Az idei hazai fesztiválszezon világosan rávilágított arra, hogy a fogyasztói szokások és a fogyasztás radikálisan változnak.

Andrejszki Richárd, a Chef Market Zrt. vezérigazgatója – aki a fesztiválokon jelen lévő vendéglátóegységek egyik legnagyobb beszállítójaként első kézből látja a trendeket – a társaság közleményében úgy fogalmazott: az idei szezon számai alapján lényegesen rosszabbul teljesítenek a fesztiválok, mint korábban.

Kapcsolódó

„Magyarországon korábban négy igazán nagy fesztivál volt, ebből egyet, a Balaton Soundot meg sem rendezték idén, a VOLT Fesztivál megszűntetése után pedig kisebb formátumban, annak korábbi tulajdonosaival, más néven került megrendezésre. Egyedül a Sziget és az Ozora Fesztivál tartja még magát” – mondta a szakértő. „A Strand fesztivál igyekszik a Sound által hagyott űrt betölteni több-kevesebb sikerrel.” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy már a nemzetközi piacot uraló nagy szereplők sem tudnak olyan hatékonyan működni, mint korábban. Ugyan még elérik a teltházat a legnagyobb külföldi fesztiválok, a kisebb, lokális események már nem teljesítenek jól.

A közlemény szerint ezt megerősítik az európai adatok is: a Weezevent Barometer 2024 szerint például az átlagos napi látogatói költés egy fesztiválon már körülbelül 81 euró, ami 6 százalékos növekedés 2023-hoz képest, ám ez a magasabb jegyáraknak, prémium szolgáltatásoknak és extra on-site aktivitásoknak is köszönhető. Ugyanitt az italárak is jelentősen magasabbak: a standard 50 cl-es sör ára közel 8 százalékkal nőtt, míg a prémium sör ára nagyjából 3 százalékkal emelkedett.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a Z-generáció körében csökken az érdeklődés a hagyományos fesztiválok iránt: míg 2019-ben a 46 százalékuk jelezte azt, hogy szeretne fesztiválra menni, addig ez az arány az idei évre 39 százalékra esett, és csak nagyjából 29 százalék keres aktívan élőzenei eseményeket.

Súlyos pénzügyi nyomás látható Franciaországban: itt még azok a fesztiválok is veszteséggel működnek, amelyek 90 százalék feletti kihasználtsággal dolgoznak. A technikai és fellépői költségek érezhetően emelkedtek, míg a bevételek növekedése elmarad attól, hogy az ilyen extra terheket kompenzálni tudják.

Andrejszki meglátása szerint a Z- és az Alfa-generáció már nem a hosszan tartó, lineáris élményeket keresi, hanem az azonnal fogyasztható impulzusokat. Ezért egy 3-6 napos fesztivál általában túl hosszú nekik egyhelyben, és nagyon sok impulzusnak kell történnie ahhoz, hogy ezt megtegyék.

A fenntartható fesztivál-sikerhez Andrejszki szerint elengedhetetlen a folyamatos márkaépítés és az egész éves jelenlét. „A sikeres szervezők azok, akik képesek egész évben ott maradni az emberek fejében: kiegészítő programokat szerveznek, kollabokat csinálnak, együttműködnek más márkákkal. Ezt csinálják egyébként az ibizai nagyklubok is” – fogalmazott a közlemény szerint.

Hangsúlyozta, „ők májustól októberig vannak nyitva, és abban az időben, amíg nem tudnak közvetlen vendégélményt nyújtani, kitalálnak mindenféle együttműködéseket különböző cégekkel, hogy fenntartsák az érdeklődést és a márkát a köztudatban. Ezt itthon nem látom eléggé, és én ezt nagyon fontosnak tartom, akár egy Sziget esetében is.”

Hozzátette, az elmúlt harminc évben a Sziget Fesztiválnak „illett volna” egy olyan ökoszisztémát felépíteni, amely biztosítja, hogy az embereknek egész évben eszébe jusson a Sziget valamiről.

Az arénakoncertek jól vannak

Más rendezvények ugyanakkor rámutatnak arra, hogy igény továbbra is van a koncertélményekre, ha azok nem több napig tartanak: a Budapest Parkban 2025-ben 670 ezren buliztak, ami a 2024-es évhez képest mintegy 7 százalékos növekedés – számolt be róla korábban az MTI. Ráadásul emellett a teltházas koncertek száma is nőtt, összesen 25 alkalommal fogyott el az összes jegy, ami 25 százalékos emelkedés tavalyhoz képest.

Ami pedig a jövő évet illeti, máris kirajzolódnak a sikerre ítélt arénakoncertek: Beton.Hofi például duplázik a Budapest Arénában a március 15-i hétvégén, Pamkutya pedig összesen hét alkalommal ad teltházas koncertet az MVM Dome-ban jövő tavasszal.

„Az egész országnak súlyos veszteség lenne, ha nem lenne többé Sziget Fesztivál”

Hidegzuhannyal indult a hét: a Sziget Fesztivál külföldi tulajdonosa bejelentette, hogy nem vállal további kockázatot Magyarországon és kezdeményei a területhasználati engedélyének felmondását a Fővárosi Önkormányzattal, ezzel pedig bizonytalanná vált a több mint három évtizedre visszatekintő nemzetközi fesztivál sorsa. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének korábbi elnöke az Economxnak hangsúlyozta: minden nagy múltú rendezvény elmaradása komoly hátrányt okoz a turizmusnak, nem utolsó sorban pedig presztízsveszteséget.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.