A nemzetgazdasági miniszter szerint az eurózóna törésvonalat hozhat létre a mag-Európa és a többi tagállam között, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy Magyarország egyelőre nem érdekelt az euró bevezetésében.

Varga szerint az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból, ami elkerülhetetlenül a Nagy-Britanniából szármaró áruk és szolgáltatásokra kivetett vámok visszaállítását jelenti, 0,4 százalékponttal csökkentheti a magyar gazdasági növekedést a következő három évben.

Kapcsolódó

Az EU közös érdeke, hogy fenntartsa a kedvezményes elbánást a blokkon belül és azokat ne terjessze ki olyan országra, amelyik épp a közösség elhagyására készül. Ezt egyszerűen semmi sem indokolja - vélekedett a miniszter.

Varga ugyanakkor megjegyezte: valós annak a veszélye, hogy Nagy-Britannia kilépésével néhány nagyon erős, a kétsebességes Európát favorizáló szereplő azt mondja, hogy azok, akik az eurózóna tagjai benn, az eurózónán kívüliek pedig kívül vannak. A veszély az, hogy a fejlett és a kevésbé fejlett EU-tagállamok közötti szakadék nem csökken jelentősen egy kétsebességes, brexit utáni Európában, ami potenciális társadalmi nyugtalansághoz vezethet.

Varga szerint Magyarország egy fontos szövetségest veszít az EU-ban a brexittel. Az Egyesült Királyság nettó befizetője az uniós költségvetésnek és erős támogatója volt a kelet-európai országok életszínvonalának felzárkóztatásának a gazdagabb Nyugathoz. Magyarország egy főre eső gazdasági kibocsátása körülbelül az uniós átlag 68 százalékán áll a legfrissebb Eurostat adatok alapján, szemben a 2004-es csatlakozáskor mért 61 százalékkal.

A Bloomberg megjegyzi, hogy az euróválság óta Orbán Viktor miniszterelnök a nyugati - főleg eurózónás - tagállamok jólétét érintő ellentmondásokkal magyarázta azt a döntést, hogy Magyarország az euró bevezetését határozatlan időre elhalasztja. A volt szocialista országok közül azonban a Magyarországgal együtt uniós taggá váló tagállamokból Észtország, Lettország és Litvánia, Szlovákia valamint Szlovénia is bevezette az eurót. Ennek egyelőre Lengyelország, Csehország és Magyarország áll ellen, hogy megtarthassa a monetáris politikájának függetlenségét.

Varga szerint azonban ez most teljesen más szituáció, amelyben "a gazdasági konvergenciánk az, ami megkérdőjeleződik."

- Vélemény
A kétsebességes Európától való félelem valós, főleg Magyarország és Lengyelország adott ez iránti aggodalmának hangot az elmúlt időszakban. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy pont ezek a tagállamok azok, amelyek a tagállami függetlenséget erősítenék és az "európai egyesült államok" elképzelés ellen vannak. Márpedig a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság is arra a leckére tanította meg - főleg - az eurózónás tagállamokat, hogy egy komoly krízissel szemben egy félkész rendszer, egy félig kivitelezett integráció inkább veszélyt jelent mint előnyt, és a válságnak inkább a negatív hatásait erősíti fel, esetleg teszi szinte kezelhetetlenné, ami társadalmi feszültségekhez is vezet - hogy Varga Mihály aggodalmait idézzük. Nem véletlenül szorgalmazzák/szorgalmazták a régi tagállamok a szorosabb integrációt a közös költségvetéssel, a harmonizált társasági adóalappal, a bankunióval, a közös európai ügyészséggel, a közös védelmi politikával vagy a szociális pillér kialakításával - csak hogy néhányat említsünk. Márpedig ezek között több olyan elem is van, amelyet maga a magyar kormány sem támogat a tagállami szuverenitásra hivatkozva. Abban a helyzetben pedig, amikor az EU egy része - esetleg a tagállamok többsége - ezeken a területeken előre akar lépni és ezt a folyamatot néhány tagállam gátolja, talán törvényszerűek tűnik a kétsebességes Európa létrejötte.