az összefonódás engedélyezésére az MFB által kérelmezett versenyfelügyeleti eljárásban. (E tranzakcióval került állami tulajdonba a Mol algyői gáztárolója.)

A választottbírósági eljárásban a Baker & McKenzie New-York-i és budapesti irodája vesz részt - derül ki az ICSID honlapján közzétett adatokból. A nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozott korábban Martonyi János külügyminiszter: 1994 és 1998 között az ügyvédi cég egyik alapítója, európai igazgatóságának tagja volt, majd 1998-2002-es külügyminiszterségét követően is ide tért vissza, 2002 és 2009 között az akkor Martonyi és Kajtár Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda nevet viselő iroda vezetője, társtulajdonosa volt, majd 2010-től ismét külügyminiszter lett.

Az Európai Bíróságon is eljárás indult

Idén áprilisban az Európai Bíróságon is kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, az Európai Bizottság (EB) szerint ugyanis uniós jogba ütközik a cafeteria-rendszer átalakítása. A 2012. januárja óta hatályos magyar szabályozás csak az Erzsébet utalványt és a Szép-kártyát sorolja kedvezményes adózás alá. Az Erzsébet utalványnál a kizárólagosság − a többi szereplő gyakorlatilag kiszorult a piacról − ellentétes a letelepedés szabadságának és a szolgáltatások szabad nyújtásának uniós alapszerződésben rögzített elveivel, illetve a szolgáltatási irányelvvel sincs összhangban −, a Szép-kártyák szabályozása pedig túlzottan szigorú a bizottság szerint.

A magyar állam szerint viszont az utalványforgalmazás nem üzleti célú, egy szociális szolgáltatás része − a testület szerint azonban ez nem indokolhatja a korlátozásokat. A nemzetgazdasági tárca korábbi bejelentése szerint az EB ezzel a szociális programként működő Erzsébet-program működési forrásait, valamint a Szép-kártya révén a hazai turizmus fellendítésének pénzügyi alapjait veszélyezteti.

Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a magyar szabályozás ellentétesek az uniós joggal, akkor a magyar kormánynak meg kell azt szüntetnie.

A napokban Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz-KDNP politikusa jelentette be, hogy a kormánypártok megvédik az Erzsébet-utalványt az uniós támadásoktól, a magyar európai parlamenti képviselő szerint ez egy önfenntartó program és a társadalmi szolidaritásra épül, az EB pedig a multik érdekeit védi.