„Azt várjuk, hogy az olyan országok, mint Magyarország, Törökország és Szlovákia, amelyek továbbra is orosz olajat és gázt vásárolnak, előállnak egy olyan tervvel, amely leszoktatja őket az orosz olajról és gázról, és végre is hajtják azt” – jelentette ki Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete.
Azt is sérelmezte a Fox Newsnak adott interjúban, hogy
Magyarország, sok szomszédjával ellentétben nem készített semmilyen tervet, és nem tett semmilyen aktív lépést.
A diplomata szerint az Egyesült Államok hajlandó segíteni Magyarországot az orosz olajtól és gáztól való függőségének megszüntetésében.
Whitaker legutóbbi kijelentésében kiemelte, hogy Donald Trump kezében van minden szükséges tárgyalási eszköz, miközben Oroszország helyzete egyre gyengül.
„Ennek a háborúnak és a vérontásnak véget kell vetni. Oroszország nem tud előrenyomulni, sőt hetente veszítenek az ukrán haderővel szemben”
– mondta.
Mint ismert, Donald Trump nemrég egy váratlan húzással - miután hirtelen félretette a budapesti csúcstalálkozó terveit - szankciókat jelentett be Oroszország két legnagyobb olajipari vállalata, a Lukoil és a Rosznyeft ellen, aminek bizony súlyos következményei lehetnek Európában. A Lukoil, Oroszország legnagyobb magán-olajvállalata több 100 benzinkutat üzemeltet az EU-ban, hatalmas finomítókat működtet Romániában és Bulgáriában, valamint 45 százalékos részesedéssel rendelkezik egy holland üzemanyag-feldolgozóban.
A vállalat - igaz közvetítőkön keresztül - olajat szállít Magyarországnak és Szlovákiának is, amelyek továbbra is 86 és 100 százalék közötti mértékben támaszkodnak orosz importra. A Politico a minap arról írt, hogy a két ország a szankciók alóli mentességet kihasználva ellenállt annak, hogy felhagyjon a moszkvai szállításokkal, még az uniós nyomás ellenére is. Most azonban a lap szerint változás várható. Az amerikai pénzügyminisztérium közölte: „lehetséges” szankciókat vet ki minden országra, amelyek együttműködnek az orosz cégekkel.
Térdre rogyunk orosz energia nélkül?
A magyar kormány álláspontja jól ismert Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azzal érvel, hogy Magyarország az energiabiztonságot a realitások talaján kezeli, ezért nem mondhat le az orosz olajról. A múlt hónapban Orbán Viktor azt mondta Trumpnak, hogy az orosz energiaimport nélkül a magyar gazdaság „térdre kényszerül”.
Ekkor még az amerikai elnök megértőnek bizonyult.
Közben csütörtökön az Európai Bizottság is közölte, fontolóra veszi a Lukoil elleni tranzakciós tilalom bevezetését.
Bár a szankciók célja Oroszország hadikészleteinek kimerítése, a magyar gazdaságra is nagy hatással lehetnek. Míg szinte az összes EU-tagállam diverzifikálta energiamixét, eltávolodva Oroszországtól, Magyarország és Szlovákia függősége pont hogy, inkább elmélyült.
egy közelmúltban napvilágot látott jelentés szerint májusra Magyarország és Szlovákia nyersolaj-vásárlásai 5,4 milliárd eurót (6,3 milliárd dollárt) hoztak a Kremlnek, ami egyenértékű 1800 Iszkander-M rakéta beszerzésének költségével.
Orbán Viktor azonban nem mutatja jelét annak, hogy csupán Donald Trump miatt változtatna az álláspontján. Pénteken az állami rádiónak adott interjújában azt mondta, hogy a kormány „azon dolgozik, hogyan lehetne kivédeni” az amerikai szankciókat, továbbá meg kell védeni Magyarországnak azt a jogát, hogy az oroszoktól vásároljunk, vagy az oroszokéval azonos áron vagy annál olcsóbban vásároljunk olajat és gázt.
Ez a meccs nincs lefutva
- mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy azzal kezdte a hetet, hogy a Mol vezetőivel többször is egyeztettet.
Orbán: Trump hibát követett el, hamarosan beszélek vele, hogy visszavonja őket
A magyar miniszterelnököt Rómában kapta el az olasz sajtó, miközben a pápai audienciáról érkezett, hogy Giorgia Meloni miniszterelnökkel találkozzon. A magyar miniszterelnök az utcán nyilatkozott az olasz sajtónak a pápai audiencia után, és azt is közölte, hogy hamarosan megy is Washingtonba az amerikai elnökkel tárgyalni, ahol arról fognak beszélgetni, hogy miként lehetne a magyar gazdaságot fenntarthatóan kiszolgáló energetikai rendszert kiépíteni.Magyarország erőteljesen ráutalt az orosz kőolajra és földgázra, ezek nélkül az energiaárak az egekbe szöknek és kimaradásokat is eredményezhet – mondta Orbán.
Újságírói kérdésre Orbán még határozottabban jelentette ki, hogy magyar szemszögből a szankciókkal Trump hibát követett el. „Megpróbáljuk majd megtalálni ebből a kiutat, különösen Magyarország számára” – jelentette ki a La Repubblica szerint.
„Az amerikai szankciók komoly fenyegetést jelentenek a Mol számára”
A MOL-csoport – amely évente 9-10 millió tonna orosz nyersolajat vásárol, ami az orosz export mintegy 4 százaléka – több oldalról is érintett lehet - írja Pletser Tamás olaj- és gázipari elemző.
Szerinte nem világos, hogy az USA kormánya miként fogja a szankciókat érvényesíteni. A MOL általában offshore közvetítő cégeken keresztül vásárol orosz alapanyagot,
de szinte biztos, hogy ezen nyersolaj egy része a négy szankcionált orosz olajvállalattól származik.
Az erstemarket oldalán az elemző úgy vélekedik, hogy Trump és Orbán politikai kapcsolata segíthet a MOL-nak az intézkedések elkerülésében, legalább egy ideig.
Azonban, mint az Európai Unió utolsó közvetlen orosz nyersolaj vásárlója, csak idő kérdése, mikor kényszerül a magyar vállalat lemondani erről a forrásról.
Úgy véli, ezek a szankciók felgyorsítják az orosz nyersolaj használatának kivezetését a MOL-nál.
Elbukta legnagyobb vevőjét a Janaf, most már üzletelne a Mollal
Jelentős bevételektől esett el október elejétől a horvát olajvezetéket üzemeltető cég. Mindez kapóra jöhet a Molnak. >>>A magyar vállalat jelenleg tárgyalásokat folytat a Janaf-fal egy hosszú távú nyersolaj-tranzit megállapodásról – mivel a NIS most amerikai szankciók alatt áll, a Janaf jelenleg nem tud nyersolajat szállítani a szerb finomítóhoz. Így jelenleg a Mol az egyetlen ügyfele a Janaf-nak – ez jó alkalom lehet a horvát céggel való megállapodásra.
Az amerikai szankciók potenciális fenyegetése azonban gyengítheti a Mol alkupozícióját a horvát vállalattal szemben.
Pletser úgy véli, hogy fontos hangsúlyozni, hogy a Janaf és az Adriai-tengerről érkező ellátás nem az egyetlen lehetőség Magyarország és Szlovákia csővezetékes nyersolaj-ellátására. A Mol-nak évente 11-12 millió tonna nyersolajat kell importálnia a két belső, tengeri kapcsolattal nem rendelkező finomítójába (Pozsonyi és Dunai Finomító). Lehetséges, hogy a Mol kazah vagy azeri nyersolajhoz is hozzáférhet orosz termelőkkel kötött csereügylet révén, vagy úgy, hogy a nyersolajat Odesszába szállítják, majd az Odessza–Brody, illetve a Barátság (Druzsba) vezetéken keresztül juttatják el Szlovákiába és Magyarországra.
Az elemző megjegyzi, hogy egyetlen pozitív fejlemény, hogy a szankciók következtében a Mol régiós versenytársa, a Lukoil, komoly bajba került. A régiós üzemanyagellátás várhatóan stabil marad, de a Mol nehéz alkalmazkodási időszak elé néz.