Az előző kormány által elkezdett fiskális expanzió - többek között jelentős béremelések formájában - azt okozta, hogy az államháztartás hiánya már az idei első negyedévben elérte az egész évre tervezett deficit 48 százalékát, azaz 242,7 milliárd forintot. A költségvetési fegyelem jelentős lazulása bírálatot váltott ki az Európai Bizottság, az OECD és az IMF részéről is - írják a DBR szerzői. Rövid távon kockázat, hogy a szocialistáknak legalább részben valóra kell váltaniuk a száznapos programjukat és választási ígéreteiket, így az új kormánynak nehéz lehet majd betartani az idei költségvetési célokat - vélték a frankfurti elemzők. A választók azt várják, hogy csökkenjenek az adók, javuljon az egészségügyi ellátás, és a mezőgazdaság is igényt tart a választások előtt megígért támogatásra. Középtávon mindazonáltal kisebbek a költségvetési kockázatok, ugyanis az MSZP választási kötelezettségvállalásai között szerepelt az államháztartás konszolidálása és áttekinthetővé tétele. A Deutsche Bank elemző csoportja az elmúlt öt év átlagosan évi 4,6 százalékos GDP-növekménye után az idei évre is 4-5 százalék közötti növekedést vár a magyar gazdaságtól. Az idén márciusban 6 százalék alá csökkent a tizenkét havi infláció, amit az elemzők a forint erőteljes felértékelődésének tulajdonítanak. Véleményük szerint a következő néhány hónapban tovább lassulhat a drágulás, ám az év vége felé ismét erőteljesebben emelkedhetnek a fogyasztói árak, többek között a javuló világgazdasági környezet és a robusztus belföldi kereslet miatt. Az infláció mérséklődése nyomán a jegybank - a Deutsche Bank Research szerint - még májusban vagy júniusban újabb 0,5 százalékponttal mérsékelheti az irányadó kamatot, amely jelenleg 8,50 százalékon áll. Az év vége felé viszont az erőteljes bérkiáramlás és az expanzív fiskális politika együttes hatására ismét 0,5-0,7 százalékponttal emelkedhetnek a kamatlábak. Az elemzők emlékeztettek: a forint gyors erősödése már tavaly is rontotta a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességét.