Nagy érdeklődés mellett tartották meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Modern Vállalkozások Program 2.0 (MVP 2.0) projekt, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara VII. Hírközlési és Informatikai Osztály közös rendezésében megtartott, a kis- és középvállalkozások digitális fejlődést támogató fórumot.
Az eseménynek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) adott otthont, melynek kiemelt témái között szerepelt a vállalkozások digitális felzárkózásához nyújtott díjmentes kamarai szolgáltatások bemutatása, a vállalkozások technológiai megújulásának és online jelenlétének kormányzati támogatása, valamint a mesterséges intelligencia-alapú megoldások gyakorlati használata.
Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkárának nyitóelőadásában ismertette, hogy indul a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat második üteme.
A vállalkozások digitális fejlődését támogató, utalványrendszerű program továbbra is a modern internetes jelenlét megvalósítására, a közösségi média megjelenés fejlesztésére, illetve új elemként a mesterséges intelligencia alapú online szolgáltatások bevezetésére biztosít támogatást.
A vállalkozások 400 ezer és 2 millió forint közötti értékű, pénzforgalommal nem járó utalványt (vouchert) igényelhetnek digitális fejlesztéseik megvalósítására, a támogatási intenzitás 100 százalék, önerő nem szükséges. A rendelkezésre álló keretösszeg 1,2 milliárd forint.
Szolnoki Szabolcs az előadása után válaszolt az Economx kérdéseire.
Elindult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program második köre, illetve az előadásában ismertette a Demján Sándor Program további elemeit is. Látnak-e már bármilyen mérhető hatást az eddigi eredményekről a kkv-k szempontjából? Hogyan haladunk azon az úton, amelyen a kormányzat elindult?
Igen, az online jelenlét rendkívüli módon növekszik. Látjuk, hogy közel hatezer vállalkozás élt ezzel a lehetőséggel. Honlapot hoztak létre, webtárhely helyett céges postafiókot alakítottak ki, ami a bizalmat is növeli, kiberbiztonsági megoldásokat vezettek be, és több mint tíz százalékkal nőtt azok száma is, akik webshopot indítottak.
Nem mindenkinek releváns az online értékesítés, nem minden vállalkozás tud az interneten keresztül eladni, de akik igen, azoknak ezt a lehetőséget ki kell használniuk. Fontos, hogy ne maradjanak a határokon belül, hiszen ha már van egy webshopunk, onnan már csak egy nagyon kis lépés a nemzetközi piacra lépés. A saját életünkben is látjuk, amikor valamit megrendelünk az interneten, hogy milyen jogi entitások állítják ki a számlát: a környező országok gyakorlatilag leuralják ezt a piacot. Először itthon kell teret nyernünk, de ugyanúgy képesek vagyunk kilépni a nemzetközi piacra is.
A 2.0-s program – különösen a mesterséges intelligencia modullal – amellett, hogy minden eddig elérhető szolgáltatás bevezetésére lehetőséget ad, egy jelentős modernizációs lépést is jelent.
Itt már nem csak arról van szó, hogy valaki létrehoz egy kezdőlapot vagy egy egyszerű front page-et, hanem időpontfoglaló rendszereket épít be, mérni tudja a honlapján a „forró pontokat”, látja, mit olvasnak el a látogatók, merre mozog a kurzor. Egy webes felületen gyakorlatilag minden mérhető, és ezekből az adatokból olyan következtetéseket lehet levonni, amelyek szó szerint aranyat érnek: komoly forintokat és eurókat.
Ha belegondolunk a saját életünkben is szeretjük azokat a szolgáltatásokat, ahol rugalmasan lehet időpontot foglalni, ahol gyorsan választ kapunk a kérdéseinkre akár a nap bármely órájában. Ebben segítenek az MI-alapú csatornák, a naptárfoglaló rendszerek, és abban is, hogy a vállalkozások mérni tudják, mire van nagy kereslet, mely időszakokban mit rendelnek, hogyan alakul a raktárkészletük. Éppen ezért gondoljuk rendkívül hasznosnak a programot.
Mivel az 1.0-s kör most zárult, és az első honlapok most kezdenek igazán működni, a gazdasági hatásokat csak idővel tudjuk majd mérni. Látjuk a részt vevő cégeket, követni fogjuk az eredményeiket, megnézzük a mérlegeiket, és interjúkat is készítünk velük. Utókövetéssel szeretnénk felmérni, mennyiben segítette őket a fejlődésben ez a program.
Láthatóan kiemelt figyelmet fordítanak a mesterséges intelligenciára, nem csak általában a digitalizációra. Ez egy rendkívül gyorsan fejlődő terület nemzetközi szinten is, ahol nemcsak a magyar, hanem az európai vállalkozásoknak is nehéz lépést tartani az amerikai vagy akár kínai szereplőkkel. Milyen kormányzati irányvonalak körvonalazódnak kifejezetten a mesterséges intelligencia kapcsán a közeljövőben?
Az egyik legfontosabb terület a képzés és a tudatosítás. Van olyan programunk, amely kifejezetten a kkv-kat támogatja abból a szempontból, hogy a vállalkozások alkalmazottai magánszemélyként pályázhatnak mesterséges intelligencia képzésekre, ezekről felnőttképzési tanúsítványt kapnak, amely az önéletrajzban is megjeleníthető. Ez nem pusztán egy oklevél, hanem egy valódi, gyakorlatorientált tanúsítás. A résztvevők már a pályázat során bemutatják, hogyan képzelik el az MI használatát abban a kkv-ban, ahol dolgoznak. Ez jóval túlmutat az alapszintű tudatosításon.
Emellett indítottunk egy másik programot is, amelyet folytatni tervezünk: egy úgynevezett „iparkamiont”, amely német példa alapján valósult meg.
Ez egy olyan kamion, amelyet a legmodernebb digitalizációs technológiákkal szereltek fel, és amellyel az országot jártuk. Ipari parkokban jelent meg, ahol mérnök tanácsadók mutatták be a vállalkozásoknak, hogy mely technológiákat mire lehet használni, és hogyan tudják bevezetni azokat a saját működésükbe.
Természetesen dolgozunk az európai mesterséges intelligencia törvény (AI Act) hazai implementációján is. Egy dolog, hogy megszületett a jogszabály, és egy másik, hogy azt jól és egyszerűen sikerül-e átültetni a magyar jogrendszerbe. Az idő fogja megmondani, mennyire működik hatékonyan. A cél az, hogy minél piacbarátabb módon lehessen alkalmazni.
Ezzel párhuzamosan tőkeprogramok is indulnak több tízmilliárd forintos keretösszeggel. Ezekről Nagy Márton miniszter úr először a tavalyi AI Summit konferencián beszélt. A tudatosítás, a szabályozás és ezek a tőkeprogramok együtt alkotják azt a három pillért, amelyre építünk.
A fejlesztők esetében különösen fontos a képzés és az infrastruktúra biztosítása. Olyan környezetet kell létrehozni, amely itt tartja a szakembereket, és megfelelő alapot ad a munkájukhoz. Ide tartoznak például a szuperszámítógépek is. Egy jelentős projektünk zajlik az Európai Unióval közösen: egy társfinanszírozott, Levente kódnevű szuperszámítógép fejlesztése, amely 20 petaflopsos teljesítményű lesz. Ez nemcsak a kutatói szektort, hanem a kkv-kat is jól fogja szolgálni.